- Kultúr
- Életmód
- túra
- várostúra
- falanszter
- bloghu
- bupap
- buszozás
- buszos kirándulás
- budapest
- felhőkarcoló
- sztálin-barokk
- horthy pláza
Horthy és Rákosi is budapesti felhőkarcolókról álmodozott
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Életmód cikkek
A Meg nem épült Budapest túrán szerencsére még véletlenül sem az unalomig ismert Hősök tere–Parlament–Halászbástya útvonalat érintettük, hanem egy sokkal izgalmasabb Deák tér–Kiskörút–Citadella–Gül baba türbéje–Aranyhegy vonalon robogtunk végig a fővároson és a lőporfüstös XIX-XX. század történelmen.
Millenniumi lázálmok a Gellért-hegyen
Nemzeti Színház az Erzsébet téren? Kormányzati negyed a Nyugati mögött? Múzeumkomplexum a Városliget helyén? Mindenki ismeri ezeket az elképesztő fővárosi terveket, pedig nem csak a rendszerváltás utáni 25 év szólt a soha meg nem valósult gigaépítkezésekről. Jamrik Levente kutatásai szerint
már az 1800-as évek elején is a Duna-partra, a Gellért-hegy mellé szerették volna felépíteni a nemzeti hősök szoborparkját, de ebből az emlékhelyből akkor semmi sem lett. 1841-ben aztán maga Széchenyi István javasolta, hogy a Gellért-hegyen, egy angolparkban legyen a magyar hősi halottak városa, a Nemzeti Nekropolisz, és hozassuk ebbe a sírkertbe az összes magyar király csontját, valamint Thököly és Rákóczi földi maradványait.
A szabadságharc leverése azonban keresztülhúzta ezt a tervet, mivel a Habsburgok inkább egy erődöt húztak fel a hegy tetején. A kiegyezést követően viszont Széchenyi Ödön továbbfejlesztette apja ötletét: nekropolisz helyett egy Walhalla-szerű Üdvleldét álmodott ide. Több építész is ráharapott a Nemzeti Panteon-ötletre: Novák Ferenc és Palóczy Antal elképzelése például egy vártornyos függőkert volt, ahová gőzsikló vitte volna fel a dicső múlton merengeni vágyókat.
1892-re Straub Sándor és Kolbenheyer Gyula már a millennium lázában égve tervezett a Gellért-hegyre egy elődeiéhez hasonló, egyértelmű turistalátványosságnak szánt
aminek a festői vízeséseihez gőzgépek vitték fel a Duna vizét:
Willheim Adolf 1893-ban egy budai Akropoliszt tervezett a Gellért-hegyre, a fő helyen a New York-i Szabadság-szobor mintájára elképzelt, 130 méteres, fáklyát tartó Hungária istennővel. A szobor fénycsóvája állítólag Rákoskeresztúrig elvilágított volna. Végül azért nem épült meg, mert a statikai számítások szerint a szobor súlya alatt a Dunába omlott volna a hegy.
Már 1896-ban is lehetett volna 4-es metrónk, de épp párbajozni kellett egy nőért
Az 1896-os millenniumi ünnepségre való készülődés elképesztő lökést adott a vadabbnál vadabb terveket dédelgető magyar mérnököknek, A Zipernowsky Károly vezette Magyar Metropol Vasúttársaság például már ekkoriban kész volt a mai kisföldalatti mellé tervezett, három másik földalatti vasút nyomvonalával:
- az egyik a Vígszínházat kötötte volna össze a Kálvin teret is érintve a Ferencvárosi pályaudvarral,
- a másik a Ferenciek terétől indult volna a Keleti pályaudvar és a Hungária körút felé,
- egy pedig a Szabadság térről ment volna a Széna téren át a fogaskerekű végállomásához.
Jókai Mór szintén 1896-ban álmodozott egy kábelvasútról, ami a Döbrentei térről indult volna, és a Déli pályaudvar érintésével érkezett volna meg a svábhegyi Templom térre. A terv végül amiatt bukott el, mert a projekt legfőbb anyagi támogatója, Weszely István a saját üzlettársával volt kénytelen párbajt vívni egy nő miatt a Vérmezőn, és annyira megharagudtak egymásra, hogy soha többé nem voltak hajlandóak együtt dolgozni.
