Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
El akarják venni a rakpartot az emberektől. Nagyjából ennyi derült ki azon a rendezvényen, amit a Budai Alsó Rakparton tartottak vasárnap délután. Bizonytalanságunk oka, hogy a demonstráción nem mondtak beszédeket, tudósítónk jelentése szerint a megjelent 200-250 felvonuló egy része pokrócokra telepedve egyszerűen csak piknikezett, azaz pogácsát, muffint, kolbászt, sört, üdítőitalokat fogyasztott, mások beszélgettek, sétáltak, kerékpároztak, vagy ültek a parton, és a vizet nézték békésen.
A céltalan időtöltés a csatornaépítés miatt lezárt rakpart közútján zajlott. Tudósítónk szóba elegyedve a megjelentekkel megtudta, a tüntetők radikális követelésekkel érkeztek. Azt szeretnék, ha a munkálatok után a területet végleg elvennék a városlakóktól, tehát az utat nem adnák vissza a forgalomnak, hanem parkká alakítanák.
Kérdésünkre, hogy milyen haszonnal járna ez a város számára, több választ is kaptunk. Egyesek szerint ugyanaz folyna egy ilyen parkban, mint ami a demonstráción: emberek sétálnának, üldögélnének, bicikliznének.
Mások szerint viszont az a fontos, hogy Budapest kapcsolatot ápoljon a Dunával, amelytől el van vágva. Rámutattunk az ellentmondásra, miszerint a folyó a jelenlegi rendszerben éppen hogy könnyebben megközelíthető, hiszen mindkét parton és mindkét irányban remek műút húzódik. A demonstrálók szerint ugyanakkor a lényeg éppen az lenne, hogy autó nélkül, a természetes víz közelségéért, a folyó és a túlpart látványáért, és a Duna révén beáramló tisztább levegőért jöjjenek a városlakók és a turisták. Voltak, akik már elkészült építészeti tanulmányokra hivatkoztak. Egy demonstráló pedig odáig ment, hogy kijelentette, az autók kitiltása nem borítaná fel a város rendjét, hiszen a közelmúltban a budai mellett részben a pesti rakpartot is lezárták, a beharangozott káosz azonban elmaradt, és Budapest ugyanúgy működött, mint előtte.
Körülnézve nyilvánvalóvá vált, hogy mi áll az egyoldalú vélemények mögött. A jelenlévők egyik fele ugyanis 20 és 30 közti biciklista volt, a másik fele pedig 30 és 40 közötti kismama, gyermekekkel. A realitásokkal keveset törődő, az élhető jövő iránt viszont irreális elvárásokat tápláló közegben nehezen lehetett volna elmagyarázni, hogy a világ fejlődése elképzelhetetlen autó nélkül.
Budapest vezetése szerencsére nem gyermekekért aggodó kismamákból és fantaszta biciklistákból áll, hanem tapasztalt, ötvenes-hatvanas férfiakból, akik fegyelmezetten tudják kezelni még az olyan kérdéseket is, mint az Audijaikban testet öltő kapuzárási pánik. Ők tudják, hogy autózni komoly dolog, autózni jó, és ha több út van, akkor többet lehet autózni, ami pedig több komolyságot, és még több jót jelent.
Ezért tehát Önöknek nem kell aggódniük. A város jó kezekben van, a rakpartot hamarosan felújítva adják vissza az embereknek, akik a hónapos kényelmetlenségek után örömmel autózhatnak majd a Lágymányosi hídtól az Árpád hídig, és ha úgy tartja kedvük, akkor a pesti oldalon vissza, körbe-körbe, amíg csak el nem fogy a benzin. De akkor meg egyszerűen tankolni kell.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
