Buszvezetők terrorizálnak bicikliseket Budapesten

2007.07.23. 10:00
Van ahhoz joga a buszvezetőnek, hogy ha szabálysértést tapasztal az úton, szolgálatba helyezze magát, és nyomban büntetést rójon ki? A közutakon mindennapos, hogy BKV-sofőrök húsz tonnás járműveik segítségével hatvan-nyolcvan kilós kerékpárosokat figyelmeztetnek a helyesnek vélt magatartásra.

Amikor a csuklós busz kerekei tíz centire dübörögtek a biciklikormányom mellett, még nem gondoltam sem a KRESZ-re, sem a tömegközlekedés és a kerékpározás eredendő testvériségére. Arra koncentráltam, hogy ne kerüljek néhány centinél közelebb se a magas útpadkához, se a buszhoz.

A helyzet tárgyilagos felméréséhez szükséges agyműködés csak percekkel később indult be, amikor a következő megállóban utolértem a buszt, és a lehúzott ablakon át megszólítottam a sofőrt. A diskurzus szűk keretek közt mozgott. Én azt tudakoltam, mi dühítette fel annyira, hogy szándékosan életveszélyes helyzetbe sodort. A sofőr kurvanyázott, és a bicikliút szót hajtogatta. Azzal sem tudtam kizökkenteni, hogy megjegyeztem, még nem készült el a Kerepesi úton a kerékpárút.

Az eset valójában nem hökkentett meg, a héten már megbüntetett a kerékpározásért egy trolivezető, korábban meg egy Andrássy úti busz is. Ébredezett bennem a gyanú, hogy előző életemben valami rettenetes bűnt követtem el, de az ezoterikus szakirodalom helyett szerencsére a kerékpárosoldalakat kezdtem el böngészni. Kiderült, hogy a jelenség mindennapos a budapesti utakon.

"A nyakamat szorongatta"


"Menj a bicikliúton, mondta tudósítónknak a járművezető

"A Bogdáni útról a Szentedreire készült kanyarodni egy BKV-busz, és engem levegőnek nézve meg is kezdte a manővert. Mivel neki van saját buszsávja, ezért ez nem lenne gond, ha nem tolta volna be az orrát a sávom közepéig. Csak a szerencsének köszönhetem, hogy ki tudtam kerülni - olvastam az Alleycat.hu kerékpárosblog egyik írásában. - Az adrenalinsokktól kihúzódtam a buszsávba, és hátrafordulva jeleztem nemtetszésemet, egy nemzetközi kézjellel... Elkezdett előzni engem, és amikor a busz csuklójánál lehettem, áthúzta a kormányt egy hirtelen mozdulattal a sávomba, aztán gyorsan vissza. A busz hátsó része úgy csapott be az orrom elé, hogy kb. 10 centire mentem el a keréktől. Az a durva az egészben, hogy végig szemkontaktusunk volt a visszapillantóban."

Ismerős elemeket tartalmazott egy másik fórumozó története: "A Kálvin térnél lévő metrókráternél megállok a piros lámpánál, erre hátulról nekem jön egy trolipótló busz! Amikor megkérdeztem tőle, hogy ezt mégis, hogy gondolta, beintett, majd a következő lámpánál rám húzta a kormányt, de úgy, hogy be is szorultam a padka és a busz közé egy pillanatra."

Találtunk ennél még vadnyugatibb sztorit is: "A trolibusz mögött tekertem. A Körút és a Bajcsy között valaki szabálytalanul parkolt, szemből pedig jött egy másik troli. Látszott, hogy nem fognak elférni, így az előttem haladó meg is állt. Mivel biciklivel simán elfértem, elkezdtem előzni. De amikor a közepénél tartottam, a szembejövő pedig kb. 15 méterre lehetett, a troli hirtelen újra elindult, pedig a sofőr nyilván látott a visszapillantóból. Kutyaszorítóba kerültem, ha megállok, akkor a két troli köze rekedek, így a gyorsítás mellett döntöttem.

A sofőr ezután padlógázzal jött mögöttem a lámpáig, majd ott üvöltve lerohant a járműről, és a torkomnak esett. Nem akarok miattad a börtönbe kerülni, üvöltötte, miközben megfogta a nyakamat."

A helyzet, legalábbis az útpadka mellől nézve világos volt. Néhány BKV-alkalmazott magánháborút vív a kerékpárosokkal, amiben az a meglepő, hogy a tömegközlekedés és a kerékpározás ideológiai testvérek, azaz mindkettő a progresszív, környezetbarát városi közlekedés része.

Budapesti seriffek

Vajon tud arról a BKV vezetése, hogy járműveikkel seriff érzülettel áthatott sofőrök száguldoznak, akik ha törvénysértést látnak, szolgálatba helyezik magukat, és zsigeri igazságérzetük alapján büntetést rónak ki? Kíváncsiságom nem hagyott nyugodni, a BKV ügyfélszolgálati e-mail címén eljuttattam a társasághoz legutóbbi kalandom idejét, helyét és leírását. Megkérdeztem továbbá: tudnak arról, hogy a fenti esetek nem kirívó példák, hanem jarművezetőik egy részénél napi gyakorlat? Milyen módón kívánják elejét venni annak, hogy akár vélt, akár valós közúti szabálysértés esetén (pl. nem kerékpárúton haladás) a BKV munkatársai maguk kezdjenek intézkedni, és szabjanak ki büntetést. Milyen szankciókat alkalmaznak ilyen esetekben?

