Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Nemzetiszín szalag Stein Aurél sírján

2003.08.18. 13:15
Talán meglepő, de sikeresen zárult a nagy magyar orientalista tiszteletére szervezett expedíció, így Stein Aurél kabuli sírján ezentúl magyar szöveg is olvasható. A bátor és önfinanszírozó magyar kettős leküzdötte az afgán forgalom és a brit börokrácia csapdáit, majd tévedésből alkoholmentesen ünnepelt. De még nincs vége. Olvassák merész jogászunk, Bodolai László naplójegyzeteit.
A fekete Tesco-mellényes titkosrendőrrel fűszerezett éjszaka után jobbnak láttuk átköltözni a Hotel Metropolba, ahol tizenkét évvel ezelőtt is laktunk, csak akkor két dollár volt egy éjszaka, most meg tizenöt, de legalább nem robbannak mellettünk rakéták. A hotelben lakik még két külföldi, egy francia és egy ausztrál lány, eléggé mufurcak, láthatóan nem tetszik nekik, hogy nem ők az egyetlen utazók Afganisztánban, pedig az előző hotelben maradt, az éjszakai razziákat rendíthetetlen nyugalommal tűrő két japánról és a Kabuli forgatagot reménytelenül értelmezni próbáló lelkes dán forgatócsoportról nem is tudnak.

Ms. Curtis, a közvetlen

A vidám expedíció szinte napról napra
Ha Ön csak most kapcsolódott volna bele a bátor és saját zsebre menő márványtáblás expedíció kalandjaiba, de kíváncsi az előzményekre, itten a mankó:

Az elindulás lélekszorító percei Most nem lesz szex Kabulban címmel

Lendületes megálló Isztambulban Tiltott halfarok Kankurtalan Gecidinél cím alatt

és a megérkezés Kabulba, úgyis, mint Koporsó, csász, géppisztoly

Jó olvasást.

Az angol követség első titkárától kaptunk egy telefonszámot, Penny Curtis konzult kellett keresnünk. A hölgyet minden további nélkül kapcsolták, megbeszéltünk egy fél ötös találkozót a követségen. Addig rekonfirmáltattuk a jegyünket, ez háromórás projekt volt régi jó ismerősünknél, az Ariana légitársaságnál, persze azt még nem tudták megmondani, mikor indul pontosan vissza Isztambulba a gépünk, de legalább a dátumot már tudjuk, egy nappal korábban, mint ami a jegyen szerepelt.

Tizenhat kiló és Tony Curtis

Egy gyors és hatékony internetcaféteszt után az összes képrögzítő eszközünkkel, egy statívval és nem utolsó sorban a tizenhat kilós emléktáblával megcéloztuk a brit nagykövetséget. Az afgán guardok régi ismerősként üdvözöltek bennünket, hiszen mi azon kevés halandók közé tartoztunk, akik egyszer már bejutottak. Lányos zavaromba Penny helyett Tony Cutist kértem, de szerencsére az afgánok nem értették az elszólást. Beszóltak walkie talkie-n, pár perc múlva előjött a homokzsákok mögül egy Bayer Zsolt kinézetű brit kommandós, farmerban és khakiszínű Tesco-mellényben, golyószóróval a vállán, végigmért bennünket, majd közölte, hogy Penny meetingezik, várjunk néhány percet, és kamerát nem lehet bevinni.

Tekintse meg mikrogalériánkat!
Bejutottam

Tíz perc múlva előjött egy marcona afgán, csak egyikünk, mutatta, és a kamerák maradnak. Expedíciónk szellemi atyja, Laci kint maradt a tűző napon, engem átvezettek egy négyfokozatú zsiliprendszeren, és leültettek egy fügefa alá. Penny Curtis meetingje egy kicsit elhúzódott, addig szóba elegyedtem az afgán guardok azon kivételes helyzetben lévő tagjaival, akik belülről védhették a követséget. Mint megtudtam, Nadzsib, a legöregebb ötven éve védi a képviselet kapuját. Büszkén mutatta az érdemérmét, amit az Istennek és a Királynőnek tett szolgálataiért kapott. Amiből azt szűrtem le, hogy a követség a Nadzsibullah és a tálib rendszer alatt is működött, ezt az afgánok meg is erősítették.

