Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Külvárosi álparaszt Jeruzsálembe megy

2005.05.05. 15:40
Tudta, hogy már a középkorban is voltak fiúzenekarok? Hogy a lovagok idősebb George Bush összegyűjtött beszédeinek tanulmányozásával pallérozták az elméjük?
Egyáltalán tisztában van azzal, hogy mit kell gondolnia a keresztes háborúkról, ha Ön a szabad világ teljes jogú, politikailag korrekt tagja akar lenni? Ne aggódjon, szerencsére Hollywood ezúttal sem hagyja egyedül gyötrő kérdéseivel, hiszen miután az ókort sikerült metroszexuális Nagy Sándorokkal és a szoláriumbérlettel hadonászó Akhilleuszokkal benépesítenie, az Egyesült Államok önjelölt világmegváltó- és propagandagépezete a középkort is hatalmas csillagos-sávos zászlóval takarja le.

Ridley Scott már a Gladiátorral megtanulta mindazt, amit a színes szélesvásznú történelemhamisításról tudni érdemes, aprólékos műgonddal hajlítgatta a tényeket, egészen addig, míg a Római Birodalom olyan lett, mint Manhattan egy esősebb, borongósabb napon, aztán kicsit lehiggadt, és a Sólyom végveszélyben alatt már csak pár hazafias petárdát lőtt fel az égre.


Tekintse meg képeinket!
Most pedig itt van a Mennyei királyság, amit már nem ment meg a látvány és a főszereplő sem, mint a Gladiátort. Várfalakat ostromló tízezreket ugyanis nem is olyan rég láttunk, (ráadásul azok még orkok is voltak), a hiteltelen szerepet is hitelesen játszó Russel Crowe-val szemben pedig a szenvelgő amerikai hőst alakító Orlando Bloom poliuretán páncéljában pont úgy néz ki, mint egy farsangi mulatságra tartó Enrique Iglesias.

Ráadásul a sztori összekalapálásakor minden bizonnyal a "Végig a sárga úton, avagy hogyan írjunk nyálas musicalt?" című kézikönyv utasításait követték a forgatókönyvírók, hiszen a kovácsból lett nemes várvédő, a sivatagból vizet fakasztó paraszt vagy éppen a férfi és a nő közti fényről suttogó királylány talán csak az Óz a csodák csodájában nem lenne röhejes.

A második és a harmadik keresztes hadjárat közti éveket elmesélő filmben Ibelini Baliánt, Jeruzsálem védőjét követhetjük a Szentföldre. Ridley Scott a "kertvárosi kisember nagyra tör" című amerikai alapmítoszhoz igazította a cselekményt, és cseppet sem zavarta, hogy Balián a valóságban született nemes, és így gyakorolt kardforgató lovag volt, nála azért is egy egyszerű falusi paraszt indul a Közel-Keletre, hogy ott aztán példát mutasson emberségből, ja és mellesleg kutat ásson az araboknak, akik olyan hülyék, hogy fogalmuk sincs, merre is van víz a sivatagban.

A film torzításait jól jellemzi, hogy míg a Jeruzsálemet elfoglaló Szaladin a filmben elengedi a kereszteseket, ráadásul láthatjuk, ahogy elgondolkodó, bölcs arccal felemel és az oltárra visszatesz egy ledöntött aranykeresztet, addig a valóságban miden egyes várvédő csak tíz arany lefizetése után távozhatott a városból, a keresztény templomok harangjait pedig a muzulmán vezér nemes egyszerűséggel beolvasztatta.


Persze a Mennyei királyság nem a History Channel-nek készült, így nem kell jelentről jelentre követni a legújabb történelmi kutatásokat, mégis nevetséges, ahogy Ridley Scott középkori jelmezbe bújtat olyan mondatokat, amiket egy keresztes lovag még értelmezni sem tudott volna, hiszen a vallási türelem modern formája, az egyenlőség őskeresztény elvektől eltérő polgári demokratikus alakja, vagy akár a személyes szabadság kultusza csak több száz évvel később alakult ki.

Mindezt legfeljebb a gondosan kimunkált látványvilág és a jól koreografált csaták ellensúlyozzák némiképp, hiszen ilyen pocsék forgatókönyvet még zseniális színészek sem tudnának feldobni, nem hogy Orlando Bloom. Ha valaki mégis az emberi tényezőért szeret moziba járni, hát ott van Eva Green, aki ugyan közepes színész, de nagyon tud nézni, meg persze Edward Norton, aki annyira szégyellte, hogy részt kell vennie ebben az égésben, hogy inkább csak az örökké maszkban járó leprás király szerepét vállalta el.

Persze jobb inkább kihagyni az egészet, ha csak szabadidőnkben nem az Amerikai Hadsereg toborzóprospektusait vagy éppen Donald Rumsfeld bölcs tanácsait lapozgatjuk legszívesebben. A Mennyei királyság ugyanis csupán annyit mond 145 perc alatt, hogy milyen kár, hogy nem létezett még Amerika a keresztes háborúk idején, hiszen akkor most arabok, keresztények és zsidók együtt táncolnának a McDonald's előtt szívükben boldog egyetértésben.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!