Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Törököket az EU-ba!

2005.12.05. 19:10
Nyakig elmerültünk a négyszázmillió forintért felújított, hét hónapos csúszással átadott Rudas fürdőben, és titkos támogatónyilatkozatra bukkantunk a forró vízben.
Érthetetlen, miért elterjedt szokás reggel járni fürdőbe, amikor néhány, forró gőzben, majd hideg és meleg vízben tett forduló után az ember úgy érzi, mintha óvatosan kiszerelték volna az agyvelejét. A jól felépített reggeli fürdőzés után az egyetlen lehetséges program a csendes, gondolattalan gubbasztás és révült vigyor, ami egyébként a mindennapok átvészelésének egyik legkellemesebb módja. Azzal persze számolni kell, hogy mindeközben például dolgozni nem lehet.

Nénik és a digitália


Kattitnson a képre!
A Rudas fürdő felújítását tervezők valószínűleg a jámbor révület állapotába került közönséget tekintették célcsoportjuknak, mivel a török kori fürdő a meleg vízben elbódultaknak tűnhet csak hibátlannak. Ha valaki képes ellenállni a termálvizek bódító hatásának, rájöhet, az épület valójában kiáltvány a török EU-csatlakozás mellett.

Az épületben ugyanis keveredik az autentikus az EU-konformmal, aminek zavaró hatása már a pénztáros asszonyok tekintetéből kiolvasható. A jegyszedésben megőszült munkaerőket ugyanis váratlanul digitális vívmányokkal szembesítették, vonalkódokkal és egérrel kell bajlódniuk, ráadásul mindezt egy tökéletesen hangszigetelő üvegkalickában, így érthető a beléptetés feszült hangulata.

A mágneskártyás rendszer miatt egyébként nem került utcára senki, a hightech belesimul a tradicionálisba, a kapunál például arra szakosodott munkások húzzák el a vendég kártyáját az érzékelő előtt, és még az is lehet, hogy belül is ül valaki, és egy lukon át olvassa le az információkat.

Tüchtig törökök


Kattintson a nagyításhoz
Az összkép egyébként nem rossz, az SZTK-hangulatú, fehérre kent öltözőkabinokat barátságos, fa fülkékre cserélték, és az egész öltözőt áthelyezték, új tereket szabadítva fel az eredeti, török fürdőépület körül. Már a tágas, világos folyosókon érezhető a tervezők szándéka, hogy a hagyományosat a korszerű normák szerint értékeljék újra. A márvánnyal fedett, boltíves kerengőt tüchtig, króm lámpákkal, üvegtéglákból emelt fallal, és a kör alakú ablakok mögé rejtett neoncsövekkel tették kedvessé az osztrák vendégek számára is.

A török EU-csatlakozás mellett azonban maga a fürdő érvel. Mi mást jelenthet, hogy űrhajóba illő krómlámpákat helyeztek a kőoszlopok, és egy keleties, kovácsoltvas lámpa elé, hogy a fürdőcsarnok ívelt ülőkéit modernül szögletesre cserélték, és néhány medencébe krómozott csapokat helyeztek el? Miközben a terrakottaszínű falakkal, vagy a feltárt régi vezetékek kiállításával a múlt szépségeibe kapunk betekintést.

Az összhatás, különösen egy óra fürdőzés után jó: az épület maradt, amilyen volt, vaskos, kőoszlopokra támaszkodó kupola, a csillagos égre emlékeztető ablakocskákkal, visszhangos csobogással, és a hagyományos, a szemérem eltakarására szolgáló kötényekkel. A közkeletű ostobasággal ellentétben a Rudas továbbra sem a melegek találkozópontja, hanem az a hely, ahol az ember óvatosan kiradírozhatja a gondolatait, ami után már nem gondolkozik olyasmiken, hogy kívülről miért nem renoválták az épületet.