De még ennél is őrültebb ötlet volt 1896-ban a Gellért-hegyi piramis: egy 1000 méter magas épület, ami az ezeréves Magyarországot szimbolizálja, 10 emeletre bontva, a tetején Árpád vezér, Szent István és Ferenc József lovasszobrával, amint körbeállják Hungária istennőt. Az egyiptomi piramisoknál is nagyobb budai piramis az akkori GDP 60 százalékát felemésztette volna, és mellékesen le kellett volna hozzá bontani az egész Gellért-hegyet.
Sportpalota, Horthy Pláza
Míg a Monarchia idején a várostervezési minták leginkább Bécs pompáját és Párizs sugaras-körgyűrűs rendszerét kívánták egybeolvasztani, addig a Horthy-korszak megalomán építészeit inkább az amerikai nagyvárosok felhőkarcolói nyűgözték le, és hasonlóakat akartak látni itthon is.
Ehhez a nagyratörő tervhez kapóra jött, hogy 1936-ban és 1944-ben szerettünk volna olimpiát rendezni Budapesten, és ehhez sok radikális átalakításra lett volna szükség. Az olimpiai készülődés jegyében például
- megszűnt volna a Nyugati pályaudvar,
- hogy egy art deco stílusú Olimpiai Sportpalota épülhessen a helyén, ami megtartotta volna az Eiffel-féle homlokzatot és főhajót, de maga a gigantikus, felhőkarcolószerű épülettoldalék egészen a Lehel térig nyúlt volna el.
Ez lett volna az olimpiai résztvevők és a sportújságírók központja, és egy sportmúzeum is helyet kapott volna benne. Maga a pályaudvar a mai Ferdinánd hídhoz lett volna feltolva, és szépen beilleszkedett volna „Középkörútként” a Nagykörút és a Dózsa György út közé az Orczy kert–Fiumei út–Rottenbiller utca–Kodály körönd–Szinyei Merse Pál út vonalán, és végül a Szent István parkban felépített új Városháza elé futott volna be.
A felhőkarcolóként Budapest fölé magasodó Városháza terve sok építész fantáziáját is megmozgatta. Az 1926–38 között hirdetett tervpályázatokon szinte mindig többségben voltak a New York-i toronyházak ihlette, 30-40 méter magas, Duna-parti, vagy épp a mai Deák téren álló felhőkarcolók.
A 30-as években arról is szó volt, hogy a mai Erzsébet teret egybenyitják a Deák térrel és a Szent István térrel, egyetlen hatalmas parkot létrehozva ezzel a Szent István-bazilika és a kicsit odébb tolt Deák téri Evangélikus templommal.
Vágó József ide építtette volna fel a Deák Nagyáruházat, amit a korabeli sajtó, főleg a liberális Est Lapok előszeretettel gúnyoltak Horthy Plázaként, és még egy Tisza István sugárutat is vágott volna a gigaparktól a Klauzál térig. A Forum Hungaricum elnevezésű tervből, természetesen semmi sem lett.
A második világháború után viszont a kommunista városvezetésnek viszont megtetszett a terv, és egy épületbontással végül valóban egybenyitották a Deák teret az Erzsébet térrel. Ez lett 1946-ban a Sztálin tér, és az így felszabadult helyre került a buszpályaudvar betonkockája.
Tudomány Tornya a Műegyetem helyén
Rákosiék is rajongtak a felhőkarcolókért
A felhőkarcoló-mánia túlélte a Horthy-korszakot: Rákosi Mátyás és a Magyar Dolgozók Pártja vezetősége ugyanis már 1948-ban egy 250 méter magas, „Sztálin-barokk” stílusú épületet szeretett volna látni a Vigadó helyén, ami hasonló lett volna a moszkvai Hét nővérhez és a varsói Kultúra és Tudomány Palotájához.
Rákosiék ráadásul nem is szovjet nyomásra álmodták meg ezt az épületet, hanem ezzel akarták jelezni Moszkva felé: igenis képesek felépíteni a kommunizmust „9 millió fasiszta országában”. A tervek szerint egy ugyanilyen felhőkarcoló került volna a ledózerolt Királyi Várpalota helyére is.
Lágymányoson az ezredfordulón épült fel az ELTE új campusa – mindössze 70 évet késtek vele, mivel már a Horthy-korszakban is egyetemet akartak ide építeni. Pogány Móric 1929-ben álmodta meg a Fiatalság Városát és a Tudomány Tornyát, ami a Műegyetemtől a déli vasúti hídig nyúló, egyetemi épületekből, kollégiumokból, gyógyszállókból és egy Nemzeti Stadionból álló épületkomplexum lett volna „a fiatalság, a nemzet jövője harmonikus testi lelki-épülésére”, középen egy 14 emeletes, 58 méteres toronnyal.
