Judit
-2 °C
8 °C

Kínaiak Magyarországon

2003.07.06. 12:29
Kapcsolódó cikkek (1)
A Magyarországon élő mintegy tízezer kínai többsége kereskedelemmel foglalkozik. A közhiedelemmel ellentétben a kolóniában nincs jelen a "kínai maffia". Noha sújtja őket diszkrimináció, éles rasszizmussal ritkán találkoznak.

Qi Hong Zhuan öt éve jött Magyarországra, mert barátai azt mondták, hogy itt könnyű pénzt keresni. Kereskedni kezdett, először a piacon, ma már üzlete van. Ez a karrier általánosnak tekinthető a magyarországi kínai kolóniában. Persze van más út is, mint például a tíz éve Magyarországon élő dr. Yu Funiané. ´ eredetileg - több orvostársához hasonlóan - Amerikába készült, ám amikor egy konferencia miatt Magyarországra került, megtetszett neki az ország, ráadásul itt kevesen foglalkoznak az általa űzött hagyományos kínai orvoslással.

A kínai kereskedők kirajzása a nyolcvanas évek végén kezdődött, először a Szovjetunióba, majd egyre nyugatabbra. Ebben egyrészt szerepet játszott az a félelem, hogy a Tienanmen téri vérengzés után leállnak a gazdasági reformok, másrészt az akkor már pár éve tartó engedékenyebb kiutazási politika is. Magyarország ekkoriban több szempontból is vonzó célpont volt a számukra: 1989 és ´92 között volt egy hároméves vízummentes időszak, illetve viszonylag magasnak tűnt az életszínvonal. Fizetőképes kereslet is akadt az áruikra, a magyarországi kínálat viszont meglehetősen hiányos volt. Ezért a kezdeti időszakban, a kilencvenes évek első felében, viszonylag gyorsan meg lehetett gazdagodni. Manapság viszont Qi már amiatt panaszkodik, hogy nem nagyon megy az üzlet.

Polonyi Péter sinológus szerint ma több kínai van Magyarországon, mint amennyit a piac el tud tartani. Ám hogy

pontosan mennyien is

vannak, nem lehet tudni. Ennek oka Nyíri Pál magyarországi kínaiakkal foglalkozó kutató szerint az, hogy "nem vezetik rendesen az idegenrendészeti statisztikákat", azaz az egyéves tartózkodási vízummal rendelkezőkről nincs adat. A magyarországi kínaiak számát a szakértők 10 és 15 ezer fő közé teszik. A fluktuáció azonban meglehetősen nagy, hiszen néha hazalátogatnak, egy részük pedig idővel végleg hazamegy. Igaz, érkeznek helyettük mások.

Döntő többségük Budapesten él. Nyíri Pál szerint ma már minden fogyasztási cikket, sőt "még fokhagymát és paprikát is importálnak" Magyarországra. A kínai üzletek többnyire családi vállalkozások: a család egyik része otthon gyártja az árut, amit a család másik része külföldön elad. Olyan esetek is előfordulnak, hogy egy-egy cég alaptőkéje állami forrásból származik. Nyíri Pál elmondása szerint ez általában úgy történt, hogy egy vállalat ideküldött valakit exporttelepet létesíteni, elvártak tőle egy bizonyos hasznot, de az afelettit megtarthatta. E cégek működésébe a kínai állam bele sem szól, pusztán az esetleges veszteségeket finanszírozza.

Polonyi Péter szerint a vízummentesség idején fontos megélhetési forrás volt a meghívólevelek írása. Útlevelet úgy lehetett kapni, ha a kérelmező igazolni tudta: van munkalehetősége Magyarországon. Sokan fiktív igazolások írásából gazdagodtak meg, ami persze nem volt legális. Sőt Polonyi Péter feltételezése szerint "az itteni kínai gazdasági tevékenység egy része a szürkezónába tartozik" ma is. Úgy véli, "nem feltétlenül annyit adóznak és nem annyi vámot fizetnek, amennyit a törvények szerint kellene". Igaz, ehhez "olyan hivatalos szervek is kellenek, amelyek efölött szemet hunynak".

A magyarországi kínai vállalkozásoknak komoly nehézséget okoz, hogy nem könnyen kapnak hitelt a magyar bankoktól. Ennek oka az, legalábbis Schiffer Péter, a Bank of China Hungária vezérigazgató-helyettese szerint, hogy ezekben az esetekben "az ügyfél hitelképességének vizsgálata nehézségekbe ütközik", a családi cégek ugyanis jellemzően nem készítenek mérleget. A Bank of Chinának Budapesten mintegy 500, jórészt kínai ügyfele van. A bank elsősorban az intenzív magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok miatt nyitotta meg kapuit. Schiffer Péter elmondása szerint Kínából évi mintegy kétmilliárd dollárnyi áru érkezik; a bank e kereskedelemben szeretné a pénzügyi háttérintézmény szerepét betölteni.

A hitelek hiánya miatt a kolóniában "burkolt pénzintézeti tevékenységre utaló jeleket" is látni - feltételezi Polonyi Péter. A magyarországi kínai újságokban a kutató nemegyszer látott olyan hirdetéseket, amelyek "átmeneti gazdasági gondok megoldását" hirdették. Ez persze a bűnözésnek is forrása lehet, hiszen az esetleg nem fizető adóstól csak pénzbehajtók útján lehet a kölcsönt visszaszerezni.

A két kutató ugyanakkor egybehangzóan állítja: magyarországi szervezett kínai bűnözésről nem lehet beszélni. Polonyi szerint voltak ugyan kísérletek, de ezek "nem jöttek be". Nyíri szerint ma legfeljebb uzsoráscsoportok vannak, de ezek tagjai is csak nagyon lazán kapcsolódnak egymáshoz. Sajtóinformációk szerint a kínaiak a rendőrségi statisztikák végén találhatóak. A rendőrségtől azonban e kérdésre többszöri próbálkozásunk ellenére sem kaptunk választ.

