Ambrus
-7 °C
3 °C

Repülőgyár a homokbuckák között

2005.07.16. 13:07
Ha valaki meg akar tanulni repülni Magyarországon, az vagy nagyon gazdag, vagy nagyon fanatikus, és hajlandó majd minden szabadidejét kint tölteni egy kis zöldövezeti reptéren, reggeltől estig repülőgépet tologatva, kezdetben napi maximum öt darab ötperces felszállás reményében. Ha valakit ennek a szubkultúrának a barkácsváltozata érdekli, és repülőgépet akar építeni, az egyszerre gazdag és fanatikus. És mi van azzal, aki magyar fejlesztésű sportrepülőgépet akar gyártani sorozatban, a homokos puszta közepén? Megnéztük.
Bármilyen hihetetlen, van akinek ez az abszurdnak látszó üzleti ötlet bejött. Repülős körökben már régen terjeng a hír, hogy egy Kecskemét melletti kis faluban, Ballószögön világszínvonalú, magyar tervezésű kisrepülőgépet gyártanak sorozatban. Ballószög mindig is izgatta a fantáziámat, ugyanis a matektanárunk erről a misztikus helyről járt be minden hajnalban tanítani, hogy olyan mókás kérdésekkel borzolja kedélyünket egy trigonometrikus függvény kiszámítása közben, hogy egy cica meg egy cica az hány cica. Annyira letört, amikor negyedikben engedélyezték a számológép használatát, hogy onnantól kezdve következetesen komputernek nevezte azt.

Megtartjuk a vezérsíkot

Ballószögön a vicces tanáremberrel nem találkoztunk, bármennyire vizslattam a szembejövő kerékpárosokat, viszont a falu végén lévő repteret gyorsan megtaláltuk. Mondjuk nem volt nehéz, mert egy pilóta ismerősöm navigált, aki már többször járt ott. A látvány elképesztő, igazi hungarikum: egy állítólag világszínvonalú technológiát alkalmazó repülőgépgyár bújik meg a szénaboglyák fedezékében, a kiskunsági tanyavilág szélén. A kifutópálya mellett fogathajtó versenyzők gyakorolnak. A műhely nem túl nagy, a belső teret első pillantásra egy félkész, vízilóképű repülőgéptest uralja. Néhány munkás éppen a hátsó vezérsíkot önti ki egy formából.


Tekintse meg képeinket!
Próbálom értelmezni, mit jelent ez az újszerű technológia. Leginkább azt, hogy könnyű, nagy szilárdságú anyagot hogyan lehet minél gyorsabban létrehozni. Szénszálat és üvegszálat préselnek össze a megfelelő negatív formában egy különleges műgyantával. A gyantát egyébként felhasználás előtt mínusz húsz fokon kell tárolni. Préselés után az egész szendvicset megsütik, így szilárdul meg az anyag, amelynek a szilárdságát a szén és üvegszálak adják. Az elkészült törzs-, szárny- és egyéb darabokat összeillesztik, lefestik, belül összekötik a kormányszerkezeteket, motort, kerekeket szerelnek a törzsre, bőrülést és műszereket a kabinba, és némi finomítás után kész is van a repülőgép. A kompozit anyag tényleg könnyű, fél kézzel meg tudok tartani egy hátsó függőleges vezérsíkot. A gépbe Ausztráliában gyártott repülőmotort építenek.

Puzzle-ból indult

A cégtulajdonos Voloscsuk András a repülőgép tervezésében is részt vett. Az ötlet úgy jött, hogy rendelt Amerikából egy úgynevezett dobozos repülőgépet. Az IKEA-stílusú könnyűszerkezetes aeroplán összeszerelés után nem tetszett neki annyira: úgy gondolta, ilyet ő is ki tud találni. Persze az ötlet nem elég, pénz is kellett hozzá. Voloscsuk Andrásnak szerencséjére ezzel sem volt gondja, korábban eladta jól működő kereskedelmi vállalkozását, és úgy döntött, a pénzt álmai megvalósítására fordítja.

Végy egy repteret!

Hasznos információkat szerzek be, mi kell ahhoz, ha esetleg repülőgép-sorozatgyártásra adnám a fejem: Először kell venni egy repteret. Ez itthon nagyon nehéz feladat, mert a volt repterek nagyobbik része már elkelt, és többnyire nem reptérként hasznosítják. Ebben az esetben az a legcélszerűbb megoldás, ha az ember vesz egy reptérnek látszó szántóföldet, és a hosszú füves sávot kinevezi kifutópályának. Utána fel kell húzni egy hangárt és egy műhelyt. Ha megvan a műhely, ki kell kísérletezni a prototípust. Már a terveket be kell adni a légügyi hatóságnak, ami folyamatosan ellenőrzi a repülőgép építését. A kész gépet be kell repülni, erre kell szerezni egy megfelelően képzett pilótát. Ha a berepülés során előjött hibákat sikerült kiigazítani, jön a marketingoldal, a gépet el kell vinni néhány kiállításra, ami a piackutatás egyik fontos része. A reménybeli megrendelések függvényében - ha maradt még valamennyi tőke - fel lehet készülni a sorozatgyártásra.

