Natália
-3 °C
8 °C

A germán Szalacsi és a halálos unalom

2004.10.14. 10:50
Kapcsolódó cikkek (1)
Íme egy film, amihez nem tartozik közönség. Véletlenül publikált, de nem közönségnek szánt felvételek néha új életre kelnek, kultusszá válnak – talán ezért beszélnek a Schultzéról mint német „Szalacsi-filmről”. Csakhogy az eleve kultfilmnek szánt darabok általában kisebbet szólnak, mint a természetes termés. Vagy csak akkor szólnak nagyot, amikor elhasalnak. Azután elhallgat.

Nézhetetlen szar. Ez lesz a magyar nézők többségének a véleménye az első tíz perc után, sőt az első húsz és harminc vagy hatvan perc után is. Egy érdektelen kisember érdektelen élete hosszan és unalmasan elbeszélve; mintha valami távoli ismerős esne be a nappaliba, és kíméletlenül végigmutogatná az összes rohadt családi fotóját. Mintha ott felejtettek volna egy kamerát Saxon-Anhalt kiskocsmájában, ami egyébként nem rossz ötlet, csak akkor utána ki kéne válogatni azokat a részleteket, amelyek bárkit is érdekelnek az ott poharazókon kívül. Hát ilyesmi nem történt. A címszereplővel esetleg azonosulható nyugdíjasok azért kapcsolnak el, mert ez az izé nem meríti ki a film fogalmát, a többiek meg azért, mert semmi közük az elvágyódó nyugdíjashoz, meg azért is, mert ez az izé nem meríti ki a film fogalmát.

Schultze amúgy joviális kövér emberke, és az olyat lehet szeretni, de nem árt mellé egy rajzolt manó vagy valami esemény, mert önmagában az ártatlan-bamba fejével nem viszi el a filmet, ami pedig két óra. Pumukli sajnos nem vállalta. Így annyi maradt, hogy a nyugdíjas bányász egyszer csak rájön, hogy Amerika az igazi, ezért odamegy, aztán ott jól meghal. Ezekre a dolgokra szokták azt mondani, hogy látomásos, meg azzal mentegetni, hogy szépen van fényképezve, de ez sajnos pokoli ronda film is. Persze, persze, a világ sem egy habostorta, de ha már megköveteljük a nézőtől, hogy százhúsz percen át ásítozzon a vászonra, akkor legalább adjunk neki okot, hogy előre nézzen.

Na igen, ha nekiülne két-három amfetaminos táptalajon termesztett esztéta, akkor találna benne galaktikus szimbólumrendszereket, de hát aki idézett már szellemet vagy látott kései Jancsó-filmet, esetleg megidézte már Jancsó szellemét, az talál átvitt értelmet a tegnapi kávézaccomban is. Nem kunszt. Átvitt értelemmel tele a padlás. Tele van vele Európa. De három esztétának filmet csinálni hülyeség, még ha le is esik belőle egy Arany Kaktusz vagy efféle plecsni. Most aztán óbégathat az alkotó meg a forgalmazó a roncsok fölött, hogy ki viszi át az értelmet. Hát senki. Nincs hova.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!