Sára, Márió
-11 °C
-1 °C

Életük első fizetésének örülhetnek

2015.11.25. 18:01
Napokon belül nyit a Nem Adom Fel Café&Bár, az ország első olyan kávézója, ahol szinte kizárólag fogyatékossággal élők dolgoznak majd. A munkára rengetegen jelentkeztek, végül 27 sérült embernek tudnak munkát adni, akik már nagyon készülnek a nyitásra. A nyitás előtti egyik főpróbán jártunk.

Megjöttek a pólók és a kötények – kiáltja el magát Csorba Nóra, a Nem Adom Fel Alapítvány projektfelelőse, a próbateremként szolgáló ebédlőben. Kijelentését hatalmas üdvrivalgás kísérni, azonnal többen is jelentkeznek, hogy fel akarják próbálni a munkaruhát, amiben majd a kávékat és sütiket kell felszolgálniuk a Nem Adom Fel kávézóban, Magyarország első olyan kávézójában, ahol kizárólag fogyatékossággal élő személyek fognak dolgozni. A kávézó már a héten megnyitott volna a nyolcadik kerületben, de le kell még győzni néhány műszaki problémát, addig is rendületlenül próbálnak a nyitásra. Mi az egyik felkészítő tréningen jártunk a 11. kerületben, a Down Alapítvány napközi otthonában.

Miért különleges?

A Nem Adom Fel Kávézó azért egyedülálló, mert több, mint 90 százalékban megváltozott munkaképességű embereket alkalmaz, jelenleg 27 embert. De más olyan vendéglátóhely is működik az országban, amelyik alkalmaz sérülteket, az Ízlelő étterem Szekszárdon már 2007 óta működik, a Batyu-Téka Miskolcon pedig nem rég nyitott. Az egyik legismertebb hasonló hely a székesfehérvári Hatpöttyös, ahol a 18 dolgozóból 15 fogyatékossággal élő

Szintén decemberben, a bezárt Vörösmarty mozi helyén terveznek olyan kávézót nyitni, a Törőcsik Mari által alapított Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány kezdeményezésére, ami alkalmaz majd fogyatékkal élőket.  

Van, aki késik, de nem ez a jellemző, szinte mindenki megjelenik reggel kilenckor, és lázasan készül a próbára. A kötényeket látva Eszter azonnal felugrik, és próbálni kezd. Annyira feldobja a munkaruhák érkezése, hogy többé le sem akarja venni magáról. Nóra következő bejelentését is hatalmas üdvrivalgás kíséri, miszerint lassan készen van az étlap. Szinte mindenkit az érdekel, hogy lesz-e bejgli? Lesz, mondja gyorsan Nóra, meg szendvicsek, saláták, muffinok, tészták és desszertek is. A sütemények egy részét ők sütik majd együtt. Miután mindenki megcsodálta a kötényeket, Nóra azonnal munkára fogja a leendő pincéreket, és kezdésnek keresztkérdéseket zúdít feléjük:

  • Mit csináltok, ha bejön egy vendég?
  • Hova áll a pincér?
  • Melyik oldalról teszed a vendég elé a a kávét?
  • Hol lehet rendelni?
  • Mit csinálsz ha egy vendég veszekedni kezd veled vagy olyat kér, amit nem akarsz?

Mindenre tudják a választ, nem lehet őket megfogni, vagy zavarba ejteni, következik is tehát a próba az asztalok között. Elsőként a Down-szindrómával élő Anna Lilla ugrik fel a kanapéról, azonnal szeretné megmutatni, mennyire profi a pincérkedésben. Felköti a kötényt, közben úgy szórja a szarkasztikus poénokat, hogy az egész terem dől a röhögéstől. Anna Lilla végül közli, hogy megfésülködni nem fog a kedvemért, azt még a barátjának sem szokott.

A próbateremben csak öt asztal van, a kávézóban húsz lesz, úgyhogy élesben nehezebb dolguk lesz majd, mint itt, de egyelőre nem tűnik úgy, mintha bármi gond lenne. Anna Lillát nem tudják zavarba hozni a próbavendégek, néha gondolkodik, hogy melyik oldalról is tegye oda a kávét, de igazából ez nem is egy lényeges kérdés. Aki bejön azt üdvözli, kéri, hogy menjen a pulthoz rendelni, majd a rendelést hibátlanul kiviszi.

Erre egy egészen egyedi jelrendszert fejlesztettek ki egyébként, mindegyik asztalon lesz egy piktogram, aminek a párját a tálcára teszik majd a rendelés összeállításakor a pultnál. A pultban egyelőre nem fogyatékossággal élők dolgoznak majd, bár Anna Lilla gyorsan hangsúlyozza, hogy ő már csapolt sört is étteremben, és jobban ment neki, mint másoknak.

Nagyon le vagyunk maradva

A KSH adatai szerint 2011-ben a 15–64 éves, megváltozott munkaképességű emberek (ebben a fogyatékossággal és a tartós egészségkárosodással élők is benne vannak) foglalkoztatási aránya 18,1%, munkanélküliségi rátája 24,9% volt. Ugyanezek az arányok a változatlan munkaképességű emberek körében 60,8%, illetve 10,2% voltak.

Ugyancsak 2011-ben az EU-ban 2 definíció alapján mérték ezeket az adatokat.
A fogyatékossággal élők (mozgássérültek látássérültek, hallássérültek, értelmi sérültek, autisták)  foglalkoztatási aránya  47,3 % volt munkanélküliségi rátájuk 12,1%. A megváltozott munkaképességű emberek (tartós egészségügyi problémával élők) foglalkoztatási aránya 38,1% volt, munkanélküliségi rátájuk 17,4%.

