Együtt a plasztik ellen

Ön is fel van háborodva, hogy a hetvenes évek tiritarka, nejlonra nyomott szemétségeit kell bámulnia egyre több helyen, a menő éttermektől a ruhaboltokig? Úgy érzi, hogy még egy felfújható bútor vagy narancssárga, ridegplasztik buborékforma, és csákányt ragad? Megértjük Önt. Nem mi leszünk azok, akik lefogják a kezét, amikor jól felpofoz egy vinil melegítős gimnazistát.

A magyar lélek valamiért mindig érzékenyen rezonált arra, ha ronda, élénk színek műanyag felületen jelentek meg. Még a színtelen, nikotintól kicsit megsárgult kommunisták is megadták magukat. Az útlevelet meg a szabad vállalkozást meg a cselekményes pornót nem engedték át a határon, az úgynevezett "hetvenes évekbeli divatot" viszont annál inkább, csak az alapanyagok voltak ócskábbak.

A düh hosszú ideje érlelődött bennünk, aztán megnéztük ezt a válogatást 1974 legrémesebb lakásbelsőiből és kitört. A düh. Nézzen meg néhány képet, aztán olvassa el felhívásunkat.

Talán már értik, mire is gondolunk. Ha igen, és van kedvük turkálni egy kicsit a fotósdobozban, küldjenek nekünk képeket, erre a címre. A hetvenes években Magyarországon készült fotókra gondolunk. Emberek fejszőrzettel és anélkül, lakásbelsők, bútorok, bármi, ami mellbevágó erővel idézi fel az akkori dizájnt. Ha elég lelkes játékosunk akad, nagyobb összeállításban fogjuk ünnepelni, hogy régen elmúltak a hamis nosztalgiával futtatott hetvenes évek és hogy milyen jó nekünk ma. A fotókat persze szkenneljék be előbb. Kifejezetten bátorítjuk Önöket, hogy írjanak hozzájuk rövid, megvilágító erejű háttérsztorikat.

(Munkatársunk mindezt hófehér-meggypiros, 100 százalék nejlon Puma melegítő felsőjében írta. Nem könnyű ez a harc, de az Önök segítségével talán érhetünk el részsikereket.)