Miután a guardok megitattak velem egy liter teát, Penny Curtis előbukkant egy kapualjból, a mufurc ausztrál lányt kísérte ki, vele metingezett olyan hosszan. Az ausztrál lány mérsékelten fogadta a köszönésem, beszélt valamit Pennyvel, majd váratlanul megkérdezte tőlem, nem tudom-e merre található az Afgán Tervezési Minisztérium. A valószínütlen kérdésen Ms. Curtis és az afgán guardok is meglepődtek. Megvontam a vállam, kérdezze meg Nadzsibot, ő már ötven éve itt él.

Ismerte Sir Aurelt

A kis közjáték után a konzulnő bevezetett a követség kertjébe, egy gránátalmafa alá ültetett, és jó szokás szerint teát hozatott. Elmeséltem mit szeretnénk, kicsomagoltam a táblát, megmutattam neki a sír fényképét, és lefordítottam a táblára vésett szöveget. A hölgy szerencsére tisztában volt vele, kicsoda Sir Aurel Stein. Az Anglia szót felismerte, ennek láthatóan megörült. Elmondta, hogy a temető fenntartását ők felügyelik, de a tábla biztonságát nem tudják százszázalékosan garantálni, és megköszönte, hogy értesítettük a tervünkről. Eltűnt körülbelül tíz percre, majd mosolyogva közölte, természetesen engedélyezik a tábla elhelyezését, csak a gondnoknak adjunk némi pénzt, aki a sírokat gondozza, ha sietünk, talán még ott érjük. Búcsúzóul még gratulált erőfeszítéseinkhez, felíratta az egyik őrrel helyi nyelven a temető nevét és címét a taxisofőrnek, és kizsilipeltem magam az utcára. Gyorsan fogtunk egy Volga taxit, hogy még világosban odaérjünk a temetőhöz.

Tekintse meg mikrogalériánkat!
Elhelyezzük az emléktáblát

Raymullahot, az öreg gondnokot szerencsére még ott értük, ezúton is köszönetet mondok neki, kérés nélkül mindenben segített. Sokáig tanakodtunk, hová helyezzük a táblát, de kizárólag egy hely tűnt alkalmasnak erre, a sírkövön a felirat alatti rész. Sajnos nem úgy alakították ki a sírt, mint Körösi Csoma Sándorét, ami mögött külön fal van az emléktábláknak. A temetőben különben meglepően sok friss halottat temettek el, főleg békefenntartókat, külön részt alakítottak ki az angoloknak, és külön parcella van más európai polgároknak.

Alkoholmentes nemzeti ünnep

Ezzel három éve tervezett expedíciónk - nem kis anyagi és egyéb erőfeszítések és nehézségek árán - szerencsésen céljához ért. Elbúcsúztunk Raymullahtól, stílusosan fogtunk egy Moszkvics taxit, visszadöcögtünk a kabuli csúcsforgalomban a Metropol Hotelhez, amelynek a legfelső emeletén otthonról hozott sültszalonnával és itt vásárolt alkoholmentes Dab sörrel ünnepeljük a sikeres nap végét a cikk írásának perceiben. A gépelés és a csendes ünneplés közben végig azon imádkoztam, hogy ne legyen áramszünet. A sör alkoholmentessége nem absztinenciánk, hanem tévedésünk eredménye.

Ha minden igaz, még elutazunk Dzsalalabadba motoriksát (tuk-tukot) filmezni, és ha belefér még az időnkbe, meglátogatjuk az óriási Buddha-szobrokat Bamiyanban, de ez már a következő írás témája lesz.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.