Jurassic purhab

Az életben vannak nagy kérdések, és igazán nagyok. Egy példa az előbbire: vajon Audrey Hepburn is pukizott, mint a nála sokkal csúnyább emberek? És az utóbbira: mitől haltak ki a dinoszauruszok? Én erre már tudom a választ. Attól, hogy purhabból készítették őket, ami érthetően felingerelte a kezdetleges emlősöket és rájuk nyomtak nagyon sok sziloplasztot

Élmény és rettegés az Ifjúsági Parkban

Két saját tesztgyermekkel vágtunk neki a Dinoszauruszok visszatérése című vándorprodukció megtekintésének - a műsorfüzet szerint ez Európa legnagyobb dinoszaurusz-élménykiállítása, mivel a gyerekek kicsik és még sosem láttak élményt, sőt sünt is csak autóból. Odaúton én izgultam a legjobban, mert már tudok olvasni, így előre tudtam, hogy a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban életnagyságú, dörgő hangú óriásgyíkok fogják a látogatókat csodálatba ejteni és rettegésbe hozni. Borisz (2) azt ismételgette, hogy duszinajrusz, Miriam (0,9) nem mondott semmit, bár dörgő hangjával többször is rettegésbe hozott.

A hétfő délelőtti jeges időben túlzás lett volna azt mondani, hogy az őskori óriások bűvkörükbe vontak volna öreget és fiatalt, de tény, hogy már több iskoláscsoport és nyúzott anyuka cirkált a cirkuszsátorra emlékeztető cirkuszsátor körül, ahol az attrakció megtekinthető.

Ajándékbolt és életnagyság

Fóliafülű őslény

A duszinajruszokhoz egy ősgyíkshopként funkcionáló asztal érintésével lehet bejutni, de vittem gyerekfeszítő-vasat, így egészen hamar a szuperlatívuszok showjának közepén találtuk magunkat, megúszva a 2500-ért vesztegetett araszos plasztikkígyót.

Kicsit gyanakvó voltam, mert a műsorfüzet életnagyságú dínókat ígért, én viszont rafinált vagyok, és tudom, hogy a nevezett állatok életük végéig folyamatosan nőttek, vagyis az életnagyság egy foxi méretű Tyrannosaurus esetében sem hazugság. De nem, a műállatok valóban elég nagyok, az egyik pedig kifejezetten nagyon nagy.

A hely hangulata kicsit olyan, mint a balatoni cirkuszé, ahol nyáron jártunk és ahol egy középméretű család tagjai alkották a stábot, a jegyszedőtől a zenebohócig. A műhüllők diaporámaszerű környezetben láthatók, plasztikusan megmutatva, hogy az őskor gigászai éttermi műpáfrányok, mulcs nevű kéregreszelék és naiv festmények között tengették életüket, az ily módon logikus végkifejletig. A háttérmolinók okozzák a legnagyobb érzéki örömöt, én legalábbis még sohasem láttam Vankóné Dudás Juli naiv népi stílusában megfestett őshüllőket. Maguk a dinoszauruszok vagy purhabból vannak, vagy valami nagyon hasonló anyagból, de az ügyes alkotó némelyiket az eperpalánták védelmezőjeként ismert PVC-fóliával borított. Az enyhe félhomálynak köszönhetően az illúzió összehúzott szemmel, az arcunkat kaparó kiseddel a nyakban elmegy, felnőtt olvasóinknak viszont ajánlom, hogy merüljenek el a részletekben, ami ezúttal szórakoztató időtöltés.

Szeszélyes évmilliók

Sziámi dínók harca a közönség kegyeiért

Senki sem tudja, igazából hogy néztek ki a dinoszauruszok, ezért értelmetlen lenne élethűséget számon kérni a szobrokon. Nem is teszem, sőt direkt feldobott, amikor az ismeretlen alkotó VW-Golf-sárgának képzelt egy repülő gyíkot. Hamis állítás, hogy a természettudományok egzakt dolgok - figyelmeztet minden naiv pozitivistát a Triceratopsot, nejét és két gyermeküket bemutató kompozíció. Az egyik felnőtt ugyanis úgy néz ki, mint egy kréta kori Antal Imre hordótesttel, a másik viszont áramvonalas, csőrös fejű példány. Az Ichthyostega a mellékelt magyarázó táblán olyan, mint egy óriási gőte, a szobor viszont rosszindulatú óriásbékát formáz, de legalább a néző döntheti el, hogy melyik ábrázolásnak hisz.

A Brontosaurus szobra viszont egyértelmű kikacsintás a társművészetek felé. Az állat, aminek papírforma szerint hosszú farkú, vaskos testű, hosszú nyakú, apró fejű lénynek kéne lennie, itt óriás fejű, a nyaka pedig olyan, mint egy vaskosabb debreceni. Ahol a nyak a testhez kapcsolódik, disznósajtra emlékeztető, ijesztő duzzanat látható. Még talányosabb viszont, hogy a nyak után egy darab hát következik, aztán semmi. Mintha őskori barátunkat elnyelte volna a futóhomok, bár erre külön felirat nem figyelmeztet. A teret többször bejártak, de nem lett meg a test és a farok, lábakról nem beszélve.

Gyerekeknek készült

Olcsó és igazságtalan megoldás lenne egyszerűen legagyizni a vándorkiállítást, mivel az nyilvánvalóan nem nekünk, hanem a kicsinyeknek készült.

Heterogén család, síró pozitivisták

Az úgy van, hogy a gyerekek a legvidámabban eljátszanak egy rideg plasztikból öntött, sorjás és színhibás Liptai Klaudia-figurával is, csak a dolgokat mindig túllihegő szülők görcsölnek, hogy romlik a gyerek vizuális kultúrája és hogy nem kéne-e inkább egy természetes fából esztergált Vizi E. Szilveszter-bábut nyomni a kezébe. A kamarerdei műállatok elég nagyok és elég színesek ahhoz, hogy beszarassanak egy átlagos kisgyereket, a legtöbb ráadásul mozog, a szemét nyitogatja és kísérteties hangon ordít, mint az egyszeri bakter, akinek Gyurcsány Ferenc erőszakkal felolvasta a kormányprogramot. Vagyis a szuperlatívuszok showja simán elszórakoztathatja gyermekünket, és végül is minket is, ha ki tudjuk cselezni a bejáratnál terpeszkedő shopot.

A nézők közül a kisebbek sírtak vagy döbbenten szopták az ujjukat, a nagyobbak gameboyoztak vagy sikítva rohangáltak. A tesztgyerekek közül Miri korlátozottan reagált, Boriszt nagyon érdekelte a bemutató, aztán betojt a hangoktól és kivonult az előtérben elhelyezett mini játszótérre. Én kifelé jövet nem vettem meg egy aranyárban mért T.Rexet és boldogan távoztam a mély álomba merült tesztgyermekek és édesanyjuk társaságában.