Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Láztalan Potter-premier

2003.12.05. 09:55
Manipulált tömeg, karikás szemek és harminc fölötti átlagéletkor a Harry Potter és a Főnix Rend magyarországi premierjén, ahol kiderült, hogy a gyerekeken kívül titokban mindenki várta a varázslótanonc új regényét.
A Harry Potter és a Főnix Rend megjelenése körüli nyári világfelfordulás után arra számítottam, hogy a könyv magyarországi premierjén megvadult tizenévesek lepik majd el a könyvesboltokat, hogy a rendőrség készenléti alakulata csak könnygáz bevetésével tudja a kordonok mögött tartani a fakanálból átalakított varázspálcákat lobogtató, fekete krepp papír palástba burkolózó kisiskolásokat, az extázisban tomboló óvodások pedig kirakatüvegeket törnek be, és könyvszállítmányokat térítenek el.

Éjféli varázslat

Tekintse meg képeinket!
December 4-én éjfél előtt azonban csak néhány üveges szemű biztonsági őr és egy nagy szakértelemmel és lelkesedéssel cigarettázó takarítóbrigád fogad a Mammut üzletközpont bejáratánál. A harmadik emeleti könyvesbolt előtt viszont a könyvvásárlás tradicionális szokásainak némiképp ellentmondó időpont ellenére is kisebb tömeg gyülekezik. Ötven, hatvan felnőtt és legfeljebb egy tucat fiatalkorú lézeng a karácsonyi hangulatot és polietilén szagot árasztó műfenyők között, egy Lelkiismeret '88 féle tüntetéshez épp elegen vannak, de biztos, hogy senkit nem fognak agyontaposni a tömegben.

A könyvpremier médiaértékét némiképp csökkenti, hogy a kiadó nem szervezett központi ünnepséget az ötödik Potter-regény megjelenése alkalmából, ezért a varázslótanonc fanatikus hívei bármelyik budapesti plázában hozzájuthatnak meselöketükhöz. Néhány élelmes fotós ennek ellenére megpróbál a szép lassan duzzadó sorból végeláthatatlanul kígyózó tömeget komponálni, van aki Leni Riefenstahl trükkjeit adaptálja a helyzetre, mások szemérmetlenül állóképbe rendezik az unatkozó sorban állókat.

"Mögöttem éppen most nyitják ki a bolt kapuit." - jelenti nyugodt, mégis jelentőségteljes hangon egy tévériporter, mintha csak egy bagdadi merénylet bugyraiból jelentkezne, miközben az időközben százötven fősre duzzadt tömeg lassan elárasztja a boltot.

Fölnöttek egymás közt

"Szerintem egyáltalán nem ciki Harry Pottert olvasni." - mondja a harmincéves műszaki értelmiségi a pénztár előtti sorban állva. "Több síkon értelmezhető, és különböző jelentésdimenziókat tartalmaz, mint minden posztmodern mű." - teszi hozzá mindehhez a műveltségét minden bizonnyal a bölcsészkar büféjében magalapozó barát.

Klikk a képre!
Előttük negyvenéves háztartásbeli görnyed a megvásárlásra előkészített hét példány súlya alatt, mögöttük pedig rasztás hajú, Linkin Park daloktól terhelt gimisek szorongatják a könyvet szégyenkezve.

Gyereket csak elvétve látni, a klasszikus célcsoportnak számító tízévesből pedig csak hármat találok: vörös szemekkel falják a regényt egy fotelban szorongva, de róluk is kiderül, hogy csak a bolt alkalmazottainak leszármazottai.

Lelkesedésüket látva én is egy könyv után nyúlok, de a sor és a kasszánál könyörtelenül kattintgató fotósok csapata végül is elriaszt. "Majd holnap, vagy holnapután." - gondolom, és elindulok a tömegen át a kijárat felé. Útközben elhaladok egy halálfejes Iron Maiden pólóba bújtatott, minden bizonnyal idealista-sátánista nézeteket valló tinédzser lány mellett, aki éppen a halál és a mágia viszonyát feszegeti ortodox liberális szülői elveket követő anyjának, majd biccentek az álmos biztonsági őrnek, és kilépek a pláza üres csendjébe.