A rendőrséghez a kínaiak nem szívesen fordulnak. Nyíri Pál szerint úgy érzik, "a rendőrség nem védi meg őket kellőképpen", nem foglalkoznak velük megfelelően. Tud olyan esetről, hogy amikor egy kínai panaszkodott a rendőrségen, hogy miért nem találják meg kirablóját, azt a választ kapta: "Ugyan már, csak egy kínairól van szó." A nyolc hónapja itt élő Sherryt egyszer egész nap benntartották, mert nem volt nála az útlevele. Tolmácsot nem szereztek neki, angolul pedig senkivel nem tudott kommunikálni. (Egy hasonló, 2000-ben történt esetből ombudsmani vizsgálat is lett.) Sherrynek gyakran az az érzése, mintha

alacsonyabb rendűként

kezelnék őket a rendőrök. A rendőrségtől ez irányú kérdéseinkre sem kaptunk választ.

2001 őszén a Belügyminisztérium (BM) Vízumosztályán letartóztatások voltak korrupció miatt. Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője arról tájékoztatott, hogy ebben az ügyben összesen 52 személy, köztük külföldiek ellen indult eljárás, döntően "hivatali visszaélés" miatt. A vádemelés júliusra várható.

Vízumot amúgy meglehetősen nehéz kapni, bármilyen jogcímen kérik is. Qi például szeretné, ha a felesége utánajöhetne, de vízum hiányában ezt nem tudja megtenni. De van példa az ellenkezőjére is: dr. Yu szerint például nincsenek ilyen gondok, bár ahogy elmondta, ebben bizonyára szerepet játszik értékes diplomája is. Nyíri Pál úgy tudja: létezik egy olyan lista, amelyen azok az országok szerepelnek, amelyek állampolgárainak vízumkérelmét fokozottabban kell ellenőrizni. A BM-ben ezt nem erősítették meg, ott csak a vízumot kapott személyek nyilvántartásáról tudnak. Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője szerint náluk sincs ilyen lista. Mint elmondta, valamennyi vízumkérelmet meglehetősen szigorúan bírálják el, tekintet nélkül arra, hogy a kérelmező melyik országból származik. A végső döntést a BM-ben hozzák meg.

Nyíri szerint a kínaiakat sújtó diszkrimináció általánosnak tekinthető. Sokan rossz szemmel nézik őket, megjegyzéseket tesznek rájuk. Sherry arról mesélt, hogy neki, ha nem magyar barátaival megy be egy áruházba, mindig megvizsgálják a táskáját. Polonyi Péter egy ismerőse pedig hiába tudott megfelelő (magyarországi, tehát ellenőrizhető) ingatlanfedezetet felmutatni, az egyik bankban mégsem kapott kölcsönt. A miértre a válasz annyi volt: "csak". Ezzel együtt szerinte "éles rasszista elutasításról" nem lehet beszélni, inkább egyfajta ellenszenvről. Ez azért is érdekes, mert kezdetben kifejezetten szívesen fogadta a társadalom az ideérkező kínai kereskedőket. A helyzet azonban gyorsan, már a kilencvenes évek elején megváltozott. A szakemberek emiatt a médiát és a politikusokat okolják: utóbbiakat a menekültözönnel való riogatás, előbbit pedig a kínaiakról legtöbbször alaptalanul terjesztett vádak és tévhitek miatt.

Mindezek ellen a kínaiak nehezen tudnak védekezni, mivel nincsenek igazi érdekvédelmi szervezeteik. A több tucatnyi bejegyzett kínai szervezet Nyíri szerint "nagyjából nem képvisel senkit", mivel nincs mögöttük megfelelő tagság. Ezek a szervezetek inkább "hazafelé" fontosak, létükkel igazolható, hogy vezetőik "jó hazafiak".

Ha az itt élő kínaiaknak problémájuk van, csak a nagykövetséghez fordulhatnak. Már csak amiatt is, mert nagy többségük kínai állampolgár, és itt csak tartózkodási, esetleg letelepedési engedéllyel rendelkezik. Hong Hei Jiu kínai konzul elmondta: az ő kapcsolataik általában jók a hivatalos szervekkel, a konkrét problémáknak mindig megpróbálnak utánajárni.

Sherry úgy látja: bár a számukra negatív jelenségek zavarják őket, együtt tudnak velük élni. A kínaiaknak Magyarország elsősorban pénzkereső hely, közérzetüket jobban befolyásolja az, hogyan tudnak megélni. Nagyobb probléma a nyelv, hiszen kevesen beszélnek közülük magyarul. Angolul sem sokan, ráadásul ezzel gyakran nem mennek semmire, hiszen a magyarok közül is elég kevesen beszélik ezt a nyelvet. A nyelv mellett dr. Yu egy másik problémát is említett: "A kultúra itt annyira más", és ezt nehéz volt megszokni. Nagyon elcsodálkozott például, amikor először járt az Operában. Qi számára az is furcsa, hogy a hivatalok a Kínában tapasztaltakhoz képest igen lassan dolgoznak.

A magyarországi kínaiak ezzel együtt egyre otthonosabban érezhetik magukat: többféle újságból tájékozódhatnak, műholdon a kínai tévét is foghatják, válogathatnak a rengeteg, különféle kategóriájú kínai étteremből, majd elmehetnek a Qi által említett klubjukba, ahol dominózhatnak és biliárdozhatnak.

Németh A. Róbert

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!