Prágában a rakpart a város szíve

„Pulcsit ne felejts el hozni!” – kaptam az utasítást cseh ismerősömtől, amikor néhány évvel ezelőtt először vitt le a Moldva rakpartjára. Emlékszem, amikor Prágába költöztem, csak kerékpárosok és kutyások használták a területet, parkoló autókat kerülgettünk a többnyire kihalt folyóparton. A cseh sörforradalom után öt évvel, a 2010-es évektől változott meg minden: a Prágát kettészelő folyó rakpartját egyre több rendezvényszervező fedezte fel. Ma már a turistáknak olyan térképet adnak ki, amely Prága látványosságait a rakpartokon át sétálva mutatja be.

Akár egy teljes éjszakát is el lehet tölteni a rakparton. Szabadtéri mozival indítunk késő délután, sajnos csak Staropramen van. A Pulp Fiction után átmegyünk a Containallba, ahol egy komáromi reggae dj-szettjével hangolunk, és 29 koronáért isszuk a Rychtart. Utána átsétálunk a „pesti oldalra” a Károly hídon, majd a Masaryk rakparton elvillamosozunk a Táncoló házig. A villamosról leszállva már messziről halljuk a Bajkazyl szórakozóhely hangjait, de inkább a mellette lévő Dudák Klostermannt csapoló helyre ülünk be.

Ami Budapesten a Valyo fapados fesztivál, az Prágában a teljes rakpart – és nem csak pár hétig. Csakhogy a rakpart megnövekedett népszerűsége új kihívások elé állította a várost. A prágai városháza ezért:

• politikusokból és szakemberekből álló bizottságot hozott létre a rakparttal összefüggő kérdések megoldására,
• elindította a főváros rakpartkoncepciójának megvalósítását,
• és rakpartügyi biztost nevezett ki a problémák kezelésére.

„A Rašín rakpart sajátos atmoszférájának és az ott megjelenő, spontán kulturális akcióknak köszönhetően a város vezetése felismerte a rakpartokban rejlő hatalmas potenciált. Ez a városvezetés tudatos rakpartpolitikájának oka” – nyilatkozta az Indexnek Martin Veselý városantropológus. De hogyan csinálják a csehek, és milyen volt náluk korábban a rakparthelyzet? 

Parkolóból a legmenőbb hely Prágában

A 19. században csak árupakolásra használták a folyó vízszintjéhez közelebb eső, széles, lekövezett területet, amelyet eredetileg tutajjal, hajóval közelítettek meg. Ezt hívják a csehek naplavkának, azaz alsó rakpartnak. Ezzel párhuzamosan jött létre az első kő rakpart a Károly híd és a Ferenc József lánchíd között, ahol a Moldva lelassul. 

Később az autósok uralták a prágai rakpartot, de a közlekedésben a budapestihez képest más szerepet kapott. Az autóforgalom nagy része csak a felső rakparton haladt, az alsó rakpartok senki által nem használt terein parkolókat, raktárakat alakítottak ki. Így a prágaiak nem szoktak hozzá, hogy az alsó rakparton negyedóra alatt átjussanak a fővároson. Ráadásul az állam belekezdett a városi (többnyire alagútban futó) belső körgyűrű teljes kiépítésébe is.

Így vált lehetővé, hogy ma korzóként működjön a prágai alsó rakpartok nagy többsége, hogy az emberek napi szinten lejárjanak a Moldva partjára. Társadalmi esemény megjelenni, kiülni és lábat lógatni – nemcsak turistáknak, de a helyieknek is. Az alsó rakpartokhoz közel lakók ellentmondásosan, a város minden pontjából érkező fiatalok viszont örömmel fogadták a változásokat. Prága belső kerületeiben a legmenőbb hipszter hely a Krymská utca és környéke volt, de 2014-ben ez már a Náplavka, ahol idén májusban, júniusban már szabályos tömegjelenetek is kialakultak.

Ki az autókkal a felső rakpartról is!

Prága vezetése jelenleg a felső rakpartok egyes szakaszainak ideiglenes lezárásával teszteli a városlakókat, igaz, itt ellenállásba ütköztek. Ami egyelőre biztos: 2014-ben még a Smetana rakpartot biztosan nem zárják le. Az egyszeri alkalommal meghirdetett akció ugyan jól sikerült, a fővárosi önkormányzat az eredetileg tervezett egy hétvége után további hat hétvégére adott engedélyt a lezárására. Az esemény külön weblapot is kapott: A rakpart él! címmel. Ugyanakkor a tavalyi forgalomkorlátozás folytatásáról nagy vita alakult ki, a helyi lakosok és az autósok egy része tiltakozott a lezárások ellen, beszállt a nagypolitika is.

Ha minden a tervek szerint alakul, a városi kerékpáros és gyalogos közlekedést favorizáló Auto*Mat civil szervezet jövőre célba érhet: az előzetes tervek szerint az állandó lakcímmel rendelkező gépkocsi-tulajdonosok és a helyi BKV járatain kívül minden egyéb autóforgalmat kitilthat az érinett szakaszról a városvezetés.

De mit csinál a rakpartügyi biztos?

A cseh anyától és holland apától származó Daniël Hagen első számú feladata az alsó rakparton uralkodó áldatlan állapotok megszüntetése és a következő évek fejlesztési terveinek megvalósítása lesz. A rakpartok megnövekedett igénybevétele miatt ugyanis a környéken lakók egyre többet panaszkodtak a fővárosi önkormányzatnál, ezért hozták létre az új pozíciót is. Hagen bemutatkozó szavai:

Amszterdamból, a világ legtoleránsabb városából származom. Egészen biztosan nem fogom feleslegesen buzerálni a rakpartozókat.

De milyen problémákkal szembesült, és milyen megoldásokat vezetett be?

• A vécék hiánya. Ez a prágai rakparti partihelyek legnagyobb problémája. Vannak ugyan felállított mobilvécék, de ez nem túl higénikus és nem is mutat jól. Hagen tervei szerint mozgatható pontonegységeket alakítanak ki a folyón, amelyeket igény szerint lehet bevetni.
• Az átmenő kerékpáros-forgalom. Bár az alsó rakpart mindig kedvelt szakasza volt a bicikliseknek, Hagen egyértelműen kimondta: a rakparton a gyalogosok élveznek előnyt, de jól látható biciklisávot is felfestenek.
• A kompok hiánya. Felmerült, hogy a szűkössé vált rakparti szakaszokat bővíthetnék. A biztos szerint a város nem vállalhat be minden divatos trendet, nem gondolkoznak nagy átalakításokban. Helyette új kompátkelőket hozna létre, így nagyobb akciók esetén a Moldva másik oldalát igénybe venni. 
• Parkoló autók. Az alsó rakpart teljes szakaszán gondot jelent az engedély nélkül parkoló autók nagy száma. Hagen szerint a rakpart nem parkoló, az autóknak ott nincs semmi keresnivalójuk, de a vysehradi vasúti híd alatt kialakítanak egy zárt parkolóhelyet.