Mária
-6 °C
-2 °C

Szárnyszegettség

2005.04.12. 12:20
Kapcsolódó cikkek (1)

A Főnix útja
Tekintse meg képeinket!

A Főnix útja nem jó film, de nem is simán rossz. A Főnix elrontott film. Ebből a sztoriból ki lehetett volna hozni egy jó filmet is: kényszerleszáll egy kétmotoros repülőgép a Góbi-sivatag közepén, mire a túlélők értelemszerűen építenek a roncsból egy egymotorosat, amivel eljutnak a legközelebbi jurtavárosig, és megmenekülnek. Robinson, Ikarosz és A Legyek Ura történetének keresztezése, és persze a főnix-legendáé. Amely keresztezés egyébként már megtörtént régen, lévén hogy ez a film egy 1964-es másik film remake-je, amit viszont a mai moziközönség nem látott, tehát ez mindegy, csak jelzem, hogy tudok róla, és amúgy nem láttam én se.

A Főnix igen érdekes filmnek indul, merthogy a kényszerleszállást nagyon megcsinálták, tiszta immerzió, érzi az ember, hogy kényszerleszállni betyáros szar dolog, és sikerült érzékeltetni azt is, hogy micsoda ócskavas ez az öreg repülőgép. Innentől jönne a lényeg, az egymásrautaltságok és kétségbeesések izgalmas pszichodrámája, amit viszont sajnos olyan szájbarágósan fejt ki a film, hogy a tizennégy éven felüli néző kínosan fészkelődni kezd a székében.

A fordulatok, a habitusok meg a repülőgép-építéssel járó feszültség azért ott tart a székben. Repülőt építeni ugyanis nem egyszerű dolog, még ha van is egy mérnök a csapatban: sokezer évig tartott az emberiségnek, míg rájött, hogy kell. Repülőt építeni másrészt magasztos munka, ahogy a már hivatkozott Ikarosz-mondából kitetszik. Első felszállására készülő repülővel mongol lovashadsereg elől menekülni viszont az álmoskönyv szerint is rosszat jelent, meg hát forgatókönyvnek is gyermeteg. Ez Pokémon, nem dráma. Azt már csak a rend kedvéért, hogy don't try this at home, repülőt nem így építünk, és ha jön a homokvihar, azt nem éli túl a gép.

A Főnix útja
Klikk a képre!

A személyiségrajzokkal lehetne játszani, hiszen a sivatag közepén, repülőgép-építés közben mindenkiből előjön a valódi énje. A film meg is próbálja, csak hát ehhez nem ártana egy-két színész, aki a westernekből megszokottnál árnyaltabb figurákat is elő tud adni. A Főnix útjában sajnos nincsenek ilyenek, legfeljebb tisztességes iparosmunkának nevezhető, amit a vásznon látszó emberek csinálnak. Igaz, ilyen beteg párbeszédeket nehéz hitelesen előadni. Az a helyzet, hogy az ilyen hajótörős filmeknél nem szabad spórolni a karaktereken, különben a néző egyszer csak leszarja, túlélik-e a kalandot.

Jajistenem, micsoda kellemetlen szemét ez a Főnix. Pedig milyen jó lehetne. Én szeretem a repülőgép-építős filmeket, megnézem a Spektrumon, ha belebotlok. Szeretem Robinsont meg Ikaroszt is. A nyeretlen, béna, primitív rendezőket, na azokat utálom viszont, és egyszer majd csinálok egy filmet, ahol építünk ellenük egy sportbombázót.