Úgy éreztem, elfogulatlanul tálaltam a kérdést. A levél hangsúlyozta ugyanis, hogy a konfliktust néhány esetben megelőzhette a biciklista szabálytalankodása. A kérdés kulcsa azonban mégsem ez, hanem az önbíráskodás. Ha a járművezetők csendőrként léphetnek fel, nem lehet akadálya annak sem, hogy mi magunk pofozzuk fel az úttesten szabálytalanul átkelőket, vagy felrúgjuk a hibásan összeadó pincért.

A pedánsan megfogalmazott levél azonban feleslegesnek bizonyult. A két nappal később kézhez kapott válasz ugyanis szólhatott volna egy piszkos ülések miatt panaszkodó utashoz is.

"Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat. Őszintén sajnáljuk, hogy szolgáltatásunk igénybevétele során kellemetlenséget okoztunk Önnek, melyért ezúton szíves elnézését kérjük.

Levele alapján azonnal intézkedést kezdeményeztünk, annak érdekében, hogy a jövőben hasonló esetet ne tapasztaljon szolgáltatásunk igénybevétele során. Az illetékes Üzemigazgatóság vezetője az érintett járművezető figyelmét felhívja az utasorientált magatartás fontosságára és a szabályok betartására."

Nehéz betartani a KRESZ-t

Ezek után a BKV kommunikációs igazgatójához fordultam, aki meglepő őszinteségével sokkolt. "Ötezer buszsofőrünk van, és tíz százalékuk sajnos a rossz közlekedési morál megtestesítője - mondta Regőczi Miklós. - A sofőrök kilencven százalékával semmi gond nincs. A panaszok kilencvenöt százaléka mindig ugyanarra a tízszázaléknyi sofőrre érkezik."

"Tudunk ilyen esetekről - mondta Regőczi, amikor előhozakodtam a kerékpárosok szándékos veszélyeztetésével. - Az ilyen problémák kezelésének módja az, ha az utas panaszt tesz a társaságunknál. Ha több ilyen panaszt kapunk egy sofőr ellen, akkor megrójuk, megvonjuk a prémiumát, vagy kirúgjuk."

Az utóbbi egyébként csak a végső lépés, már csak azért is, mert a járművezetés hiányszakma. A BKV-nak nincs elég sofőrje, nagy a fluktuáció, folyamatos a felvétel.

A társaság szóvivője a kerékpárosok felelősségét hangsúlyozta, bár elítélte a buszvezetők erőszakos fellépését is. Kiricsi Karola ugyanakkor elismerte, hogy "a kerékpárosokat a KRESZ olyan helyzetbe kényszeríti, ahol nehéz jogkövető magatartást tanúsítani."

A KRESZ szerint kerékpáros ugyanis nem haladhat a buszsávban, ami a nagyobb utakon arra kényszeríti a biciklistát, hogy az autóforgalom és a busz közti senkiföldjén kíséreljen meg életben maradni. A belső sávban kerékpározásnál a konfliktushelyzetek száma nő, és a szituáció is balesetveszélyesebb.

A BKV felvette a kapcsolatot a Magyar Kerékpárosklubbal, hogy együtt vizsgálják meg, milyen KRESZ-módosításokkal normalizálható a jelenlegi helyzet.

Kiricsi Karola megnyugtatásul végül elmondta, az ügyfélszolgálattól kapott levél csak az első, automatikus visszajelzés, és heteken belül érdemi választ is kapunk.

Lehet egyáltalán az autók között biciklizni?

A KRESZ alapján a helyzet tiszta. Ha a közúttal párhuzamosan fut kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor a biciklistának kötelező azt használni. Létezik egy másik megoldás is, a gyalog- és kerékpárút, amelyet nem kötelező használni. Buszsávban pedig tilos biciklizni, ha csak nem jelzi azt külön tábla.

A valóság ennél azért bonyolultabb. Budapesten ugyanis a csak biciklisek számára készült kerékpárutak ritkák. A létező, összesen néhány kilométernyi kerékpárút is alkalmatlan a közlekedésre, mert nem tartják karban azokat, és nem szakértők tervezték a nyomvonalat. Közismert az Andrássy úti kerékpársáv, amelyet a parkolósáv jobb oldalán vezettek, így gyakori bringás balesetté téve a figyelmetlenül kinyitott ajtók okozta válltörést, esést.

Tudnivaló, hogy a főváros és az önkormányzatok a bicikliút építési ígéreteiket jellemzően úgy teljesítik, hogy egy sárga csíkot festenek a járdára, amelynek egyik oldalán a gyalogosoknak, másik oldalán a kerékpárosoknak kellene közlekedniük. A két csoportot természetesen nem különíti el a csík, már csak azért sem, mert az hamar lekopik a járdáról. Azok a kerékpárosok tehát, akik nem akarják elütni vagy bosszantani a gyalogosokat, az úttesten közlekednek.

A buszsávba kerékpárosokat engedő táblával még csak KRESZ-könyvekben találkoztunk. Így ezeken az utakon a kerékpáros szabályosan úgy közlekedhet, ha a buszsáv és az autók közt teker. Így a forgalmat ugyanúgy akadályozza, mintha a buszsávban menne, viszont két oldalról üthetik el.