Bekerített kerítésszaggatók

"A pálinka segítségével jobban tudunk szocalizálódni az Unióban" - harangozta be Pély Barna péntek reggel a Mokka műsorában a hétvégén rendezett Budapesti Pálinka Fesztivált. Pélyi a rendezvény arca?, kérdezte az Index vasárnap, a zárónapon a fesztivál főszervezőjét Maros Róbertet. "Nem, de olyan szereplésre, ahol nem a szakmai bemutatás kellett, hanem a populáris vonal, oda Barnát küldtük" - válaszolta, miközben Koós Jánossal pálinkázott a pavilonok között. A háttérben a Téka zenekar szólt.

Pálinkakönyv, pálinkakalauz még nincs, pálinkadal is csak néhány és Pálinka című magyar film sem született, de pálinkafesztiválunk már van. És mielőtt utánanézünk az első ilyen fesztivál populáris vonalának, térjünk ki a főbb jellemzőire. Az ország 25 pálinkafőzdéjéből 20-an képviselték magukat, és 250 fajta pálinkából vagy pálinka alapú likőrből választhattak az érdeklődők. A fesztivált a Deák téren kordonnal elkerített területen rendezték meg, és csak az jutott be, aki leperkált 1000 forintot.

Itt meg is állhatunk egy pillanatra. Miért fizetős Magyarország első pálinkafesztiválja?, szegezzük a kérdést a fesztivál főszervezőjének. "A beugró egy szűrő - válaszolja. - Nem szerettük volna, ha olyanok jönnek be, akiknek a gyors berúgás a cél. A kulturált pálinkafogyasztást propagáljuk". Nem csak a pénzkeresés a cél?, kérdezünk tovább. "Nem. Hanem, hogy a pálinka a bárok felső polcaira kerüljön a whisky és a tequila mellé. Hiszen a pálinka elkészítéséhez is sok munka kell és a pálinka sem olcsó ital. A rendezvény egyébként nem nyereséges. A költségvetése 15 millió forint, tízezren jelentek meg a három napon, ami 30 százalékkal felülmúlta a várakozásainkat - sorolja. - Az önkormányzat egyébként visszalépett, így a rendezvényt a pálinkafőzők finanszírozták."

Populáris pálinkázás

Csak szombaton kellett kitenni a teltház táblát a fesztivál kijáratára, de a hideg ellenére esténként nagy volt a nyüzsgés. Általában minden pad foglalt volt, és néha már ajándékpohár sem járt a jegyhez, mert elfogyott. Ha táncra nem is perdült senki, a színpad előtt sokan álldogálltak, a pálinka mellett kelendő volt a lókolbász és a káposztás rétes is. Sőt, a Vám és Pénzügyőrség bódéjánál is akadt mindig egy-két érdeklődő. Mint Neisz Neiszer Gábor százados elmondta, a legmegszokottabb hozzájuk intézett kérdés az volt, hogy mit keresnek itt. És a válasz: amellett, hogy vám és pénzügyőrséges tollat osztogattak, a szeszmérőgépet mutatták be, ami azt méri, hogy az engedélyezett 50 alatt marad-e a szeszfok.

A jazz mellett pop-, és népzenei fellépők kísérték a fogyasztást. Hrutka Róbert, Boogie, Kozma Orsi, Pély Barna Jazz és Jazz+Az-os Eszter lépett fel. Egyszer a kijáratnál Somló Tamást is látta az Index, de amikor lefotóztuk, azt mondta: "aztamindenit". Mi végülis Barnát faggattuk, ha már haverjai pálinkanagykövetté nevezték ki, és ha már mellettünk ivott.

"Szeretem a pálinkát képviselni a whisky-vel szemben - kezdte. - Ez olyan hungarikum, mint a kolbász, vagy ehhez hasonló dolgok." Továbbkérdeztük, hogy ez meglátása szerint mégis mennyire hungarikum. "Nagyon - válaszolta. - Az 1700-as évek közepén készült el az első pálinkafőző szerkentyű és azóta csak fejlődik" - mondta, majd hozzátette: "A fellépést is ezért vállaltam el. Jó érzés ezen részt venni." Ingyen?, kérdezi az Index. De persze nem.

Akkor inkább a kedvenc pálinkáira ugrottunk. "A kicsi, sötét gyümölcsöket szeretem: szamóca, meggy, ribizli is. Ezeket most is leteszteltem". "- És a barátnőd?, kérdezzük, hiszen éppen mögöttünk ivott pár kupica mézes pálinkát. "Dorina nem annyira rajong értük. Az ő kis teste kevésbé bírja a strapát."

Inkább a borhoz értek

De térjünk vissza a pálinkára, hiszen ahogy Pély Barna is mondta: "itt ugyanolyan elkülöníthető ízek vannak, mint például a bornál". Erről egy "pálinkakínálót" faggattam a VIP-sátorban. Legjobban a mézes szilva és a mézes barack fogyott, ami szerinte a "leggagyibb, de a legjobban itatja is magát". Ez is a legolcsóbb ital, míg a legdrágább, a birs is kelendő. Emellett jól fogytak még az alapízek (szilva, barack) és a gyógyfüves pálinka (borsikafű, tárkony), mert "az olyan jól néz ki és olyan különleges".

- Ribizkét igyon.
- Komolyan?
- Igen, az olyan női ital. Vagy ajánlom még az epret, szamócát és a bodzát is. Kenterbe verik az illatukkal az összes többit.
- Most nem szeretnék női italt.
- Akkor gesztenyét vagy cigánymeggyet ajánlok vagy birset. Ezek az igazi férfias ízek. Igaz, hogy a női italok leverik ezeket az illatukkal, de ezeknek meg az ízük nagyon kemény, odavernek mindnek. A legdurvább közülük is az alma brandy.
- De férfit se szeretnék. Csak egy nemtelen, finom pálinkát. Akkor mit ajánl?
- Igazából a borhoz értek, de az itt nincs.

Azért sikerült megegyeznünk, szőlőpálinkát, és cserszegi fűszerest ittam. Ami nagyon jó választásnak bizonyult. Lenyomták az addigi első három helyezettemet, a keserűbb köményt, az ütős gesztenyét és az édes kajszibarackot.

És hogy bírjátok a strapát?, kérdezte a hostesslányoktól a fotósunk búcsúzásképpen a zárónapon. "Vertikálisan bírjuk az éjszakát - válaszolták -, mert horizontálisan mást lehetne eladni."