Ez itt a Vég

CORVUS CORONE repülőgép adatai
Fesztáv: 9,6m
Hossz: 6,2 m
Maximális törzsszélesség: 1,6 m
Magasság: 2,1 m
Motor: Jabiru 330 (120 LE) Jabiru 230 (80 LE)
Maximum felszálló súly: 600 kg. 475 kg.
Üres súly: 320 kg 295 kg.
Üzemanyag kapacitás: 120 l. 50 l.
Maximum sebesség: 265 km/h 220 km/h
VA: 160 km/h 140 km/h
Utazósebesség: 190 km/h 160 km/h
Minimum sebesség: 65 km/h 60 km6h
Maximális emelkedés: 8 m/s 4,5 m/s
Felszállási távolság: 194 m 290 m
Leszállási távolság 307 m 320 m
Repülési távolság: 1200 km 550 km
A rövid, de tanulságos gyárlátogatás után egy másik hangárból a bátor cégtulajdonos és Vég Pál berepülőpilóta elővarázsoltak egy kész repülőgépet. A megdöbbentően eltalált színvilágú kisgép minden előzetes várakozást fölülmúl. A műhelyben még robosztusnak tűnő test összeszerelve karcsú madárformát öltött, a szélesnek látszott orr-rész a szárnyakhoz mérten teljesen arányos. A felszereltség - bőrülések és a fedélzeti számítógép - kifejezetten sportautó-érzetet kelt. Bátortalanul érdeklődöm az áráról, kiderül, hogy egy alsó kategóriás luxusautó árába kerül, kábé tizenötmillió forintba. Az árát viszont sokkal jobban tartja, és 100 kilométeren nem több mint 7 liter 98-as benzint fogyaszt. Mindezt 190 kilométeres sebességnél. A repülőgép a "könnyűszerkezetes hobbi sportgép" kategóriába tartozik. Csak nappali repülésre alkalmas, jó időjárási viszonyok között. Bár a szerkezete kibírná a műrepülést - 9 g-ig terhelhető - a kategória számára ez nem engedélyezett.

Ernyővel is lehet

A gépet mind magyar, mind külföldi piacra gyártják. Ha a megrendelő igényli, egy óriás ejtőernyő is beszerelhető, súlyos baleset - mondjuk kormányozhatatlanságot okozó ütközés - esetén így is lehet landolni. Egyébként egy esetleges motorleállás után is simán le tudja tenni a gépet egy gyakorlott pilóta. Mindezt Vég Pál pilóta mondja el a levegőben, aztán leszállás közben le is állítja a motort. A gép repülési tulajdonságai egyébként állítólag kitűnőek, de ezt én csekély vitorlázórepülő-vezetési gyakorlatommal nem tudom megítélni. Mindenesetre érzékelhető, hogy a legkisebb kormánymozdulatra is reagál.

Búcsúzóul még megtudom, hogy mit jelent a gép típusneve, a CORVUS CORONE. Varjút. A varjú állítólag azon kevés madárfajok közé tartozik, amelyek pusztán élvezetből is hajlandók műrepülni.

Repülőgép kategóriák.

Ultrakönnyű repülőgép: A kategória hivatalos neve Ultra Light, a rövidítése UL. A maximális felszálló súly 450 Kg, 2 főt lehet szállítani, csak nappali repülésre lehet használni, földi látással. Elsősorban hobbigép, jó időben kisebb, pár száz kilométeres túrák is megtehetők vele, kevés csomaggal.

Nagyon könnyű repülőgép: A kategória hivatalos neve Very Light Aircraft., rövidítése VLA. A maximális felszálló súly 750 Kg, 2 fővel lehet felszállni, szintén csak nappali repülésre alkalmas. A nagyobb felszálló súly miatt komolyabb túrákat is meg lehet tenni vele.

Ezenkívül létezik a könnyű repülőgép, közepes repülőgép, és a nehéz, többmotoros repülőgép kategória, ezek felszereltségtől függően éjszakai és felhőrepülésre is használhatók, a szállítható személyek száma sincs korlátozva.