Fábián, Sebestyén
-12 °C
-3 °C

Extrópiánusok X.

2001.01.08. 14:57
A transzhumanista gondolatok permanensen változó, átalakuló világképek rendszere, s nem dogmák. Természet- filozófiák, a klasszikus humanizmus és a felvilágosodás egyes eszméinek átdolgozott, az ezredfordulóra és a közeljövőre aktualizált / továbbfejlesztett változatai. "Új felvilágosodás" - állítják többen, arra utalva, hogy a pesszimista posztmodern helyett ismét a progresszión a hangsúly. Egyrészt. Másrészt: e világképek konkrétumokból kiinduló futurológiák.
Extroszattva
A szót Anton Sherwood találta ki, a távoli jövőre vonatkozó elmélet Greg Burch nevéhez fűződik. A mahayana buddhizmust a klasszikus hinayanától megkülönböztető bódhiszattva eszméje hatott rá. A bódhiszattva azon "majdnem megvilágosodott" lény, aki - hogy embertársai megvilágosodási folyamatát segítse - lemond a Buddha-állapotról, a teljes nirvánáról. Az extroszattva poszthumán entitás. Az anyagi valóság szinte összes titkát ismeri, "felerősített" intelligenciával bír, a fejlett nanotechnológia szakértője. Olyan tudással rendelkezik, mellyel jócskán segítheti a kevésbé előrehaladott lényeket. Ez az önzetlenség aligha jellemzi a poszthumán jövő valamennyi entitását. Burch abban viszont bízik, hogy az első lehűtésből felélesztett homo sapiens legfőbb kötelességének sorstársai életre keltését tartja majd.
És mégis, egyesek néha vallásokhoz, szektákhoz hasonlítják a poszthumán valóságba történő átmenet stratégiáit elemző, leíró gondolatokat. Kizárólagosságot, kinyilatkoztatásokat látnak ott, ahol nem kellene. Pedig Max More és társai a nyitottságot, a flexibilitást állandóan hangsúlyozzák. Viszont én is találkoztam már a tételre rácáfoló (holland) transzhumanistával. Az illető azt állította, hogy amennyiben nem hiszünk a tudat-feltöltésben, nem vagyunk transzhumanisták. A viszonylag távoli jövőben esetleg megvalósuló teóriát ugyan miért tekintenénk megcáfolhatatlan igazságnak? Tény: könnyen elképzelhető, az elméleti tudomány művelői sokat spekulálnak rajta, a nem-destruktív módozatok tetszetősen hangzanak, de mindez távolról se jelenti azt, hogy abszolútumként kellene kezelnünk bármelyiket is.

Hasonlóság a vallásokkal: a szebb jövő, az egészséges és hosszú élet lehetősége, valami mássá, minőségileg (is) többé történő átlényegülés. Csakhogy mindezt önmagunk valósíthatjuk meg, mindenféle természetfeletti, transzcendens beavatkozás, égi segítők nélkül. A tudomány és a technológia jelen és holnapi eszközeivel. Ráadásul evilágon, a Földön, esetleg a Világűrben, de semmi esetre sem egy testetlen-anyagtalan, jó angyalok által benépesített mennyei birodalomban.

Transzhumanizmus a keleti vallásokhoz áll a legközelebb
Isten létével, illetve nemlétével kár foglalkoznunk, a problémákat nem ő oldja meg, hanem a racionálisan gondolkodó individum. Mi lényegülhetünk át Isten-emberré, poszthumán entitásokká.

Isten az Univerzum - hirdetik a modern panteisták. Antropomorf jegyektől mentes Természet-istenség. Anders Sandberg szerint az ő nézeteik közelítenek leginkább a transzhumanistákhoz.

Kereszténység és transzhumanizmus mégsem állnak oly távol egymástól, mint hinnénk. Pierre Teilhard de Chardin Omega-pont elmélete többeket megihletett. "Könnyen kombinálható a két mém" - állítja Sandberg. A vallásos mémek amúgy rendkívül sikeresen terjednek. Talán azért, mert viszonylag könnyen értelmezhető (és oltalmat adó) világképet, s a feltétel nélküli azonosulást propagálják. Ugyanez a gondolkodást mellőző azonosulás döbbentett le a holland "kolléga" esetében... Egyedüli üdvözítő utak márpedig nem léteznek.

Transzhumanizmus és politika
Az extrópiánusok, különösen Max More, kezdetben libertariánus gazdaságfilozófiát, manapság inkább egyfajta - mindennemű központosító törekvést, erős szociális ellenőrzést elutasító - neoliberális társadalomképet tartanak elfogadhatónak. Politikai pártokhoz nem kötődnek, viszont dinamikusan fejlődő, nyílt gondolatrendszerük nehezen egyeztethető bármiféle konzervatív ideológiával. Egyébként a klasszikus értelemben vett jobb- és baloldaltól egyaránt elhatárolják magukat. A transzhumanizmuson belül természetesen más szellemi körök is tevékenykednek: Különösség-teoretikusok, Omega-pont "hivők", és így tovább. Széles politikai spektrumot ölelnek fel: libertariánusok, liberálisok, szociáldemokraták, zöldek. Vagy - egyre gyakrabban - teljes mértékben apolitikusak.
Ezredforduló mém: valami rendkívül fontos történik majd. Eleink is így gondolták 1000 körül, most sincs másképp. Igaz, racionálisabbak, reálisabbak a kiváltó okok. Isten, esetleg az Antikrisztus országa helyett Különösség, netán ökokalipszis. A gépi evolúció, illetve a környezetszennyezés egyiket is, másikat is alaposan indokolja. (Idevágó téma: a mesterséges intelligencia lehetetlenségéről szóló, általam valaha is olvasott legostobább könyvet egy jezsuita szellemiségű szentfazék, a magyar származású Stanley L. Jaki követte el, Brain, Mind, and Computers címmel. Leegyszerűsített konklúziója: a gépek azért nem ébredhetnek öntudatra, mert ez Isten rendjével ellentétes. Marvin Minsky és Hans Moravec Szent Ágostonnal és Aquinoi Szent Tamással "megcáfolva", a huszadik század végén...)

A tolerancia mém: nem véletlen, hogy a transzhumanizmus a keleti vallásokhoz, főként a buddhizmushoz és a taoizmushoz és, részben, a hinduizmushoz jobban közelíthető, mint a nyugati típusú, úgynevezett történeti isten-kinyilatkoztatás hitekhez, a kereszténységhez és az iszlámhoz. Buddha vagy a Tao nevében nem indítottak térítő háborúkat, nem gyilkoltak halomra fél földrésznyi populációkat, nem égettek máglyán eretnekeket. Inkább vitáztak és elmélkedtek.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Újévi szállás ajánlatok

Kezdje az évet kikapcsolódással, a wellnessből sosem elég.