Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Kétszázzal a királyokig

2004.02.16. 03:35
Verőfény, vakmerő rajongók és ötszáz méter száguldás a Városligetben, ahol Baumgartner Zsolt megmutatkozott a nép előtt.
A tömeg szinte körülfolyja a Minardi kamionjai mellé felállított sátrat, mindenki a bejárat felé préseli magát, mintha szakállas nőt, vagy háromfejű törpét mutogatnának odabent, vagy egyenesen a ponyva alatt rendeznék az augusztus 20-i tűzijáték főpróbáját. Pedig csak Baumgartner Zsolt van bent, meg persze két Forma-1-es sportautó, amiket kifejezetten arra terveztek, hogy megkocsikáztassák vele a benzingőzre és az égett gumi szagára vágyó szponzorokat.

Jacko-szindróma

Tekintse meg képeinket!
"Nem látod, hogy elbaszod a kompozíciót?" - lök félre egy nercbundás hölgy, aki mobiltelefonja apró kamerájával próbál keresztül fényképezni a profi fotósok és lelkes amatőrök hadán. A tömegben mindenhonnan "Nem látod, merre van Zsolti?" és "Engedjetek a mi Zsoltinkhoz!" kiáltások hallatszanak, ezért először arra gyanakszom, hogy itt rajtam kívül mindenki a magyar Forma-1-es pilóta rokona, vagy haverja. Amikor azonban a nercbundás hölgy szemében megpillantom azt a tompa csillogást, amivel leginkább pártnagygyűléseken, rockkoncerteken és teleevangelisták miséin találkozni, már tudom, hogy a szakirodalomban csak Jacko-szindrómánaként emlegetett jelenség hatalmasodott el a tömegen, és ha nem hátrálok ki a tűzvonalból, előbb-utóbb úgyis eltapos egy autogramkérő horda.

A Hősök tere felé baktatok éppen, amikor utolér Baumgartner és mind a négyszáz lóerő, olyan, mintha egy F16-os landolna a Kós Károly sétányon, a gyomromban dobol a motor hangja, és egy pillanatra úgy érzem magam, mintha a hallójárataimban rendeznék a black metal tehetségkutató budapesti elődöntőjét.

Minardi, szerelem, száguldás

A szoborcsoport előtt Baumgartner lefékez, majd megpróbál visszakanyarodni, de a fényképezőgépeikkel tolakodó rajongók miatt sehogy sem tudja bevenni az ívet, ezért végül két biztonsági őr tolja újból irányba a kétüléses sportautót. Visszafelé az autó lefullad, így csak a szerelőcsapat némi közbenjárásával lehet folytatni a száguldozást, a várakozással töltött percek alatt a körülbelül tízezer fős tömeg újból osztja a legjobb helyeket, egyesek a pályán átrohanva próbálnak jobb pozíciókat szerezni, mások felmásznak a királyok szobraihoz, hátha onnan jobb a rálátás.

A Minardi a nem éppen tükörsima aszfalton néha kifarol, de ez a legelszántabbakat nem riasztja el attól, hogy centiméterekre a kétszázzal robogó autótól kattintgassák gépeiket, sőt egy anyuka a rendőrségi szalagon átbújva szinte az út közepére tolja két kisiskolás gyerekét, hogy elkészülhessen az áhított kép, előtérben a boldogan vigyorgó tizenévesekkel, háttérben pedig a száguldó Forma-1-es sportkocsival.

Baumgartner Zsolt mindennek ellenére nyugodtan integet minden forduló után, a száguldozás után pedig türelmesen osztogatja az autogramokat. Egy popsztár rutinjával ír alá minden kezébe kerülő fényképet, és jegyzetfüzetet, és közben úgy mosolyog, mint egy profi politikus a választási harc finisében.

Később, hazafelé ballagva hirtelen újból a fülembe hasít a lóerők dübörgése, egy pillanatra azt hiszem, hogy valaki elkötötte a versenyautót, hogy barátnőjét elvigye egy körre a városban, de aztán megpillantom a spoilerekkel látványtuningolt diszkó BMW-t, amint a téli verőfényben végigszaggat az Andrássy úton az Oktogon felé. Hiába, autós nemzet vagyunk.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!