Német pornó

A történet az első világháborút követő évekig nyúlik vissza: Berlin, húszas évek, mulatók, erotika, dekadencia_ 1918. november 2-án törvényrendelettel törölték el a cenzúrát, majd 1920. május 29-én újra bevezették, aztán 1926-ban valamennyi pornográf jellegű darabot büntetendőnek minősítettek. Holott a megelőző időkben, a német némafilm virágkorában az altesti vigasságok nyílt megjelenítésével se fukarkodtak.

A nácik szintén üldözték a pornót, nem egy szakmabeli végezte koncentrációs táborban. Pedig az SS-tagok vérgőzös, szado-mazochizmusba torkolló orgiái több későbbi, főként amerikai filmest megihlettek.

Dolly Buster

A második világháború után tűnt fel Beate Uhse, a német pornó legendája. A Kelet-Poroszországból Flensburgba menekült hölgy eleinte speciális témájú (fogamzásgátlás, szexuális tanácsadás) könyvek kiadásával kereste kenyerét, míg 1962-ben meg nem nyitotta a világ első szexshopját. Alig tíz éven belül az összes nyugatnémet nagyvárosban működött hasonló intézmény.

Legalize it

1974-ben legalizálták a pornót. Beate és fiai ilyen jellegű filmek vetítésére szakosodott mozikat nyitottak; gyártottak is eleget, s az Uhse nevet fogalomként kezdték emlegetni. Teljes joggal: Beate vívta meg a nagy csatát, kevesen tettek annyit a pornó széleskörű elfogadtatásáért, mint ő. (A Beate Uhse csoport 2001-es bevétele 222 millió euróra rúgott, kilenc országban, mintegy ezerkétszáz alkalmazottal, kétszáz boltot üzemeltetett.)

Szép lassan virágba szökött a német pornó. Soha nem jellemezték akkora sztárok, mint Traci Lords, Jenna Jameson, vagy Rocco, és a "minden idők top ötvenébe" se szoktak germán lányokat beválogatni, ám a megbízhatóság, a kőkemény, nem viccelődő, nem ironizáló, hanem a legmeztelenebb lényegre törő, tabuktól mentes szexfilm etalonjai még ma is arrafelé készülnek. Elképesztő mennyiségben, valóban nagyüzemszerűen.

Teresa Orlowsky

Nagyágyúk

Kinek-kinek ízlése szerint, lehet szeretni, nem szeretni, viszont évtizedek óta jelen vannak. Közben azért adtak pár nagyágyút a világnak: például Angela Baront, a nyolcvanas években Amerikát is meghódító kebelcsodát. Vagy a gigantikus kebleiről elhíresült, közönségesre vett, a zsigereket annál (anál?) hevesebben bemozdító Dolly Bustert.

Korábban pedig a lengyel származású, szintén emlékezetes mellbőséggel bíró Teresa Orlowskyt, a Foxy Ladyt, aki Dollyhoz hasonlóan, belekóstolt a kamera mögötti létbe is_

Nem egyedi eset: a közép-keleteurópai országokból befutó fiatal lányok közül nem egyen, nem ketten német földön kamatoztatták lepedőakrobata-képességeiket.

Igaz, nem csak a keletibb régiókból érkeztek, majd lettek híressé a Rajnától keletre - a legendás Sarah Young (még egy kebelcsoda) a pornótéren meglehetősen prűd Egyesült Királyságot cserélte Németországra, s lett belőle XXX-királynő, a kontinentális Európa egyik legfénylőbb csillaga. Elől, hátul, oldalt, középen, mindent és mindenkivel - mintha a húsvásárt, a megállás nélküli nagyüzemet eleve neki teremtették volna_ Teresa Orlowsky férje, a jeles rendező Hans Moser fedezte fel, majd vezette oltár elé 1991-ben. Sarah lett az új Foxy Lady.

A nem éppen német művésznevű viselő Dru Berrymore szintén népszerű. Gina Wild is. És még sokan mások. Kiapadhatatlanok a források. Ráadásul a kellő médiatámogatás ugyancsak adott, például az elnyűhetetlen Lilo Wanders műsora.