A seggfejes arcú

Vágjunk rögtön az elevenjébe: Jim Carrey új vígjátékának az a legjobb része, amikor egy figurát, a főszerelő házaspár kisfiát a forgatókönyvírók egyszerűen kifelejtik a darabból úgy félidőben. Meg is érdemli a kis rohadék, addig ugyanis annyi szerepe volt, hogy spanyol-angol keveréknyelven szar poénokat próbált elsütni.

Magáról a komédiáról talán elég is lenne annyit elmondani, hogy az Enron-botrány ihlette. Tudják, amikor kiderült, hogy az amerikai óriáscég könyvelését évek óta meghamisították, az így kimutatott kamu nyereséggel elaltatva a részvényesek éberségét. Bár talán még ebben a tematikában is lehetne vicces filmet csinálni, ha a forgatás kezdetén a rendező kezébe nyomnának egy úgynevezett forgatókönyvet. A Dick és Jane trükkjei esetében ez a fázis sajnos kimaradt.

Amit benne hagytak, az a következő:

Klikk a képre!

A rángatózó arcú seggfejt (Jim Carrey) kinevezik a Globodyne nevű cég kommunikációs igazgatójának, de kiderül, hogy csak szopatásból, mert az elnök-főtulajdonos Alec Baldwin közben ellopta a pénzt és csődbe vitte a vállalatot, mire a seggfej elveszti az állását és csöppet sem humorosan kivitelezett rablásokból tartja el a családját, aki belőle, ellenszenvesen mókusfogú feleségéből (Téa Leoni) és a félidőben elvesztett kis szarháziból áll. (Ide még egy mondatot írtam volna sztori gyanánt, de nem teszem, nehogy lelőjem a nem tudom mit is.)

Utólag belegondolva egészen ütős mozit lehetett volna összehozni az "eddig jómódban élő amerikai középosztálybeli család hirtelen elszegényedik és kénytelen a legundorítóbb munkákat is elvállalni"-tematikából. Ebből itt annyi marad, hogy Jim Carreyt arcon vágja egy mexikói, mire feldagad a szája és a következő tíz percben pöszén beszél. Az arctorzulásos epizódot azért is szerettük, mert Téa Leoni, a feleség, akinek más okból kifolyólag szintén feldagad, itt még rondább, mint egyébként.

Mivel a szerzők nem írtak cselekményt a filmbe, a sikeres menedzser bukásából, elszegényedéséből, munkakereséséből és rablássorozatából nem születnek mókás vagy meglepő szituációk. Jim Carrey, akinek amúgy tényleg rajongói vagyunk, az Egy makulátlan elme örök ragyogása óta különösen, néha fintorog, egyszer léggitározik meg párszor hasra/hátra esik, de a Dick és Jane trükkjei legnagyobb sajnálatunkra még a hányós-fingós irányba is képtelen elcsúszni. Megveszekedett Dumb és Dumber-fanatikusként szomorú volt ezt látni. Nevetni egyszer nevettem, amikor a házaspár álarcban és hangtorzító berendezéssel felszerelve megy rabolni és Carrey hülye hangon léggitározik.

A film egyetlen üde vonása a dagadt és borostás Alec Baldwin, mint főgonosz, de akkora szerepe nincsen, hogy bármit is javítson a lehangoló végeredményen.

A vetítés után a négyfős tesztcsapatba egy tapas bárba szóló meghívással, majd két palack spanyol vörösborral lehetett életet verni. Quo vadis humoros műfaj?

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!