Natália
-3 °C
7 °C

Futóké lett a ferihegyi kifutópálya

2014.09.07. 09:46

Ahol máskor repülők szállnak fel, ott szombat délben néhány órára gépek helyett közel hétszáz futó vette birtokba a ferihegyi 1-es terminál egyik futópályáját a Runway Run nevű jótékonysági futóversenyen. Egy reptéri rendezvényen nyilván ott volt a légiközlekedési szakma krémje, de a tömegben felfedeztünk cégvezetőket (mi a Prezi vezérét ismertük fel), sportolókat (Dávid Kornélt ismertük fel) és celebeket (Rubint Rékát és Epres Pannit mi is láttuk). 

Noha az Index futócsapata a kezdeti nagy lelkesedés után a nyáron teljesen szétesett, de ha az Ultrabalatont meg tudtuk csinálni, akkor egy 6+6 km-es váltóval is megbírkózunk, összesen négyen, két csapattal vágtunk neki a 12 km-es távnak. Az viszont úgy tűnik, szintén indexes hagyomány, hogy a futóversenyeket indexes bulik előzik meg, a péntek este még a bulinegyedben ért minket, így nem csoda, hogy szombat reggel nagyon hunyorogtunk a szűrt napfényben, főleg, hogy a futók stílszerűen pont olyan rikító sárga pólót kaptak, amilyenhez hasonló színű mellényt viselnek a reptéri dolgozók ezen a részen. Ez tényleg jól mutat a fotókon és a videókon, de alig pár óra alvás után szinte belevakultunk abba, ahogyan világítottak ezek a neonszínű trikók. Azért persze gond nélkül lenyomtuk a távot, csak sírt a szánk előtte egy kicsit. 

A speciális helyszín miatt már a pályához jutás sem mehetett olyan egyszerűen, mint egy átlagos futóversenyen. Gyakorlatilag pont olyan volt, mintha repültünk volna valahova: két órával a rajt előtt meg kellett érkezni, és mint egy valódi repülőút előtt, igazolni kellett magunkat, a becsekkoláshoz használt pultoknál kaptuk meg a rajtcsomagot, és a csomagleadó pultnál adhattuk le az utcai ruhánkat és egyéb tartozékainkat, a futópályára ugyanis semmit nem vihettünk magunkkal, a futóórán vagy a mérésre használt okostelefonon kívül. Még biztonsági motozás is volt, aztán reptéri buszokkal vittek ki minket a futópálya végébe, ahol a rajt-cél vonalat felállították. A verseny hat km-es távja úgy volt kialakítva, hogy el kellett futni a messzeségbe 3 km-t, majd vissza kellett fordulni, itt váltott minket a csapattársunk. 

Azért repülők nélkül sem maradtunk, mert a másik futópályát a verseny alatt is használták az elszálló gépek, féltáv előtt pedig a Wizz Air egyik Airbusát is megkerültük, a szárny alatt futott el a mezőny. Hiába tűnhetett az eddigi repülésekkor kopár pusztaságnak a futópálya környéke a reptéren, mégis egészen egyedi élmény volt azokon a keréknyomokon taposni, amiket a fel- és leszálló repülők húztak a betonra, és a futópálya is pont úgy volt kivilágítva, mint felszálláskor szokott. 

A két Indexes csapat nem szerepelt le, egész jó eredményeket futottunk. A gazdaság rovat nyerte az erőnléti versenyt: a Stubnya Bence-Kasnyik Márton páros egy óra alatt futotta le a 12 km-t, az Ultrabalatonos csapatkapitányok, Libor Anita-Iván Andris pedig nagyjából egy óra öt perc alatt. A lényeg, hogy egy csomó mindenkit megelőztünk, meg a részvétel a fontos, stb., bár még hazafelé úton is azt számoltuk, hogyan lehet 41 perc alatt teljesíteni ezt a távot, az első helyezett ugyanis ilyen eredményt produkált. 

A verseny egyébként tényleg jótékonysági volt: a Budapest Airport, a Nike, a Wizz Air és az anna.aero szervezésében a verseny nevezési díjaiból és a felajánlott adományokból az Antony Nolan Alapítványt támogatják, míg a magyar versenyzők díjaiból befolyt összeget a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kapja.