A jó kenyérrel szívvel-lélekkel foglalkozni kell, az nem egy robotmunka

Gyúrják, nyújtják, hajtogatják, csapkodják, formázzák, dagasztják, pihentetik, sütik, de nem mindegy hogyan, meddig és milyen hőmérsékleten, erre azonban csak ráérezni lehet gyakorlással. Ha ez egyszer megvan, akkor rátalálunk a kenyér lelkére is.

Hetedik éve szervezik meg a Kenyérlelke Fesztivált, amelynek az a célja, hogy visszaemelje a köztudatba az igazi kenyér fogalmát, készítésének változatait és eredeti ízeit. Az sem utolsó szempont, hogy a szórakoztatás mellett teret adjon a minőségi pékségeknek, a lelkes otthon sütőknek, és mindazoknak, akik a kenyérsütés rejtelmeire kíváncsiak.

A fesztivált három szervező indította útjára: Vajda József pék, Till Attila műsorvezető és Németh Áron rendezvényszervező. Utóbbival a helyszínen beszélgettünk.

A budapesti MOM Kulturális Központ, avagy a MOMkult melletti téren egymást váltják a különböző formájú kenyereket, kenyérlángosokat, pékárukat kínáló sátrak. Mindehhez biztosított az is, hogy bárki oltani tudja a szomjúságát, ha éppen szükségét érzi. A fesztivál központi része a színpad, ahol a kenyérkészítés minden csinját-binját bemutató keretében osztják meg az érdeklődőkkel. Előkerülnek a fényképezőgépek, a mobiltelefonok a kenyér szerelmeseinek kezében, miközben oldalt komoly munkában vannak a versenyző pékségek.

A Kenyérlelke Fesztivált mindig augusztus 20-án (idén augusztus 19-én és 20-án) Szent István király és az új kenyér ünnepén rendezik meg. Németh Áron az Indexnek elmondta: Budapesten kívül már Veszprémben (szeptember 4-én lesz) és Debrecenben (július 31-én volt) is jelen van a fesztivál, de itt nem szeretnének megállni. Az a tervük, hogy a következő években még több városban jelenjenek meg.

Pont azért, hogy mindenhol a köztudatba kerüljön, és visszakerüljön az asztalra az igazi kovászos kenyér

– tette hozzá Németh Áron. Hogy miért? Mert az igazi kovászos kenyér sokkal egészségesebb, mentes a különféle adalékanyagoktól, és így az emberi szervezet is le tudja bontani.

Németh Áron szerint a kenyérsütés olyan, mint a biciklizés, „ha az ember egyszer ráérez, onnan már megy, mint a karikacsapás”. A jó kenyérrel foglalkozni kell, nem egy robotmunka, a készítője beleteszi a szívét.

Régen vasárnap mindig az volt a szokás, hogy a család megsütötte a kovászos kenyeret, és egy hétig azt ették. Azt szeretnénk visszahozni, hogy az emberek otthon készítsék el a kovászos kenyerüket, vagy menjenek el olyan pékségbe, ahol ilyet készítenek

– fogalmazott Németh Áron az Indexnek.

A fesztivál színpadán mesterpék fejti ki, hogy mire kell odafigyelni az igazán jó kenyér készítésénél. Szó esik a tészta állagáról, színéről, a csapkodásról, a nyújtásról, az előformázásról, a dagasztási hőmérsékletről.

Nem tanítható, mindig érezni kell

– hangzik el. Fontos a gőzösítés, ami térfogatot emel, nem mellékes a héj vastagsága sem. Mintha nem is kenyérsütésről lenne szó, hanem valamilyen bonyolult mérnöki munkáról.

Németh Áron úgy gondolja, azután, hogy az emberek megsütötték az első vagy a második kenyerüket, utána jobban fogják értékelni, milyen nagy munka van egy kenyér elkészítésében, amely bizony egy napba is beletelik.

A koronavírus-járvány első hullámának idején sokan álltak hozzá kenyeret sütni.

Azt szoktuk mondani, hogy a kenyér az új tamagocsi

– jegyezte meg nevetve a rendezvényszervező. A fesztiválon jelenlévő pékségeknek nagy szerepe van abban, hogy egyre többen kezdtek el otthon kenyeret sütni, hiszen a pékek videókat készítettek arról, miként is kell ennek nekiállni.

A Kenyérlelke Fesztivál központi programját a pékségek és az otthon sütők versenye adja. Előbbiek alapos kiválasztáson mennek végig, a szervezők végigjárják a jelentkezőket és megkóstolják a kenyereiket. Egy pékség csak úgy vehet részt a fesztiválon, ha előtte ellenőrizték, hogy tényleg jó terméket készít-e.

Ha megkóstolja az ember a kovászos kenyeret, akkor benne érzi a készítőjének a lelkét. Aki kovászos kenyeret készít, annak a szíve-lelke benne van

– fejtette ki Németh Áron.

Az idei évben három kategóriában lehetett indulnia a versenyzőknek (mind az otthon sütőknek, mind pedig a pékségeknek):

1. fehér-, félbarna,
2. teljes kiőrlésű
3. és burgonyás kenyér.

Minden évben van egy új kategória. Tavaly a kendermagos volt, idén pedig a burgonyás kenyér lett. A pékségeknek némi „nehezítés”, hogy a fehér-, félbarnát helyben kell készíteniük.

A lelkes otthon sütők száma évről-évre nő, idén 73-an jelentkeztek. A regisztrálók egymás után hozzák bemutatni versenymunkáikat. Formák és színek, melyek mind számítanak, mert az esztétikum sem mindegy a tartalom mellett.

Németh Áron elmondta: előfordul, hogy van olyan otthon sütő, akinek kenyere megverné a pékségeket is.

Nem csupán Budapestről vannak jelentkezők, hanem vidékről, a határon túlról, sőt, idén az Egyesült Államokból is van versenyző. 

„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér” – így kezdődik a shakespeare-i szonett. És valóban, a kenyér az élet. Nem mindegy, hogy mivel tápláljunk a testünket, de az is fontos, hogy tiszteljük azt, amit magunkhoz veszünk, és értékeljük a munka gyümölcsét. Meg azt is, akinek köszönhetjük.

Az Indexre interjút készítettünk KovászLabor közösség és a Jenői Pékség alapítójával, Ormós Gabriellával, aki elmondta: a kovászos kenyér még mindig szűk körben népszerű, míg a lakosság nagy része továbbra is rossz minőségű gabonából készült, tartósítószerekkel, adalékanyagokkal gazdagon dúsított kenyeret eszik. Míg azonban 2017-ben tíz helyen lehetett igazi kovászos kenyeret kapni, az üzletek száma az utóbbi évben megduplázódott, ma ez ötven kisebb pékséget jelent.