Natália
-3 °C
7 °C

Extrópiánusok I.

2000.09.27. 11:34
Az elmúlt öt-tíz évben kitágultak a cyberkultúra keretei. Lecsengett a cyberpunk, Gibson, Sterling, és a többiek lázadó dühét, sötét XXI. századát derűsebb jövőképek váltják. Elsősorban transzhumanista, de olyan jövőképek, melyek realitását a tudomány és a technológia permanens újításai is alátámasztanak. Terjednek, a hétköznapi létbe szivárognak a tanok - természetesen ne vallásokra, ne zárt dogmákra gondoljunk. Legfőbb hirdetőik - s az első transzhumanista "társaság" - a kaliforniai extrópiánusok.
A kezdetek előtt
Sir Julian Sorell Huxley
Angol biológus, zoológus, filozófus (1887-1975). T. H. Huxley, a neves biológus unokája, és a nem kevésbé neves író, Aldous Huxley bátyja. Tanulmányait Eton-ban és Oxfordban végezte. Tudományos kutatásait a hormonokra, a fejlődési folyamatokra, az ornitológiára és az ökológiára összpontosította. Több évig a houstoni (Texas) Rice Intézetben dolgozott, majd a London Egyetemhez tartozó King's College zoológia-professzora, miközben a Londoni Zoológia Társaság főtitkári teendőit is ellátta. 1946 és 1948 között az UNESCO igazgatója. 1958-ban lovaggá ütötték.
Szerteágazó munkássága döntő módon befolyásolta a modern embriológia, a viselkedéstan, és az evolucionista filozófiák fejlődését.
A "transzhumán" szót először, az 1956-os New Bottles for New Wine kötetben, Julian Huxley használta. Az egyik tanulmány címe: Transzhumanizmus. A biológus főként arról elmélkedik benne, hogy az embernek újfajta környezetet kellene kialakítania. De arról is, hogy mivé válhatunk.

Transzhumanizmus-meghatározása a szótárakéval rokon. A következőket valamelyik Websterben olvashatjuk: "valamit az emberi fölé emelni, emberfelettivé átalakítani". Huxley szerint a homo sapiens úgy lép túl önmagán, hogy közben azért homo sapiens marad. A mai, Max More-tól származó értelmezés: "az emberi határok túllépése, az emberi lények poszthumán lényekké alakulása." (Míg - leegyszerűsítve - Huxley a gondolkodást "egyirányú" folyamatnak tekintette, addig More és társai az úgynevezett "multi-track" gondolkodás elvét vallják.)

Huxley egyik korábbi (1942-es) könyvében, az Evolúció: a modern szintézisben olyan kérdéseket feszegetett, melyekre a neves jezsuita atya, Pierre Teilhard de Chardin is (főként a posztumusz kiadású, 1959-es Az ember jövőjében) kereste a válaszokat. Evolúciós humanizmus - ugyan más alapokról indultak, de konklúziójuk meglepően rokon.

In Memoriam FM-2030

FM-2030 főbb művei
Transhuman 2000 (a Woman, Year 2000 antológiában, 1972), Up-Wingers, Telespheres, Optimisme One (trilógia, 1973), Are You A Transhuman? (1989).
Magyarul egyetlen írása sem olvasható.
A mai transzhumanizmus alapjait egyrészt Robert Ettinger (The Prospect of Immortality - 1964, Man into Superman, 1972), másrészt - főként - a júniusban elhunyt (régebben FM Esfandiary néven ismert) FM-2030 rakta le. (Adalékként: FM jelenleg az Alcor Intézetben, a kriosztázis állapotában leledzik.)

FM - kriosztázis állapotában leledzik
"Valamikor a hatvanas évek elején, az űrprogram korában kezdődött, amikor embereket földönkívüli terekben láthattunk" - emlékezett egy (Natasha Vita-More által készített) interjúban. "Az a gondolat villant fel lelki képernyőmön, hogy földhöz kötött organizmusok vagyunk, és most kezdünk bolygónkon túlra rajzani. Többé nem tekinthetjük magunkat speciálisan emberinek. A hetvenes években egyre jobban beinduló genetika szintén megerősítette azt az észrevételemet, hogy valóban az emberi határokon túlra fejlődünk."

