Vilma
-8 °C
3 °C

Van élet a gépszíjas ivás után

2005.07.19. 11:45
Bill, az alkoholista olyan módszert talált a leszokásra, ami neki bevált. Ma kétmillió tagja van világszerte az Anonim Alkoholista szervezetnek, Magyarországon négyezer. Az országos találkozón jártunk hétvégén Kaposváron a módszert kutatni, és kiderült, hogy a mise és a szex is más józanon, és hogy ez a módszer háromszoros esélyt ad arra, hogy az elvonókúra után öt évvel is józanok maradhassunk.
Pénteken percre pontosan értem az AA (Anonim Alkoholisták) országos találkozójának délután öt órára meghirdetett sajtótájékoztatójára a kaposvári Klebersberg középiskolai kollégiumba. A meghívóban benne volt, hogy tudják, milyen nehéz anonim személyekről tudósítani, de miután az alkohol mégiscsak népbetegség, és nem holmi jellemgyengeség, ahogy még ma is sokan gondolják, így arra számítottam, hogy nem én leszek az egyetlen újságíró. Tévedtem.

Végül is N. Zsolt sajtófelelőssel, aki a sajtómeghívót küldte, abban maradtunk, hogy a sajtótájékoztató elmarad. A június 17-ig rendezett találkozó nyitott programjain úgyis mindent megtudok, amit az AA működéséről tudni érdemes. Kezdésnek átadta a bibliájukat, az Anonim Alkoholisták könyvét, és ajánlotta, hogy üljek be a hat órakor kezdődő megnyitóra. Figyelmeztetett, hogy ne lepődjek meg a szívélyességen, amivel a tagok egymás iránt viseltetnek. Ez utóbbival kicsit el is ijesztett, de azért beültem.

112 napos vagyok

#alt#
A találkozó helyszíne
"Ica vagyok, alkoholista - áll ki egy kicsi, vörös nő a tornateremben megrendezett egyórás megnyitón a mikrofon elé. - Szia Ica! - válaszolja a közönség. - 1996-tól józanodom, most 112 napos vagyok" - folytatja, és nagy tetszést, tapsot arat, aznap a legnagyobbat. Ica tehát 112 napja nem iszik megszakítás nélkül. Bár Anonim Alkoholisták a világméretű szervezet gyűjtőneve, a tagok már jó ideje megszakítás nélkül józanok és céljuk, hogy nem is vesznek magukhoz alkoholt. Mint a hétvégén résztvevőkről kiderült, ez az időszak egy naptól 30 évig is terjedt. (Az egynapos én voltam, meg is tapsoltak.)

260-an gyűltek össze már az első nap, főleg csoportvezetők. Magyarországon ugyanis rengeteg sejt működik, a létszámuk községtől, várostól függően 2-30 fős. A hétvégi rendezvényen összesen közel 500 tag regisztrált.

"A szigetvári nővérkékkel találkozom, és jön az egész kórház" - magyarázta nekem a megnyitó után a hétvégi terveit egy pesti anonim, aki éppen a recepciónál jelentkezett be, és a keresztnevével, városával feliratozott kék kitűzőt kitette az ingére, hogy mindenki számára kiderüljön, alkoholista, és nem családtag (nekik fehér kártyájuk volt). Miután egy órát beszélgettünk, őt választottam szponzoromnak, ami az AA-nyelven lelkisegítőt jelent, nálam konkrétan idegenvezetőt.

Nagykönyv James Woods-szal

700 ezer magyar alkoholista
A KSH 2004-ben 691 ezerre becsülte Magyarországon az alkoholisták számát, a nyilvántartottak (valamilyen gondozásban már részt vettek) száma 31 ezer, ebből 23 ezer férfi és 8 és félezer nő. A becslést az alkoholos májbetegségben meghaltak számából számította ki a KSH. A magyar népegészségügyi program a droggal együtt kezeli az alkoholizmust. Prevenciós kampányokra több száz milliót fordítanak évek óta az érintett tárcák, ami egy friss felmérés szerint jórészt hatástalan. A legújabb (ex-Johan Béla) népegészségügyi program azt ígéri, 2012-re félmillió alá csökken az alkoholisták száma, ám a felismerésre, kezelésre évi 90 millió forint jut, és akkor még nem is beszéltünk az alkoholista magyar társadalom támasztotta egyéb nehézségekről.
Az újdonsült szponzorom elmondta, hogy az ország minden részéből jönnek az eseményre, sőt Amerikában élő magyarok is érkeznek. (Egyik kedvenc könyve amúgy egy amerikai magyar beszámolója: Kati vagyok, alkoholista.) Az országos gyűlés évente ilyenkor van, a budapesti áprilisban volt Csillebércen. "1990 óta működik ez a módszer Magyarországon, addig nem lehetett ilyen utókezelésen részt venni itthon, mert ez furcsának számított" - magyarázta. Az AA ma már világszerte több mint kétmillió anonim alkoholistából áll, és itthon 4000-re saccolják a tagok számát (azért nehéz a becslés, mert nem vezetnek nyilvántartást).

