Judit
-2 °C
8 °C

Ganxsta Zoli bugyiban

2005.02.07. 16:15
Összeégett topmodellek, művészfilmes űrjelenet, Kozsó és a bájital. Riportereink Cseh Annamária bőrétől Gálvölgyi János erényövéig élvezték a játékfilmes termést. Egzotikus mixünk a Szemle hatodik napjáról.

Mispál Attila: A fény ösvényei
Földes András

#alt#
Cseh Annamária és Törőcsik Mari
Sokáig azt hittem, hogy rossz terembe ültem be, a vásznon ugyanis nyoma sem volt tanyavilágnak, munkásszállónak vagy lepusztult kényszerlakásnak, ami egy Tar Sándor-novellákból készült filmnél elvárható volt. A Fény ösvényeiben szociális nyomor helyett a divatvilág volt a háttér, a főszereplő pedig Cseh Annamária topmodell, aki egy topmodellt alakított. A Dobó Kata után természetesen ébredő gyanakvás, mikor a modellek színésznővé alakulnak, szerencsére alaptalan volt, és a meglepően jó játéknak köszönhetően kiderült, hogy mégis csak Tar Sándor-forgatókönyvéről van szó. A lány egy rejtélyes balesetben ugyanis összeégeti arcát, visszavonul a modellkedéstől, és a sztárból hirtelen ismét egy kispolgári család gyereke lesz. A film azonban több mint egy összeomló, majd lassan talpra álló ember pontos képe. A szilánkos, az időben előre, hátra ugráló szerkesztés miatt a történet szinte bűnügyi bonyolultságúvá válik, folyamatos kombinálásra kényszerítve a nézőt.

Ugyanígy van a film másik, a modell történetéhez lazán kapcsolódó szállal is. Összeillesztve a titkos egyházi társaságoknak dolgozó, és lassan megvakuló aranyműves történetét is, azonban kiderül, hogy a dinamikus vágóparádénak nem sok értelme volt, nem adott ugyanis hozzá semmit az összképhez. Mint utóbb kiderült, a Fény ösvényeit eleinte nem is ilyenre tervezték, és végül a vágószobában lett két egymás utáni, szilánkokból álló történetté a film. Ez azonban inkább csak egy lapos befejezés képében nyilvánul meg, egészen addig jól megírt, fémes, hideg és gyönyörű képekkel fotografált filmnek tűnik. Abból a szemszögből pedig, hogy az idei szemlén jó forgatókönyvekből volt a legnagyobb hiány, A fény ösvényei az egyik legjobb film.

Pacskovszky József: Ég veled!
Szabó Zoltán

Érdektelen emberi sorsok és érdekes számítógépes trükkök a Mistery Train, a Szeress, ha tudsz vagy éppen a Magnólia cselekményvezetését utánzó, "minden történetszálat összesodornak egyszer" - típusú Ég veled!-ben, aminek néhány jelenete minden bizonnyal csak azért játszódik Rómában, hogy a stáb nyaralását is letudják 2 in 1.

Azt most bocsássuk meg, hogy Pacskovszky a nemzeti sztereotípiákat halmoz a filmben, így az olaszok csábító szépfiúk, az oroszok alkoholisták, a négerek meg kannibálok, de azt már ne hagyjuk szó nélkül, hogy a rendező már megint misztikusnak vélt befejezéssel lepte meg a nézőket, ahelyett, hogy inkább rendesen összesodorta volna a történetszálakat. Mindezt meglepően jó látványvilág teszi élvezhetővé, nem csak az űrben játszódó jelenetek hatnak meglepően profinak egy magyar művészfilmhez képest, de Róma és Budapest mindennapi arcának bemutatása is jó pontot érdemel.

Tímár Péter: Le a fejjel!
Gőzsy Kati

Le a fejjel!
Ganxsta Zolee: "Erős nyakat!"
A Le a fejjel! minden kockáján átüt, hogy a filmkészítés célja a mások által kidolgozott receptekkel, kevés befektetéssel megszerzett gyors bevétel. A Zimmer Feri bukása miatt folyamatosan elutasított rendezőnek, Tímár Péternek például ezúttal nem engedték, hogy saját forgatókönyvvel dolgozzon, helyette a középkori történet Monthy Python-os vonalát - ami a Magyar vándornak anyagilag bejött - egy profi forgatókönyvíróval aknáztatták ki, és a stábot a L'art pour l'art-ral is kiegészítették. A főszerepekre a Pasikban nézetté vált Gálvölgyi-Hernádi-Bajor hármast emelték át, majd Ganxsta Zolee saját maga által kialakított figuráját is bevették hóhérként a csapatba. Még szerencséjük is volt: a Fóton forgató amerikai produkcióknak köszönhetően normális középkori díszlet is ingyen a produkció rendelkezésére állt.

A sztori egy erotikus mesejátékfilmhez elegendő is lenne: a király (Bajor Imre) a bérgyilkos (Kamarás Iván) elől menekülve álruhába öltözik és a Pohárnok (Gálvölgyi János) házában akarja meghúzni magát, ahol aztán mindenki mindenkivel kalamajkába kerül, mellékszerepben pedig még egy erényöv is feltűnik. Talán ott csúszott el először a produkció, amikor Tímár azon gondolkodott, hogyan tupírozhatná mozifilmmé a tévéjátékfilmre emlékeztető darabot, és nem jutott más eszébe, mint hogy videóklip technikával pörgesse fel az eseményeket.

De akkor is végleg megtörhetett valami a stábban, amikor a hóhért alakítgató Ganxsta - az általunk egyébként nagyratartott mester - tangabugyiban ugrott ki egy kamrából, vagy amikor szellemesnek szánt fordulatként a bájital hatására Kozsótól kezdett idézni. A Hernádi-Gálvölgyi-Bajor-hármas színjátéka jó, de minek? Ez nem elengedhetetlen tényezője egy ilyen jellegű kasszasikernek. A nézők annyira ki vannak éheztetve egy szórakoztató közönségfilmre, hogy talán még a Le a fejjel! gagyibb változatára is jegyet váltanának. A folytatásra így nem is kéne felkérni színészeket, még akkor sem, ha hónapokig alázták magukat a Pasikban. A Le a fejjel! 2-ben Konta Barbara is lehetne Pohárnokné, Győzike Pohárnok, és Bebe a király, sőt akár Tímár is írhatná az egész forgatókönyvet.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.