Natália
-3 °C
8 °C

Lorenzo Medici és a derék zsíros állat

2006.04.29. 12:58
Divatétel lett a mangalica, vagyis az állat szalonnája, zsírja, húsa, sőt az államilag is bátorított reklámkampány egyfajta egészségvédő csodaszernek igyekszik beállítani a hungarikumként futtatott sertésfajta húsát. Mit mondnak erre a tudósok? - tettük fel a kérdést, aztán elmentünk egy eseményre, ahol komoly tudósok meséltek az állatról, melynek népi neve bodrimalac.

A mangalica reneszánsza volt az esemény címe, így leszámoltunk a skolasztikus merevséggel és meztelen, fiatal testünket kontraposztos tartásba igazítva bebicegtünk a Károlyi-palotába.

Vajon egy titkos állami pénzalapot csapolgató agrármarketingesek agyszüleménye az úgynevezett mangalicadivat, vagy tényleg a XXI. század nagy gasztronómiai hullámával van dolgunk? - tettük fel magunkban a kérdést.

A mangalicaszalonna ugyan meghökkentően finom, a húsa is meggyőző, de olyan erőteljes a marketingolás, hogy az egész jelenség kicsit gyanús. Talán itt kiderül valami, hiszen előadást tart a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke is. Na, ismerünk egy rakás embert, aki a maga tudománytalan, sőt egyes esetekben direkte proli módján elhízott, de milyen más lehet az, aki mindezt tudományosan teszi.

Halmy László - aki profilból kiköpött Piero della Francesca - beszédéből a következőket jegyeztük föl szó szerint:
Hetedik kongresszus
Derék zsíros állat
az íztelenség elveszi a kedvet az élettől
Az is bolond ember, aki egyfélére áll rá
A mangalicatermék legyen a magyar kaviár

Mangalica

Az előadásban az elhízástudományi elnök többet időzött a telített és telítetlen zsírsavaknál, mint Donatello a hidegfüstölőben. A beszéd lényege az volt, hogy ugyan totál kamu az a gyakran elsütött reklámszöveg, hogy a mangalicahús alacsony koleszterintartalmú, de a szerb származású magyar sertés ahhoz képest mégis egészséges étel, hogy egy szokásosnál sokkal zsírosabb malacféléről van szó. A túlhajtott reklámozók meg olyan képet festenek, mintha négy lábon turkáló korpatablettákról lenne szó.

Az elhízástudósok azért szeretik a mangalicát - Szeged környékieknek: a bodrimalacot - mert jól áll egyszeresen telítetlen zsírsavakban, amik, ha mindent jól értettem, egészségesebbek egy aloe verás beöntésnél is. A hasaszalonna különösen gazdag telítetlenekben.

Különösen jót tesz az omega 3 zsírsav - ez is telítetlen - amiből eleve akad a mangalica húsában, de ha célzottan takarmányozzák, még dúsulhat is. Az omega véd az infarktus és az érelmeszesedés, valamint a kopogtatócédula-gyűjtők ellen. Az oljasavat és a b1-b2 vitaminokat csak azért nem említjük, mert akkor joggal vádolhatnának sertéspártisággal.

Halmy professzor később Leonardo Bruni stifolderes korszakára emlékeztető lendülettel rátámadt az úgynevezett mediterrán diétára - olívaolaj, oljabogyó, tengeri halak és csúszómászók - és helyette nemzeti-bográcspárti hevülettel kontinentális diéta bevezetését javasolta, amibe beletartozna a mangalicahús.

József nádor kapott kilenc disznót Szerbiában - kezdte a mangalica történetét Tóth Péter, a tenyésztők országos egyesületének elnöke, egyben a legnagyobb hazai piaci szereplő. Sajnos nem álnépies stílusban nótázva. A közbenső fázisokat kihagynánk, mint Leone Battista Alberti a köszönést buzibárban, és megérkezünk előbb a hetvenes évekbe, amikor majdnem kipusztult a bodrimalac, majd 1991-be, amikor megint, aztán a mába, amikor már hétezer tisztavérű koca él a hazai ólakban.

Az is kiderült, hogy nem a hazai mini divathullám élesztette újra a mangalicakondákat, hanem a spanyol piac, ahol a serrano típusú, három évig szárított álomsonkát készítik belőle. Tóth elnök is egy spanyol szakmai befektető kisebbségi partnere. Tóth is legalább akkorát rúgott a mediterrán diétába, mint Brunelleschi a 16-os sarkánál trükközgető Leonardóba, mondván ők is szalonnát ettek ezer éven keresztül.

Ezután a tényfeltáró újságírás jegyében kóstoló következett, az eseményt ugyanis a Pick támogatta és ők már ott nyomulnak a prémiumkategóriás mangalicapiacon. Itt egy óriási taktikai hibát követtek el az ismert húsipari vállalat emberei, a saját májas, mangalicaszalámi, -pároskolbász és -szalonna mellé ugyanis kitették Tóth spanyol partnerének magyar disznóból készült serrano sonkáit. Amik olyan különbséggel játszották le a pályáról a magyar versenyzőket, hogy egy fél óra múlva gyakorlatilag eltűntek ez óriás tálakról, míg a többi hústermékből jó sok maradt. Pedig ez csak azért volt, mert a serrano sonka az mindennél jobb, amit ember sertésből készíthet. Másnap külön megkóstoltam a szalámit és a kolbászt és egyből nem tűntek vértelennek, sőt az enyhén csípős kolbász kifejezetten ígéretes.