Zalán
6 °C
19 °C

Technorealizmus

2000.06.28. 14:04
Douglas Rushkoff technorealista. Utópiákban nem hisz többé, világvége-jóslatokban soha nem hitt. Maradt az arany középút. Arany középút? Vajon mindig középszert jelent a szélsőséges fantáziálástól kellő távolságot tartva, s közben a valóság lehető legtöbb szegmensét figyelembe véve véleményt formálni? Aligha, legfeljebb a túlzott objektivitást vethetik ilyenkor a szemünkre. És mi a technorealizmus? Új (cyber)filozófiai iskola? Média-trükk? Marketing-fogás?
Egyik se.
A technorealizmus attitűd, mind több (főként) amerikai értelmiségi gondolatai az információs forradalmakról, gépekről, világhálóról, s a valamennyiünk által átélt gazdasági-társadalmi változásokról.

Se meleg, se hideg - mondják a bírálók. Talán igazuk van. Bár oly sok be nem teljesült prófécia után vajon miért várnánk még mindig a soros csodákat? Csodákra várni felesleges, hiszen a technológia nem csodaszer, vele élünk, lépten-nyomon használjuk. Fetisizálni és átkozni egyaránt kár.

Viszont érdemes elgondolkodni rajta.
Ezt tette két New Yorki média-szakértő, Andrew Shapiro és David Shenk is. "Nem gyűlöljük, de nem is szeretjük az új technológiákat" - röviden és tömören így összegezték egy munkaebéden elhangzottakat. A helyszín: Greenwich Village valamelyik étterme, az időpont: 1997 nyara.

Nem maradtak sokáig egyedül. Több jó-nevű, a témában jártas író - David Bennahum, Brooke Shelby Biggs, Paulina Borsook, Marisa Bowe, Simson Garfinkel, Steven Johnson, Douglas Rushkoff, Steve Silberman, Mark Stahlman és Stefanie Syman - csatlakozott hozzájuk. Gondolataikat az 1998. március 12.-i "Technorealizmus" nyilatkozatban hozták nyilvánosságra.

Az írott és az elektronikus média gyorsan lecsapott rájuk. Egyik cikk, interjú a másikat követte. Szélsőséges vitákat kavartak, pedig pont a szélsőségek ellen emeltek szót.

Bárki csatlakozhat hozzájuk - több ezren meg is tették. A tipikus amerikai álláspontot képviselő nyilatkozatot - az adott ország sajátosságait figyelembe véve - (kanadai) franciára, spanyolra, olaszra, japánra és svédre adaptálták.

Ma már Gary Chapman, Mitch Kapor, Jon Lebkowsky és Howard Rheingold is technorealista. A Wired holdudvarából - nem meglepő módon - viszont, szinte senki...

A nyilatkozat
A főkérdés: pozitív vagy negatív kimenetelűek a változások? Mindkettő, s a válasz tűnjön bármennyire banálisnak, a diskurzus-alkotók általában a pro- illetve a kontra-elemeket domborítják ki. A konferenciatermek, az előadói pulpitusok az ő szónoklataiktól hangosak, a média számára az ő látványos tetteik, szárnyaló eszméik jelentik az igazi csemegét.

Az információs robbanás a korábbi fejlődés következménye, nem választható el attól. Minden technológiai váltásnak egyaránt megvannak a maga nyertesei és vesztesei. Az utópisták is, a ludditák is tévednek. Hiányzik belőlük a kritikus attitűd.

A technorealisták nyolc - vitatott és többször módosított - alapelvet fektettek le.

Egy: a technológiák nem semlegesek. Pedig általában úgy hisszük. Holott minden gépezet valamilyen célt szolgál, meghatározott módon használjuk őket. Kettő: az Internet forradalmi, de nem utópista. A cyberteret minél jobban megismerjük, minél inkább benépesítjük, annál jobban hasonlít a valós társadalomra.

Három: a kormányoknak fontos szerepet kell játszaniuk az elektronikus területeken, zökkenőmentesen és a demokratikus alapelveket messzemenőkig figyelembe véve a hagyományos társadalmi formákba kell integrálniuk azokat.

Mert a cybertér nem önmagában, hanem a Földön létező valóság. Olyan valóság, melyet jobb, ha nem csak az üzleti szempontok irányítanak

Négy: az információ nem tudás. Megszerzése és elosztása még nem jelenti azt, hogy tényleges bölcsességgé alakítottuk át. A számítógép, bármennyire intelligens, nem helyettesíti az emberi gondolkodást.

Öt: az iskolák hálózatba kapcsolása, a távoktatás nem jelenti azt, hogy megmentettük a roskadozó oktatási rendszert. Kötelező, de nem az egyedül üdvözítő lépés. (A legtöbbet vitatott pont, hiszen egyrészt, az oktatási rendszert nem lehet homogén masszaként szemlélni, másrészt - főként Közép-Európából nézve -, egyelőre legyen hálózati hozzáférhetőség mindenhol, az üdvösségen meg aztán merengjünk!)

Hat: az információt meg kell védeni. Illúzió a totális információ-szabadság. A szellemi tulajdont, a szerzők jogait igenis óvni kell! Mégpedig úgy, hogy a régi törvényeket a megváltozott világhoz igazítsuk-alakítsuk át!

Hét: a cybertér köztulajdon, profitálhasson belőle bárki! Ne csak a médiamogulok, a szórakoztatóipar mágnásai... Hanem például a kultúra, a tudomány, az oktatás. A civil szféra, az individuum.

Nyolc: a világpolgárság egyik legfontosabb eleme, hogy ne csak használjuk a technológiákat, hanem értsük is őket! Erejüket és korlátjaikat egyaránt.

Tervezi már nyaralását?

Segítünk! Válasszon célpontot nyárra útjaink közül! Tengerparti apartmanok előfoglalási kedvezménnyel!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.