Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Kritika cikkek
Egyébként nincs távol a dokumentumfilmtől a Zuhanás a csendbe sem. Az alapjául szolgáló könyvet Joe Simpson írta, barátjával, Simon Yates-szel megtett 1985-ös, perui expedíciójukról. A két huszonéves srác megmászta a 6344 méteres Siula Grandét, mégpedig az akkoriban elterjedő, alpin technikának nevezett stílusban. A módszer azért lett népszerű, mert a hegymászók kis hátizsákkal gyorsan mozoghatnak a hegyen, és így rövidebb ideig tartózkodnak a veszélyes zónában. Igaz, hogy a kevés felszerelés és a ritkábban használt biztosítás miatt az út így veszélyesebb.
Túlélők
A túra harmadik napján, már lefelé ereszkedve persze megtörténik a baj, Joe eltöri a lábát, és valamivel később ráadásul mély jéghasadékban találja magát, egy elvágott kötéllel kezében. Ne rettenjenek meg, az író nem tuszkolt súlyos, morális kérdéseket a történetbe, hogy a cserzett arcú, Merrell-cipős rétegen, és nőiken túl szélesebb közönséget is megnyerjen. A konfliktus ugyanis nem az, hogy miért kellett ilyen csúnyán elbánni egy baráttal. Röviden a mindketten meghalunk, vagy csak te esete zajlott le.
Nem is az, hogy túlélik-e a kalandot. A néző az első perctől tudja, hogy igen, hiszen a filmet a két, láthatóan biztonságos stúdióban tartózkodó hegymászó riportrészletei magyarázzák.
A Zuhanás a csendbe azért lett bestseller, a film pedig többek közt azért nyerhette el az angol BAFTA-díjat, majd nevezhették Oscarra, mert főleg nem a hegymászásról szól. Kevin Macdonald rendezése több mint egy expedíció jó ritmusban, ötletes képekkel elmesélt története.
Boney M és elhagyatottság
A szomjazó, kimerült alpinista törött lábbal ült a több száz méteres jéghasadékban, egy párkányon, és hirtelen eszébe jutott vallásos nevelése, és hogy eddig nem hitt istenben. Lenézett a mélységbe, én pedig csendesen elfogadtam, hogy végül tehát üdvtörténetbe torkollik a kaland.
Joe Simpson személyisége lehet a magyarázat, vagy a kétségbeejtő helyzetekben feltámadó józanság, de a hegymászó nem menekült el a valóság elől. Rövid gondolkodás után rájött, hiába lenne jó, továbbra sem vált buzgó hívővé.
A Zuhanás a csendbe lehetne dokumentumfilm, mert pontosan követi az eseményeket, és a hegymászók kommentárjai is ezt a vonalat erősítik. A mászás, a felszínre vergődés, a napokig étlen-szomjan kúszás azonban csak háttér. A történet valójában arról szól, ahogy az elemek fokozatosan felmorzsolják az embert, hogy végül csak egyetlen, zsigeri érzés maradjon meg benne: a magány. Az elhagyatottság ösztönözte Joe Simpsont arra, hogy visszakússzon a táborig.
Csak részben persze, mert nem kevésbé fontos szerepe volt a túlélésben a Boney M-számnak, ami zakatolni kezdett a delíriumos állapotban heverő hegymászó fejében. Joe később elmondta, gyűlölte a dalt, és képtelen volt nyugodtan feküdni, miközben koponyájában tombolt a Brown Girl in the Ring, így vergődött át az utolsó métereken a sátorig.
A Siula Grande Peru második legmagasabb csúcsa, Simpson könyvének megjelenéséig csak ritkán keresték fel expedíciók. A siker következtében a 6344 méter magas csúcs a világ egyik legismertebbje lett, de a meredek jég- és sziklafalak, és a kiszámíthatatlan időjárás miatt továbbra sem mászták meg sokan. Simpsonék útját azóta sem ismételték meg, 2002-ben egy szlovén-spanyol expedíció azonban egy nap alatt jutott fel a csúcsra az 1000 méteres észak-keleti falon.
A Zuhanás a csendbe érdekessége, hogy alkotói aprólékosan figyeltek a korhű felszerelésre, így a mászók a nyolcvanas évek - leginkább csak szakértők által azonosítható - felszerelésével és ruházatában másznak. Az alkalmazott hegymászó technikák, csomók, eszközök is hitelesek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon