Úgy néz ki, mintha Furby és egy android Vasember keveréke lenne - jellemezte találóan Erik Davis, aki máskülönben a TechGnosis című kultikus olvasmányt (1998) jegyzi.
|
| Kismet, az ember-robot
|
"Ember-robot rendszernek szántuk, nemcsak robotnak" - nyilatkozta Cynthia Breazeal, az egyik "szülő". Kismet elsősorban nem a robot-robot interakciót, hanem a robot és az ember közötti kommunikációt célozza. Összetett kibernetikus szövevény: létét tizenöt számítógép tartja fenn, Macintosh-ok, PC-k, ellenőrző hardware és software architektúrák, bonyolult (a laborban előállított) L-, továbbá QNX- és Linux-szisztémák. Csak a látást kilenc, darabonként négyszáz megahertzes, hálózatba rendezett masina szabályozza. Az érzékelő, a motivációs, a viselkedési és a mozgóképességek rendszerét pedig négy Motorola 68332.
A vizuális és az auditív jeleket egyaránt valós időben kezeli. Ugyanilyen (vizuális, auditív), valamint érzékelőbemenetekből, motorikus (gyermekhang, arckifejezés, továbbá a tekintet irányát és a fej mozgását alakító) kimenetekből áll össze. A motorrendszerek irányítják a látó és halló érzékelőket az ingerforrásra. S közben a kommunikációt célzó utasításokat is végrehajtják.
 | |
Rendszerek
| |
Látórendszer
Négy, színes CCD-kamera, nagylátószög, 2,2 milliméteres lencsék. Azt hivatottak eldönteni, hogy Kismet mire figyeljen oda, illetve a távolságokról rögzítik az adatokat. A tekintetet, a pozicionális ellenőrzést Maxon DC-szervomotorok irányítják. A robotszemek az emberi szemhez hasonlóan mozognak.
Hallórendszer
A valós idejű beszédfelismerő programot az egyik MIT-laborban fejlesztették ki. A kommunikációs partner speciális, drót nélküli mikrofont használ, úgy, hogy ezáltal képes Kismet magatartását befolyásolni.
Vokalizációs rendszer
A robot vokalizációs képességeit egy - az emberi hanghordozás fiziológiai jegyeit modelláló - artikulációs (Klatt) szintetizátor generálja. A szintetikus beszédhez személyiségjegyek, illetve érzelmi tónusok társíthatók.
Az arckifejezést meghatározó motorikus rendszer
Kismet feje a különböző érzelmi állapotokat - dühöt, bánatot, kíváncsiságot, stb. - más és más formában juttatja a külvilág tudomására. A fül, a száj, a szemöldök, a szemhéj egyaránt több választási lehetőséggel bírnak, melyek különböző kombinációi egy-egy érzelmet fejeznek ki.
|
|
Az "emberrobot-rendszer" hat alrendszerből áll.
A "jellegzetességkivonatoló" rendszer a (komplex, dinamikus környezetként értelmezett) külvilág felől érkező, a robot viselkedése szempontjából fontos információkat válogatja ki, dolgozza fel.
Az érzékelőrendszer a kiválogatott és feldolgozott információkat a viselkedésre, a motivációra és a motorikus folyamatokra ható percepciókká alakítja.
A figyelőrendszer - a célból, hogy a robot kidolgozhassa a rájuk vonatkozó hatékony, speciális magatartási mintát - megállapítja, melyek a valóban fontos környezeti ingerenciák.
A motivációs rendszer a robot alapcselekedeteit és érzelmeit szabályozza. Hat érzelmet: dühöt, undort, félelmet, örömöt, bánatot, meglepődést.
A viselkedési rendszer az egymással versengő magatartási modellek közül választja ki, aktiválja az éppen megfelelőt.
A motorikus rendszer a robot motorikus képességeit igazgatja, s eldönti, melyik a helyes kifejezési forma. A testhelyzetet, a szemmozgást, az arckifejezést és a hangkibocsátást szabályozza.
Kismet úgy nő fel, mint a gyerekek. Nevelőivel állandóan játszik, s közben tanul. Eltér a megszokott robot-képtől: ő nem a mestert tökéletesen kiszolgáló, látszatra önálló, valójában távirányított rabszolga. Brooks és munkatársai nemcsak új robotot, de új társadalmi kapcsolatokat is terveznek. Szocializálják a gépet.
(Kismet számos filozofikus - identitásra, lélekre, emlékezetre, intencióra, érzelemre, tanulásra, empátiára, barátságra, erkölcsre s mindezek mibenlétére - vonatkozó kérdést vet fel.)
|
Rodney Brooks
| | |
Ausztrál születésű, az Egyesült Államokban élő mesterséges intelligencia és robotkutató. Matematika tanulmányait Ausztráliában kezdte, az amerikai Stanford Egyetemen számítógépes tudományokból doktorált, aztán - sokakhoz hasonlóan - az MIT Mesterséges Intelligencia Laboratóriumában kötött ki. Morris különös dokumentumfilmjének (Fast, Cheap and Out of Control, 1997) egyik "főszereplőjeként" vált világhírűvé.
A nyolcvanas évek végén rendkívül eredeti koncepcióval forradalmasította a robotikát. A hagyományos mesterséges intelligencia kutatásán alapuló okos, központilag irányított gépek helyett a környezettel - visszacsatolási hurkok által - interaktív kapcsolatban álló, folyamatosan tanuló robotokat javasolt. "Az elsőket nem sakkautomaták, hanem rovarok inspirálták" - írja Erik Davis. Brooks szakított a kartéziánus tudat-képpel. Szerinte a tudatosság az adott organizmus és a környezet interakciójának eredménye. Az öntudatlan kommunikáció egyre magasabb szintre emelkedik, végül tudatos rendszerré áll össze. Akárcsak Drexler, ő is "lentről felfelé" (bottom up) építkezik... Robotjait idegen környezetbe helyezi; a tanulási folyamat során emergens magatartásformák tapasztalhatók. Kismet ("elődje", Cog szintén) így szocializálódik. Mint a gyerekek.
Brooks úgy gondolja, hogy a biológiai metaforák ("mesterséges immunrendszer", "élethű robot", stb.) noha közelítenek a valósághoz, valamit - ő se tudja pontosan, mit - mégis jócskán félreértelmeznek. Nem az "életesszenciára" s egyéb, ezoterikus témákra érzékeny füleknek jól csengő jelenségekre gondol: ez a "valami" biológiai, kémiai alaptermészetű.
|
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
