Ágnes
-13 °C
0 °C

Francia pornó

2001.07.27. 10:16
Franciaország - Németország és Olaszország mellett - Európa pornó-nagyhatalma. A gall tradícióban erotika és művészet mindig összeforrtak: pajzán középkori történetek, a zseniális márki (de Sade), belle époque, O, végtelen a sor... A modern pornográfia nulla-évének 1972 számít.
Kiindulási pontunk ezúttal nem Párizs, hanem Marseille. Az Öreg Kikötő tőszomszédságában időtlen idők óta kétes hírű (ám - még lepattantságukban is - üde) lokálok legősibb mesterségre szakosodott hölgyállománya várta az arra csellengő matrózokat, szabadságos kiskatonákat, morc idegenlégiósokat, bevándorlókat, a világ négy sarkából érkező turistákat.

Ne feledjük, a hetvenes évek elején járunk, hatvannyolcon túl, szabad szelek fújdogáltak, a hagyományos (értsd: nem feltétlenül a mai, modernizált verzió, hanem az ókonzervatív, represszív, erénycsősz, stb.) gaullizmus koporsójába megszámlálhatatlan szorgos kéz verdeste a szögeket.

Noha a diáklázadások elbuktak, a kollektív álmok meghiúsultak, a palackból végérvényesen kiszabadult a liberális (ám - e sorok írója számára - sajnos, még mindig nem eléggé libertariánus) szellem. Ami össztársadalmi szinten nem valósult meg, jócskán hódított az individuális szférában.

A korai hetvenes évekbeli Franciaország szociálpszichológiai és szellemtörténeti analízise helyett, témánkra koncentrálva, libertariánus-transzhumanista világlátásunkat mellőzve, mezei pornó-historikusként: zöld fényt kapott az XXX. Legalábbis jobban tolerálták. Eleinte a délszaki város örömtanyáihoz közeli mozikban, a hagyományos opusokba hardcore jeleneteket vágtak be.

A rákövetkező évben, a Cannes-i Fesztiválon, a potenciális vevők választhattak: az adott műveket speciális inzertekkel, esetleg azok nélkül kérik. Könnyedén kitalálhatjuk (igaz, nem készültek statisztikák), melyik mellett voksolt a többség_ Jess Franco és Jean Rollin az első ismert rendezők, a bonusz-jelenetek nem egy (akkor még nevenincs) hőséből és hősnőjéből lett országos sztár.

Párizs, 1975. április: egy évvel a softcore-klasszikus Emanuelle után, megnyílik az első, kizárólag kemény-pornófilmek vetítésére szakosodott francia mozi. Még 1975-ben kétszázezer jegyet adtak el. Szintén 1975-ös az első ismert egészestés dolgozat, Jean-Francois Davy (a speciális környezet mellett, a Champs Élysées top-filmszínházaiban is sikerrel vetített) Exhibition-ja. Davy, de a többi úttörő (Michel Lemoine, Francis Leroi, Claude Mulot) úgyszintén, korábban számos B-szériás horrort rendezett.

Az egyik korai pornóklasszikust, a Pussy Talk-ot Leroi és Mulot jegyezte. Lemoine pedig megszervezte a Pornófilmek Első (és egyben utolsó) Párizsi Fesztiválját. "Mindenki" róluk, a "pornokratákról" beszélt. És a csillagokról: Béatrice Harnois-ról, Sylvia Bourdon-ról, Claudine Beccarie-ről, esetleg Thierry de Bremről, vagy a szakmai berkekben csak Betonfarokként emlegetett Richard Allenről. (Utóbbi úriember, később nem akármilyen tettel jegyezte be magát az évkönyvekbe: Marilyn Jesst, a nyolcvanas évek gall üdvöskéjét, alaposan és körültekintően, ügyelve még a legapróbb részletekre is, elsőként ő avatta be az onscreen-gyönyörökbe.)

A kör tovább bővült: a már 1961-ben softcore-pornót (Sin on the Beach) forgató José Benazeref és (a szintén soft, főként szado-mazochista játékokra érzékeny) Walerian Borowczyk szintén csatlakozott a gárdához. A krónikák szerint ők voltak a szürke eminenciások. Benazeref gyorsan leküzdötte szürkeségét, még ma is a francia pornó egyik koronázatlan királyaként tisztelik országszerte. Borowczyk se maradt meg sokáig eminenciásnak, igaz, ő más irányba mozdult el.

Pozitív kritikai fogadtatásban részesültek: olyan neves ítészek, mint például Noel Simsolo értekeztek elismeréssel róluk. Persze az akkori filmek költségvetése - szemben a mai, cirka húszezer frankos videókkal - egymillió körül mozgott...

Természetesen a sajtó gonoszabbik fele se tétlenkedett: hatékony ellenkampányba fogtak, jöttek a szokásos érvek, vaskalaposék cenzorért, tiltó intézkedésekért kiáltottak.
Az 1976 végi új törvények véget vetettek a francia pornó első (de ezúttal sem utolsó) aranykorának.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!