FM - a kritikák fényében
Natasha Vita-More
"FM látomása a végtelenen túlra mutat. Képzelete még a legönelégültebb elméket is folyamatosan inspirálja. Az a sajátságos mód, ahogy a jövőre vonatkozó elképzeléseket összekapcsolta, katalitikus erőnek bizonyult."

Alvin Toffler
"Egy új, nem-misztikus öntudat szívderítő hangja... FM bezárt történelmi énünkből való kilépésre, az evolúció új lépcsőfokára ugrásra bátorít."

Washington Post
"Álmodozó, látnok, társadalomkritikus, futurista, jégesőnyi gondolattal."

Village Voice
"FM teljesen racionális, sziklaszilárdan hisz abban, hogy egyfajta végső optimizmust, az elidegenedés és az irracionalitás feletti győzelem optimizmusát sugározza magából."

New York Times
"A Bumm prófétája... Azt hirdeti, hogy a határtalan növekedés, a halhatatlanság korának kezdetét éljük."

Barbara Marx Hubbard
"FM-2030 a történelem egyik első olyan gondolkodója, aki az emberi faj jövőjéért él, tanít, tervez, kampányol... Bátor, ellentmondásos, gyökeresen új életvezetést javasol."

FM egyetemi (New School - New York, UCLA) kurzusainak tárgyát csaknem három évtizeden keresztül a transzhumanizmus szerteágazó világa jelentette. Ő volt az első, ő volt az úttörő. Egyre több hallgatóval, egyre több, a meglepő gondolatokra fogékony füllel. Hiszen régi vágyunk és álmunk, hogy túllépjünk a sokáig kikezdhetetlennek tartott kereteken, és az ezredforduló felé közeledve, az erre alkalmas technológiák is körvonalazódtak. Begyorsul az evolúció, a fajok átalakulnak, köztes - transz - állapotokat élünk meg. Új lehetőségek villannak fel, s a jövőre összpontosító főknek állandóan e lehetőségeket (hosszú élet, űr-migráció) kell szem előtt tartaniuk.

"Ha a nukleáris család szétesett, mi váltja fel? Mi lép az iskola-alapú oktatás, a kórház-központú gyógyászat helyébe? Mi jön a kapitalizmus és a szocializmus, a megválasztott kormányok után?"

FM kérdéseit az említett interjúban tette fel. Életműve a válasz. Merthogy a váltás mélyreható szociális, gazdasági és kulturális következményekkel jár, melyekre jobb, minél előbb felkészülni.

"XXI. századi lény vagyok, akit véletlenül a XX. századba lőttek ki. Mély nosztalgiát érzek a jövő iránt."

Ezt nem sokkal halála előtt mondta.

Pierre Teilhard de Chardin
1881 és 1955 között élt francia jezsuita paleontológus. Műveiben a keresztény metafizika és az evolucionista filozófia szintézisét teremtette meg. A természeti jelenségek egymásra rétegződnek, fejlődésük határozott irányba mutat, visszafordíthatatlan, a lét egyre komplexebb formákban bontakozik ki. Ez azt eredményezi, hogy az anyagi valóság mind bonyolultabbá, a tudat pedig mind koncentráltabbá válik - a két faktor együttállása adja a fejlődés fokának és irányának a paramétereit, míg mozgását a pszichikai természetű energia biztosítja.

Teilhard evolúció-értelmezése szerint a geoszféra és a bioszféra után a homo sapiens színrelépése az öntudatos világ, a nooszféra kezdetét jelentette. A fejlődés nem zárult le ezen a ponton, hanem minőségileg új fázisba lépett. A természetes kiválasztódás helyett immár a szellemi erők dominálnak.

Főfeladatunk a világfejlődés véghezvitele, melynek motorja az egyre magasabb szintű tudat-centralizáció, az emberi összetartozás, a szeretet. Az evolúciós folyamat végpontján tudomány és spiritualizmus egymásba integrálódnak, megjelenik a kozmikus Krisztussal az Omega-pontban azonosuló ultra-emberiség.

A jezsuita bölcs gondolatai (enyhén szólva) távol állnak a klasszikus katolicizmus álláspontjától. Életműve megosztotta a (nemcsak) tudományos közvéleményt - egyesek kultikus tisztelettel övezik, mások, a legkonzervatívabb vallási körök talán még ma is kiátkoznák.

Több könyve jelent meg magyarul.