Emőke
8 °C
19 °C

Lorenzo Medici és a derék zsíros állat

2006.04.29. 12:58
Divatétel lett a mangalica, vagyis az állat szalonnája, zsírja, húsa, sőt az államilag is bátorított reklámkampány egyfajta egészségvédő csodaszernek igyekszik beállítani a hungarikumként futtatott sertésfajta húsát. Mit mondnak erre a tudósok? - tettük fel a kérdést, aztán elmentünk egy eseményre, ahol komoly tudósok meséltek az állatról, melynek népi neve bodrimalac.

A mangalica reneszánsza volt az esemény címe, így leszámoltunk a skolasztikus merevséggel és meztelen, fiatal testünket kontraposztos tartásba igazítva bebicegtünk a Károlyi-palotába.

Vajon egy titkos állami pénzalapot csapolgató agrármarketingesek agyszüleménye az úgynevezett mangalicadivat, vagy tényleg a XXI. század nagy gasztronómiai hullámával van dolgunk? - tettük fel magunkban a kérdést.

A mangalicaszalonna ugyan meghökkentően finom, a húsa is meggyőző, de olyan erőteljes a marketingolás, hogy az egész jelenség kicsit gyanús. Talán itt kiderül valami, hiszen előadást tart a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke is. Na, ismerünk egy rakás embert, aki a maga tudománytalan, sőt egyes esetekben direkte proli módján elhízott, de milyen más lehet az, aki mindezt tudományosan teszi.

Halmy László - aki profilból kiköpött Piero della Francesca - beszédéből a következőket jegyeztük föl szó szerint:
Hetedik kongresszus
Derék zsíros állat
az íztelenség elveszi a kedvet az élettől
Az is bolond ember, aki egyfélére áll rá
A mangalicatermék legyen a magyar kaviár

Mangalica

Az előadásban az elhízástudományi elnök többet időzött a telített és telítetlen zsírsavaknál, mint Donatello a hidegfüstölőben. A beszéd lényege az volt, hogy ugyan totál kamu az a gyakran elsütött reklámszöveg, hogy a mangalicahús alacsony koleszterintartalmú, de a szerb származású magyar sertés ahhoz képest mégis egészséges étel, hogy egy szokásosnál sokkal zsírosabb malacféléről van szó. A túlhajtott reklámozók meg olyan képet festenek, mintha négy lábon turkáló korpatablettákról lenne szó.

Az elhízástudósok azért szeretik a mangalicát - Szeged környékieknek: a bodrimalacot - mert jól áll egyszeresen telítetlen zsírsavakban, amik, ha mindent jól értettem, egészségesebbek egy aloe verás beöntésnél is. A hasaszalonna különösen gazdag telítetlenekben.

Különösen jót tesz az omega 3 zsírsav - ez is telítetlen - amiből eleve akad a mangalica húsában, de ha célzottan takarmányozzák, még dúsulhat is. Az omega véd az infarktus és az érelmeszesedés, valamint a kopogtatócédula-gyűjtők ellen. Az oljasavat és a b1-b2 vitaminokat csak azért nem említjük, mert akkor joggal vádolhatnának sertéspártisággal.

Halmy professzor később Leonardo Bruni stifolderes korszakára emlékeztető lendülettel rátámadt az úgynevezett mediterrán diétára - olívaolaj, oljabogyó, tengeri halak és csúszómászók - és helyette nemzeti-bográcspárti hevülettel kontinentális diéta bevezetését javasolta, amibe beletartozna a mangalicahús.

József nádor kapott kilenc disznót Szerbiában - kezdte a mangalica történetét Tóth Péter, a tenyésztők országos egyesületének elnöke, egyben a legnagyobb hazai piaci szereplő. Sajnos nem álnépies stílusban nótázva. A közbenső fázisokat kihagynánk, mint Leone Battista Alberti a köszönést buzibárban, és megérkezünk előbb a hetvenes évekbe, amikor majdnem kipusztult a bodrimalac, majd 1991-be, amikor megint, aztán a mába, amikor már hétezer tisztavérű koca él a hazai ólakban.

Az is kiderült, hogy nem a hazai mini divathullám élesztette újra a mangalicakondákat, hanem a spanyol piac, ahol a serrano típusú, három évig szárított álomsonkát készítik belőle. Tóth elnök is egy spanyol szakmai befektető kisebbségi partnere. Tóth is legalább akkorát rúgott a mediterrán diétába, mint Brunelleschi a 16-os sarkánál trükközgető Leonardóba, mondván ők is szalonnát ettek ezer éven keresztül.

Ezután a tényfeltáró újságírás jegyében kóstoló következett, az eseményt ugyanis a Pick támogatta és ők már ott nyomulnak a prémiumkategóriás mangalicapiacon. Itt egy óriási taktikai hibát követtek el az ismert húsipari vállalat emberei, a saját májas, mangalicaszalámi, -pároskolbász és -szalonna mellé ugyanis kitették Tóth spanyol partnerének magyar disznóból készült serrano sonkáit. Amik olyan különbséggel játszották le a pályáról a magyar versenyzőket, hogy egy fél óra múlva gyakorlatilag eltűntek ez óriás tálakról, míg a többi hústermékből jó sok maradt. Pedig ez csak azért volt, mert a serrano sonka az mindennél jobb, amit ember sertésből készíthet. Másnap külön megkóstoltam a szalámit és a kolbászt és egyből nem tűntek vértelennek, sőt az enyhén csípős kolbász kifejezetten ígéretes.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Törökország

Isztambul még mindig a nagy kedvencek közé tartozik.