Hasonlóan grandiózus lett volna az Erzsébet híd és a mai Szabadság híd közé megálmodott Magyar Történelem Tornya is. Lechner Jenő 130 méter magas felhőkarcolója az 1925-ben elkészült Chicago Tribune székházra hasonlított volna, pártás-turáni motívumokkal közelebb hozva a magyar néplélekhez. Az épület belül is a magyar történelem vérzivataros századainak állított volna emléket mindenféle szobrokkal és domborművekkel.
Randizunk este a Horthy-emlékműnél?
Pálmaág helyett tényleg propeller volt a Szabadság-szobor kezében?
Máig tartja magát a legenda, hogy a Citadellán álló nőalak valójában egy félbehagyott Horthy István-emlékmű, ami eredetileg repülőgép-légcsavart tartott a kezében, Kisfaludi pedig csak ezt cserélte ki pálmaágra a szovjetek kérésére. Ez ellen egyébként már maga az alkotó is tiltakozott, de hiába.
Jamrik Levente egyébként egy másik népszerű, Szabadság-szobros legendát is megcáfolt a túrán:
A repülés géniuszának szobra végül sosem lett felállítva, Budapest ostroma alatt a budavári kazamatarendszerben rejtették el, majd valószínűleg sok más alkotással együtt beolvasztották a Sztálin szoborhoz. Makacs városi legenda, hogy Vorosilov marsallnak annyira megtetszett a repülős emlékmű, hogy magával vitte a Szovjetunióban, és a kijevi Repülőtiszti Főiskola tetejére tetette, az iskoláról készült fotók szerint azonban ez sosem történt meg.
A Horthy-korszakban a budai oldalt egyfajta grandiózus katonai emlékhelyként kívánták átalakítani. Ennek jegyében első lépésként az akkori Horthy Miklós híd, azaz a mai Petőfi híd budai hídfője kapott egy világítótornyot, a talapzatában megnyitott Tengerészeti Emlékmű pedig a magyar hadiflotta előtt tisztelgett.
A szárazföldi hadseregünk erejét és a magyar huszárvirtust szimbolizáló két lovasszobor, valamint a mai Karinthy Frigyes út elejére megálmodott, híres hadvezéreinket ábrázoló diadalív azonban már nem készült el.
Az egykori Zöld Pardon helyén pedig a magyar légierőnek és a kormányzó elhunyt fiának emléket állító Kisfaludi Stróbl Zsigmond-szobor állt volna, amin a repülés légcsavarturbinán ücsörgő géniusza épp babérkoszorút helyez a pilótaruhás Horthy István fejére, aki 1942-ben zuhant le a gépével a keleti fronton.
Hitler Berlinje Budára költözött
Az Osztrák–Magyar Monarchia, népszerű kocsmavárosát, a budai Tabánt 1936-ban bontotta le a főváros.
Az eredeti terv az volt, hogy itt épül fel a Szentimreváros, a Döbrentei tértől a Déli pályaudvarig húzódó, függőkertekkel, teraszokkal és kétszer hatsávos autópályával is rendelkező, modern fürdő- és lakónegyed, ami a Rác, a Rudas és a többi fürdő vizét hasznosította volna. Vágó József leginkább az Albert Speer-féle Berlin-Germánia élhetőbb változatát álmodta meg ide, fürdőkkel, kaszinókkal, Erzsébet királyné szobrával, irodaházakkal, egy buszpályaudvarként is funkcionáló gigantikus Déli pályaudvarral, és egy kis Rómával nyakon öntve.
Nem csoda, ha a szocializmus művészettörténészei később előszeretettel gúnyolták úgy a nagyra törő terveket, hogy
Horthy űrvárosa.
A lerombolt Tabán sorsa Rákosiékat is foglalkoztatta: a mostani Attila út helyére egy kétszer nyolcsávos, 1,5 millió fős díszszemlékre és május 1-jei felvonulásokra is alkalmas sugárutat terveztek,
néven. Ennek a végére került volna Kisfaludi felszabadulási emlékműve, amit végül szovjet nyomásra a Gellért-hegyre került.
