Altesti korszakváltás

Keisha

Végleg, esetleg hosszabb-rövidebb időre abbahagyták a korábbi idők legnagyobb csillagai: Traci Lords már rég a múlté, más terepeken nyomul, Ginger Lynn puhább mozikba kóstolt bele, s csak pár éve - a szakmédia nagy csinnadrattája közepette - tért vissza. Amber Lynn teljesen a háttérbe szorult, hébe-hóba egy-egy interjúból kapunk hírt felőle, Taija Rae, Aja, (a mexikói kebelcsoda) Keisha és (az egzotikus, hawaii-amerikai, tetovált pillangós hátsójú) Kascha a periférián vagy még ott sem. Christy Canyon csak a nosztalgiázók tudatában él, a kissé vulgáris, de iszonytatón erotikus Victoria Paris C-szériás darabokban, vagy még ott sem tündököl, esetleg beugrószerepekben, új sztárok árnyékában nyalva-falva, csakúgy, mint Tori Wells a rendkívül forróvérűnek és abszolút bombázónak indult latin szépség.

Ők fémjelezték a nyolcvanas évek második felét. De ki beszél manapság az egykor istennőként ünnepelt, minden lépésével botrányt kavart Cicciolina filmjeiről? Valljuk meg, kissé giccsesek, negédesek voltak, túl szépen fényképezve, túl gondosan beállítva, mintha David Hamilton műterméből kerültek volna ki. Valóság és élet sem volt bennük sok.

Tori Wells

Elhervadtak a dámák, fiatalságuk tovatűnt, a friss, feszes bőrön ráncok tünedeztek fel, petyhüdt a hús, leáldozott a szépség. Pedig ők még hosszú éveken keresztül villogtak, azóta rövidebbre szabták a sztárlétet, talán az Andy Warhol által felvetett tizenöt percnyi dicsőség sincs olyan messze már.

A legények jobban túlélnek. A legnagyobbak (Peter North, Tom Byron) népszerűségi mutatói ugyanott állnak, mint másfél évtizede. Pedig nekik aztán tényleg kell feszíteni, lövésre készen, lankadatlanul, hibázni tilos, nincs megállás, mint a tank, úgy mennek, s mennek el, ha kell.

Begyorsult, nagyüzemire állítódott át a gyártás. Ugyanakkor a korábbinál lényegesen költségesebb produkciók készültek, szinte minden a feje tetejére hullott a nagy rohanásban. Dömpingáruk és tényleges minőségi portékák a specializált boltokban békésen férnek meg egymás mellett, elképesztő a mennyiségi felhozatal. Nőnek a keblek, egyre több szilikont ültetnek beléjük, átalakul a szépségeszmény, sportosabbak a szereplők, tökéletessé válik a test, még akkor is, ha eredetileg csak a jó közepest súrolta.

Zara Whites

Amikor 1992-ben Zara Whites úgy nyilatkozott, hogy semmiféle mellbőség-erősítő művi beavatkozásra nem hajlandó, többen döbbenten és értetlenül hallgatták. Pedig ő is a változó idők jelképének számított: gond nélkül mehet az anál, a gangbang, az összes tabu ledőlt. Hollandiában kezdte, francia és olasz földön érte el sikereit, tökéletesen szemléltetve, mennyire nemzetközi mezőkre tevődött át az XXX. A korai kilencvenes évek egyik legnagyobb csillagának számított. És a sztár-státuson túl: elegancia, kifinomultság, báj, kellem töltötte meg mozdulatait. Kivételes képességek egy első (nem alap nélkül) vulgárisnak, földhöz és inkább testhez ragadtnak tartott szakmában.

Olaszország: a leglátványosabb fejlődés arrafelé ment végbe. Igaz, régebben is hallottunk itáliai pornóról, például a némafilmkorszakban, de nemzetközileg csak ritkán hódítottak az ottani produkciók. Észrevétlenül törtek fel, különös tónusokkal, humorral és pikantériával, távol a futószalagtól. A franciákat jól ismerjük, külön világ, nyitás dacára is zártak egy kicsit. A németek húsüzemi bősz portékákkal rukkolnak elő ősidők óta. A skandináv varázs rég a múlté, a holland pornónál többet ér egy, az amszterdami piroslámpás negyedben tett séta. Az angol csillagok külföldön (főként az Egyesült Államokban, vagy - mint Sarah Young - Németországban) bizonyítanak. Az olaszok viszont Európa elsőszámú pornónagyhatalmává váltak. Nem kevés magyar lánynak köszönhetően.

(folyt. köv.)