"Akik Magyarországon befejezik az elvonókúrát, azoknak 10 százaléka csatlakozik az AA-hoz - vetette közbe N. Zsolt, a hozzánk csatlakozó sajtóreferens, akiről közben kiderült, hogy már 4 és fél éve nem iszik, majd így folytatta: - A szigetvári addiktológiai gondozóból és a budapesti félút centrumból mindenkinek idevezet az útja, a többi terápia után azonban sajnos nem ajánlanak semmilyen utókezelést, így onnan csak véletlenszerűen találnak ide a páciensek. Viszont itt jelentősen megjavul a gyógyulási esélyük: az amerikai statisztikák szerint az elvonókúra után öt évvel az AA-soknak 60 százaléka nem esik vissza, míg enélkül csak a harmada: 20 százalék marad józan."

Az AA-t egyébként az Ohio állambeli Akronban Bill W. és Dr. Bob 1935-ben indította útjára saját leszokási tapasztalatai alapján, amit 1939-ben öntöttek könyvformába: a Nagykönyv szponzorom elmondása szerint onnan kapta nevét, hogy "először vastag WC-papírszerűségre nyomták". "A könyv születéséről szól a Nevem Bill című film is" - tette hozzá. (Az 1989-es mozi főszerepében James Woods látható, de ezt Magyarországon még nem forgalmazták.)

Akik tudják, milyen reszketni a piáért

"A legnagyobb durranás, hogy olyan emberek közt vagy, akik tudják, miről van szó, milyen dolog reszketni a piáért" - foglalta össze kísérőm a komoly utókezelésnek számító módszert, aminek lényege az önsegítés, pontosabban hogy az alkoholisták maguknak és egymásnak segítenek józannak maradni.

A Nagykönyv 12 lépésre épül, ebből az első a legnehezebb: az alkoholizmus beismerése. A pontok amúgy úgy jöttek össze, hogy az alapító tagok összeírták, mik voltak a legfontosabb lépcsőfokok, amik a felépülésükben segítették őket. Ezeket az anonimek egyénileg csinálják végig, és a helyi csoportjaikban megosztják a tapasztalataikat. Itt az országos találkozón ugyanez történt nagyban. Szombat reggel elmondták a vállalkozóbb szelleműek saját kapitulációjuk (alkoholizmus beismerésének) történetét, majd a hétvégén a különböző gyűléseken a többi lépésük részleteivel is megismertették egymást.

"Ha nyitott vagy a változásra, itt mindenre választ kaphatsz. Mindenki elmondja, hogy neki hogy sikerült az egyes lépéseken túljutni, és mi megfogadjuk azt a variációt, ami szimpatikus" - magyarázta a kísérőm.

Felsőbb erő

#alt#
Előre!
Mindjárt a megnyitó után szembesültem azzal, amire figyelmeztetett a sajtófelelős és amire csak most térnék ki, miután a szponzorom már megismertetett az AA lényegével. A gyűlések vége előtt mindig kiléptem az ajtón annál a számomra ijesztő pontnál, amikor öten-hatan kinyújtott kézzel elindultak felém. A több száz ember ugyanis ilyenkor körbe állt kézen fogva egymást és imába kezdett: "Istenem, adj lelki békét annak elfogadására, amin változtatni nem tudok, bátorságot, hogy változtassak azon, amit tudok, és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget!"

A lépések között is mindjárt a 2. és 3. pont az isteni gondviselésre vonatkozik. A kísérőm ezt a gyűlésen így foglalta össze nekem: "Két dolgot kell az Istenről tudni, azt hogy van, és azt, hogy nem te vagy az". A hitről a 2.,3. lépés gyűlésein különféle vallomások érkeztek, sokakat, függetlenül attól, hogy "gépszíjas ivók" voltak, vagy a pia mellett egész életükben anyagoztak is, a hirtelen megvilágosodás térített át a józan életmódra. Egy nő zokogva mesélte a mikrofonba, hogy csak akkor tudott a gyógyulás útjára térni, amikor letérdelt és bocsánatot kért Istentől a bűneiért.

De mielőtt úgy képzeljük el az egészet, mint egy fanatikus vallási csoport összejövetelét, felszólalt az Istenhívők között egy "tőről metszett ateista" is, aki nem tudott beszámolni drasztikus megtérésről, de mint mondta, kitárult a világlátása. "Előbb magammal kellett tisztába jönnöm, és csak utána álltam neki az irodalomnak". A Nagykönyv is egyetért azzal, "hogy nem kell lelkes Istenhívőnek lenni ahhoz, hogy meggyógyulj, az a fontos, hogy legyen hited valamiben, még ha az a Világszellem is".

Mise és szex józanon

Megható élményekben nem is a vallásos témánál volt részem, hanem a kisgyűléseken, ahol ugyanaz a szeretet, egymás iránti érdeklődés, őszinteség, ami az egész AA-t jellemzi és életben tartja, jobban teret kaphatott.