A megalomán építészet is turáni átok
A Horthy-korszak őrült városfejlesztési elképzeléseiből Teleki Pál, Vilmos főherceg és Cholnoky Jenő kedvenc szabadidőklubja, a Turáni Társaság is aktívan kivette a részét. Vad elképzelésük szerint a Tabán helyén épült volna fel 1943-ban Nagy Ferenc orientológus tervei szerint a Magyar Turáni Társaság gigantikus Magyar Kultúrhistóriai Múzeuma és Kiállítócsarnoka. Jamrik Levente szerint
ez lett volna a Feszty-körkép díszhelye, de külön csarnokot terveztek a szkíta, az avar, a hun és az ősmagyar régészeti leleteknek, Attila, a hun vezér 40 méteres lovasszobrát pedig a türk népek nemzeti hősei vették volna körül, Batu kántól Kemál Atatürkig – sőt, még India és Japán is adományozott volna szobrot.
A Turáni Társaság őrült tervei
Utunk végállomása a Óbuda északi vége, az Aranyhegy volt: a Pogánytorony utcában ugyanis valóban ott málladozik a turanista pogányok elfeledett tornya, ami nem nagyon szerepel a hagyományos városnéző túrák programjában.
Jamrik Levente így foglalta össze a torony történetét:
A Turáni Társaságból még 1930-ban kivált Bencsi Zoltán ügyvéd vezetésével a Turáni Egyistenhívők Tábora, akik a Magyarországra zúduló csapások fő forrását Vajk keresztény hitre térésében látták. Ezért az ősi, turáni-szkíta-avar-hettita-sumér vallás és kultúra feltámasztása jegyében 12 Koppány-tornyot akartak építeni a budai hegyekben, ezekből azonban csak egy épült meg, a katolikus egyház haragja miatt az is titokban, az egyik hívő magántelkén. Az 1936-os avatásra még a csendőrök is kivonultak, és végigkardlapozták a turáni hívőket. 1942-ben a Turáni Egyistenhívők összes férfi tagját, mint „megbízhatatlan, antiklerikális magyarokat” munkaszolgálatra vitték Ukrajnába.
Okostelefonos appal nem lenne látványosabb?
Furcsa érzés 2014-ben egy 30 oldalas, nyomtatott paksamétát bújni a meg nem épült Budapestről, mikor ma már nem lenne ördögtől való egy olyan okostelefon-applikáció, ami beilleszti a városképbe a Horthy Plázát vagy a Gigapiramist, ha a telefonomat a Deák tér vagy a Citadella felé fordítom.
Viszont ezzel pont elveszne egy ilyen falansztertúra lényege, a 100 évvel ezelőtti mérnökök megsárgult vázlatrajzainak és Rocketeer-képregényeket idéző látványterveinek a varázsa. Ez egyszerűen csak 2D-ben működik - a 3D-képet te magad építed fel a régi, zizegős papírok alapján a képzeletedben.
A hívek nélkül maradt Koppány-tornyot az '50-es években végül az ÁVH használta megfigyelőállomásként, mára azonban többszöri tulajdonosváltás után egy gazdátlan romhalmaz lett.
És ez még nem is az összes sosemvolt felhőkarcolónk
A töredékét sem írtam le még ebben a cikkben a busztúrán elhangzott érdekességeknek. A Bupap és a Falanszter blog szerelemgyereke ugyanis olyan, mint egy rossz törióra
mégsem bánja senki, mert a túravezető Jamriknak tényleg minden utcasarkon eszébe jut valami történelmi érdekesség, amit pont olyan lelkesedéssel oszt meg a közönségével, mint ahogy a hasonló témájú posztjait ontja 2010 óta. Sok olyan infó elhangzott persze, amit az elmúlt években már én is olvastam valahol, lehet, hogy pont épp egy Falanszter-posztban.
De hiába tudnánk mi magunk is fél nap netezéssel, a fotelből kényelmesen összebogarászni a Meg nem épüld Budapest anyagát, a valószínűleg a Bupap-vonalról érkezett, utópisztikus városrendezésben annyira még nem jártas embereket buszos túra formájában is érdekli mindez. Sőt, még a kicsit döcögős szervezés miatti 1 órás csúszás (és egy be nem kalkulált eltévedés) után is úgy érezték, simán el lehetne még néhány órán át merülni az őrült városfejlesztési tervek futurisztikus retróvilágában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
