További Cyb cikkek
|
2. A cybertér, mint negatív utópia, disztópia.
A közeljövő boldogtalan, reményvesztett digitális valósága. A kései huszadik század társadalmi modelljei értelmüket vesztik. Lepusztult nagyvárosok, sikátorokban meghúzódó, ultra-agresszív bűnbandák, kiterjedt feketepiac, a törvényesség peremvidékein ténykedő informatika-zsenik, bonyolult és átjátszhatatlan megfigyelőhálók. A nemzetállamok csendőr-szerepét multinacionális nagyvállalatok vették át: minden hatalom az övék. Áldozataikat a hétköznapi lét teljességét uraló technológia-istennek mutatják be. A William Gibson és a korai cyberpunkok műveiből, japán animékből ismert gondolatok Jean Baudrillard szimulakrum-elméletére rímelnek.
3. A cybertér, mint szerveződés.
Határok nélküli, globális falu, rendszereket összefogó, minden rendszer feletti meta-rendszer. Benedikt a minden mindennel összefügg elvének pozitív és negatív aspektusaira egyaránt felhívja a figyelmet. Állandó, tele-jelenlét, bit-áramok az egyik, Nagy Testvér-szerű képződmények a másik oldalon. Hiszen Neal Stephenson Metaverzusát is korporációk ügyelik-irányítják (Snow Crash)...
4. A cybertér, mint gazdaság.
Még a legparányibb "információ-darabka" is eladó. A tudásalapú társadalom kereskedelme az e-kereskedelem. Kialakult és egyre dominánsabb a virtuális gazdaság, melyet Mitchell egyenlőségen nyugvó szabadpiacként, Stephenson viszont a kései kapitalizmus szélsőséges megnyilvánulásaként definiál. Értékét veszti a pénz, a tényleges tőkét információnak és képnek hívják ezután.
5. A cybertér, mint közösségi képzelet.
"Konszenzus és forradalom, kánon és kísérletezés által felépített mentális földrajz; igaz és hazug adatokkal, lélek-építményekkel és természet-emlékekkel, milliónyi hanggal és kétmillió szemmel zsúfolt terület, a vizsgálódás, a tervezés, az álom-megosztás és az egyszerű szemlélődés csendes és láthatatlan koncertje." Benedikt a szöveg / olvasat-értelmezéssel szemben a cybertér tér-jellegét hangsúlyozza ki.
6. A cybertér, mint virtuális tér.
|
7. A cybertér, mint "folyékony halmazállapotú" forma.
Benedikt szerint folyosói mindenütt formálódnak, ahol az elektromosság és a tudás találkozik. Szobáiban permanensen halmozódnak fel, raktározódnak az adatok. Terei minden egyes képpel, hanggal, számmal, ténnyel és gondolattal tovább mélyülnek. Több irányban tágul a horizont. Mint Borghes könyvtára: "egyszerre meghitt, óriási, szilárd, cseppfolyós, felismerhető és felismerhetetlen." Tünékeny, átmeneti, ideiglenes. A Gibson-féle mesterséges intelligencia párhuzam helyett a jelen trendek a globális agy, a meta-intelligencia felé mutatnak.
8. A cybertér, mint permanensen fejlődő forma.
Az evolúciós megközelítésmód az írott szövegektől a digitális médiáig ívelő kommunikáció-történetből indul ki. Az információt kódokba rögzítik, tárolják, nem tűnik el. Agyunkban nem kell memorizálnunk - mint Platón gondolta -, az örökös jelenlétről és hozzáférhetőségről állandóan változó virtuális memória gondoskodik. Az elemek egymásba integrálódnak, széthullanak, újra összeállnak. Komplex mechanizmus.
9. A cybertér, mint egyenlőségteremtő.
Bárhonnan, bárki által megközelíthető, fizikai kiterjedés nélküli terület. Egyesek szerint a társadalmi egyenlőtlenségeket is feloldja, mások szerint viszont még jobban elmélyíti. Utópia és disztópia? Mitchell az előzőre voksol, a cyberfeministák szintén. A Nő a technológiával lép frigyre.
10. A cybertér, mint információ.
Minden idők minden információjának tárháza. A pesszimisták szerint: megkülönböztetés nélkül, valós és valótlan adatoké. Az információ szimulakrum, eredeti nélküli másolat is lehet - állítja Baudrillard.