#alt#
Al-Anon-gyűlés
Az AA mellett Al-Anon családi csoport-gyűlésekre is elmentem, ahol az alkoholisták családtagjai, hozzátartozói beszéltek nagy önismerettel, öniróniával a problémáikról. Elsőként arról, hogy hogyan ismerik fel a saját szerepüket az évtizedek óta fenntartott helyzetben (az alkoholizmus tagadása, a másik fél provokálása). Persze volt, aki vígjátékba illő sztorikat mesélt arról, hogy milyen új nehézségekkel kell szembenéznie most, hogy a férje több évtized után hirtelen leszokott. "Most szerelmet vall, én meg gyanakszom, mi lehet a háttérben?" vagy: "Eddig olyan trehányan nézett ki, most meg a munkaruháját is kivasaltatja velem".

Egy másik nő pedig arról számolt be, hogy véget akar vetni annak, hogy a saját munkaadója férje alkoholizmusa miatt megbélyegzi (hogy miért él együtt vele, és hogy biztos ő a hibás abban, hogy nem képes segíteni rajta), ahelyett, hogy a saját munkája szerint értékelné. Felszólalt egy szerzetesrend tagja is, aki viszont "munkahelyi főnökként" érzi magát felelősnek, mert, mint elmondta, takarja mások előtt az egyik szerzetesük iszákosságát, megtartja például helyette a reggeli miséket. "Most látom, hogy rám férne a csoportban való részvétel" - mondta.

Nemcsak hozzátartozóként jelentek meg nők a rendezvényen, de a kék kártyás részvevőknek is legalább a harmada nő volt: bevállalós negyvenesek, ötvenesek mellett több bombázó harmincévessel és három huszonévessel is találkoztam. Az alkohol nyomai többnyire már eltűntek az arcokról, vagy csak jól sminkelték magukat.

Az AA "Szex és az alkohol - nők" gyűlését például a szabadban tartottuk (míg a férfiak ugyanezt egy konferenciateremben). Persze itt is olyan önironikus, személyes hagvétel volt az irányadó, mint például: "amíg ittam, rengeteg szeretőm volt, tíz kezemen tudnám megszámolni. Nézem a határidőnaplómat utólag: Borisz, ki az a Borisz, erre olvasom tovább Borisz és barátja". A tanulság ebben az esetben az lett, hogy a szex nehezebb józanon, de legalább most már "minden érzékszervével" át is tudja élni, és csak azzal van kedve hozzá, akit szeret. Persze, mint hangsúlyozták, nem a tanulságért mondják el ezeket, hanem, mert itt olyan emberek ülnek, akik hasonló cipőben járnak és mindezt képesek megérteni.

Világtalálkozó Torontóban

"Szabad inni és szabad nem inni, és én az utóbbit választottam!" - mondta búcsúzóul a kísérőm. Vasárnap még indulás előtt N. Zsolt sajtófelelős bemutatta P. Györgyi választmányi tagot, akinek szintén az életét mentette meg a program, pedig - mint mondta - egy rosszindulatú félmondat miatt évekig nem is nézett az AA felé. P. Györgyi néhány kifogást emelt azzal kapcsolatban, hogy a beszámolómban idéznék az anonimoktól, de miután megtudtam, hogy múlt kedden érkezett vissza az Anonim Alkoholisták torontói világtalálkozójáról, kértem, írjon inkább erről egy rövid, és általa is elfogadhatónak tartott írást az Indexnek. Íme:

"Az Anonim Alkoholisták közössége június 30. és július 3. között tartotta a közösség fennállásának 70. évfordulóját ünneplő világtalálkozóját Torontóban. A találkozón közel 2 millió anonim alkoholistából 60 ezer ember vett részt, több mint 100 ország AA-tagságát képviselve. Az anonim alkoholisták üzenete röviden úgy foglalható össze, hogy az alkoholizmus betegség - a test, a gondolkodás és a lélek betegsége -, amely ma még nem gyógyítható, de van remény tünetmentesen, jó minőségű életet élni ezzel a betegséggel.

A torontói világtalálkozón a magyarországi AA-közösség is képviseltette magát, a monumentális megnyitó ünnepségen a magyar zászló is felvonult. A négy nap a szeretet, a jókedv, a 12 lépéses életvezetési programmal megalapozott életszemlélet és életvitel ünnepe volt. A találkozó jelszava: "Felelős vagyok: Ha bárhol és bárki segítségért nyújtja kezét, akarom, hogy az AA ott legyen. Ezért felelős vagyok!"

A magukat alkoholistának vallók, de az AA nyújtotta 12 lépéses felépülési programmal jó minőségű életet elő emberek közösségéről nehéz a hétköznapokban megszokott keretek között beszélni. A belső információkat, a személyes történeteket védi az anonimitás elve: a nyilvánosság előtt soha nem képviseli egy-egy személy a közösséget, a média-megnyilvánulásokat a közösség 12 Hagyománya szabályozza. Mégis érdemes közelebb kerülni ehhez a - nálunk ma még szokatlan - szemléletmódhoz, és erre vannak lehetőségek telefonon (06-1- 251-0051), interneten, levélben, hiszen rengeteg szenvedő vár valamilyen megoldásra, segítségre. A torontói világtalálkozó pedig meggyőző erővel bizonyította, hogy VAN SEGÍTSÉG!"