Nóra szerint hosszútávú cél az, hogy a pultban is dolgozhassanak majd, vagy megtanulhassa például a kávégépet kezelni, az, akit ez érdekel, de egyelőre még a felszolgálásra koncentrálnak. Anna Lilla ötösre vizsgázik, a házsártos próbavendéggel nem veszekszik, a kiöntött kávét ügyesen feltörli. Utána az autizmussal élő Robi jelentkezik felszolgálásra, én vagyok a próbavendég. Próbálok értetlenkedni, hogy miért kell a pultnál rendelnem, miért nem lehet az asztalnál? De Robi csak mosolyog és nagyon kedvesen közli, hogy náluk a pultnál kell rendelni, és fizetni is ott kell. Majd ki is hozza a gluténmentes Nemadom fel muffinomat a kávéval.

„A kávézó egy olyan tér, ahol az emberek gyakran megfordulnak, ráadásul egy olyan munkahely ahol a sérültek is meg tudnak csinálni bármit” – kezd mesélni Csorba Nóra arról, hogy miért is döntöttek úgy két év álmodozás után, hogy belevágnak egy ilyen kávézóba.

Így egyszerre tudnak munkát is adni, létrehoznak egy közösségi teret és elősegítik a fogyatékkal élőkkel szembeni tolerancia növelését. Budapesten ez az első olyan kávézó, ami szinte kizárólag sérült embereket alkalmaz.

„Jó, hogy vannak napközik és lakóotthonok, de ennél több kell, elsősorban munkahelyekre van szükség” – mondja Nóra is, aki szerint azért van változás itthon, az utóbbi időben több az akadálymentesített hely, és a megváltozott munkaképességű embereknek létesített munkahely. (Ennek ellenére a sérült embereknek még mindig nagyon kis százaléka tud csak elhelyezkedni, és hatalmasak a területi különbségek.)

A Nem Adom Fel kávézóban jelenleg 27 fogyatékossággal élőt tudnak alkalmazni, ahol 4–6 órában dolgoznak attól függően, hogy ki mennyit bír. Nóra szerint fontos a lelkükre is vigyázni, hogy ne sérüljön senki. Éppen ezért nem csak azt kellett megtanítani nekik, hogy hogyan kell felszolgálni, hanem azt is, hogy mit tegyenek egy problémás vendég esetén, és kihez forduljanak segítségért. Volt olyan, akitől már a felkészülés közben megváltak, vagy azért mert nem bírta a munkát, vagy azért, mert úgy érezték, hogy nem tesz jót a közösségnek.

A kávézóban főleg értelmi sérültek, Down-szindrómával és autizmussal élők dolgoznak, de vannak köztük látássérültek, hallássérültek és mozgássérültek is, akiket három casting során választottak ki.

Rengetegen, majdnem százan jelentkeztek a munkára, ez is mutatja, milyen nagy erre az igény. Anna Lilla például elmondta, ő már nagyon régen szeretett volna dolgozni, és bár a kávézó még nem nyílt meg, ebben a hónapban már megkapta élete első fizetését is, amitől kimondhatatlanul boldog. Okostelefonra gyűjt. Anna Lilla szerint egyáltalán nem volt nehéz megtanulni a felszolgálás alapjait, úgy érzi nagyon jól megy, és alig várja már, hogy nyissanak. Ráadásul a munkatársaival már össze is barátkozott, így olyan helyen dolgozhat majd, ahol barátai vannak, aminek nagyon örül. Nem izgul egy kicsit sem.

Az alapítvány munkatársai sokat gondolkodtak rajta, hogy legyen-e a kávézóban alkohol is, végül úgy döntöttek, hogy lesz, így a hely nem csak kávézó, hanem bár is.

Nóra szerint éppen azt akarták megmutatni, hogy ők is hozzá tudnak tenni az éjszakai élethez, és tudnak bulikat is szervezni.

Ráadásul az alapítványnak van egy sérültekből álló zenekara is, aki fel fog lépni többször a kávézóban. Lesznek vetítések, slam poetry estek, koncertek is.

A kínálaton hetekig rágódtak, kávékat kóstoltak, sütiket teszteltek, Nóra szerint ők is és mindenki, akivel kapcsolatba kerültek nagyon megértő és türelmes volt. Sokat kérdőíveztek a környéken, hogy mi lenne kelendő az ott élők körében. Azért a nyolcadik kerületre esett a választás, mert itt találtak egy hatalmas, 400 méteres helyiséget, ami kávézónak is alkalmas, és be tud mellé költözni a Nem Adom Fel Alapítvány irodája is, így egyféle szimbiózisban tudnak majd működni.

A program kialakítása során sokat segített az ügyintézés gördülékenyebbé tételében a Józsefvárosi Önkormányzat, a szakmai elindulásban pedig a Costa Coffee Hungary, a Fröccsterasz, illetve a Lágymányosi Ízlelő étkezde.

A kávézó átadása jelenleg műszaki probléma miatt december elejére csúszik, de a leendő dolgozók már nagyon türelmetlenek. Mindennap százszor hívják Nórát telefonon, hogy mikor nyílik már a hely. Nóra szerint ez a létező legnagyobb motiváció.

A vendéglátó egység a Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet által nyert TÁMOP 2.4.3.D 2-13/2-2013-0013  pályázat támogatása által indulhat el, az Európai Unió és a Magyar Kormány finanszírozásával. A pályázati program a kávézó kialakítása mellett, egy fogyatékos emberekből álló, speciális trénercsapat létrehozását is támogatta.