Valami történt Dettre Gáborral a Felhő a Gangesz felett után, olyan filmet csinált, amiről elsőre nem lehet eldönteni, hogy milyen. Vagy nagyon rossz film, vagy nagyon rossz sztori, mindenesetre embert próbáló végigülni mind a 120 percét. Undor és unalom, düh és beletörődés, szégyen és fásultság váltakozik, csak egy érzés állandó: legyen már vége.
A Tabló a Roncsfilm és a Tűzvonalban olyan metszetében van, amit élvezni perverzió, de belepusztulni sem tanácsos. Dettre filmjében az összes magyar művészfilm-betegség benne van: funkciótlan szexjelenetek, '80-as évekbeli videótrükkök, művészieskedő hangeffektek, színházi affektálások, szétfolyó történetvezetés, életszerűtlen dialógok - mindezt a valóság szociomázával nyakon zúdítva.
Ha filmként néznénk a Tablót, akkor az egy tehetségtelen, fantáziátlan munka, és már legyinthetnénk is. Hogy mégis felejthetetlen indulatokat vált ki, az elbizonytalanít. Lehet, hogy a történet miatt utáljuk a filmet?
Kertész Ákos A gyűlölet ára című regényének adaptációjában egy nyolcadik kerületi kőgazdag, perverz antikost valaki meggyilkol, a felderítéssel egy roma rendőrt (Mucsi Zoltán) bíznak meg, a gyanúsított szintén egy roma (Nyári Oszkár). Az áldozat felesége (Szirtes Ági) egy body building szalont üzemeltető kurva, a rendőrök korruptak és előítéletesek, a hentesüzletben pedig kábítószert osztanak el. Mindenki ápolatlan, iszik, baszik, dohányzik és bazmegel, jónéhánynak meg már az esze is elment ettől az egésztől. Reménytelen, vesztes és kibírhatatlan népség.
Ez a film nem szociokrimi, hanem orvosi szakvélemény Kertésztől és Dettrétől: a nyócker - de a cím alapján megkockáztatom, hogy egész Magyarország - életre alkalmatlan terület, a NATO kiürítési akciócsoportjának azonnali intézkedését kérjük.
A Tablóban az a megrázó, hogy nincs egyetlen pozitív szereplője sem. A szövevényes krimi legtöbb férfi szereplője lecsúszott, kisfaszú proli, a nők pedig szétcsúszott, klimaxos kurvák. Szomorú, hogy ennek az egyébként kiváló színészgárdának egyes tagjai több tucatszor eljátszották már ezt a zsánert, és még szomorúbb, hogy a történet legfiatalabb, legártatlanabb szereplőjére, a 16 éves cigánylányt játszó Fátyol Kamillára is ez az út várhat, ha Dettrével dolgozik tovább.
Elhangzik a filmben egy kikacsintós dialógus: "én már láttam ezt egy filmben, de hogy folytatódott?", "úgy, hogy meg fogunk állapodni". És tényleg, néhány nap elteltével meg lehet állapodni, magunkkal, a filmmel, Dettrével: ezt a történetet nem lehetett volna másképp leforgatni. A magyar szarhoz magyar bili illik, de ki törli ki végre a fenekünket?
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon