Mit mondott volna Sztálin egy napsárga telefonba?

Kopasz ágait az Iparművészeti Múzeum plafonja felé nyújtó fehér világító műfácska fogad minket a skandináv dizájnkiállításon. Nemesen letisztult formák, echte természetközeli skandináv érzés. A színe egyszer csak lilára változik, aztán sárgára. A kínai piacok vicces plasztikhangulata áramlik be, velünk együtt, egészen az első tablóig, ahonnan leolvassuk, hogy a tárlat hat kulcsszóra épül, úgymint könnyedség, gyorsaság, pontosság, képszerűség, sokrétűség, következetesség. Ezeket Italo Calvino sorolta fel nem sokkal azután, hogy álmában megjelent Wekler Ferenc és egy sugárzó anyagból készült szőlőfürtöt nyújtott felé. A dolog azért nem vészes, Calvino szerint a mai kor kreatív emberét ezek a kategóriák határozzák meg, a rendező pedig a hat kulcsszó köré csoportosította a tárgyakat. Van ennél rosszabb ötlet is, például a jódlizás.

Mit mondott volna Sztálin egy napsárga telefonba?

Az első világító szigeten a skandináv formatervezés kezdeteivel, pontosabban az ötvenes-hatvanas évek néhány jellegzetes darabjával randevúztunk. Ebben az időszakban lettek híresek és kerültek bele a fősodorba. Mármint a skandináv formatervezők. A kiállítás végére érve ehhez képest arra jöttünk rá, hogy ez volt a kollekció legkevésbé erős része. Mintha a high-tech anyagok terjedésével egyre inkább meglódult volna az északiak fantáziája. Az első blokkban azért már volt pár dögös darab, mint az Ericofon nevű rikítóan színes, álló plasztiktelefon 1953-ból (ekkora halt meg Sztálin, nálunk Rákosi volt meg fekete bakelit), a Bang and Olufsen szuperminimalista lemezjátszója '69-ből és egy sárga, fánkszerű buborékfotel. Már itt feltűnt, hogy az ékszerek milyen gyengék.

Innentől jöttek a kortárs, pontosabban a kilencvenes évek vége és 2003 között tervezett darabok és velük az önfeledt szórakozás az év eddigi legjobb kiállításán.

Kacagó fjordok

Ha valaki a budapesti bútor- és dizájnboltokban gyűjti az információit a világ állásáról, a skandináv szóról olyanok ugranak be neki, mint seszínű nyírfa, praktikus, méregdrága, hajlított, bézs, bézs, bézs, megint bézs, életuntság, minek, minek, jaj. Az IKEA nem ilyen, de azt sokan nem veszik komolyan, mert olcsó meg színes. Hát az Iparművészetiben kiderül, hogy az igazi északi virtus a legjátékosabb, legviccesebb, legharsányabb, amit a világ formatervezése manapság kínál, kivéve talán a spanyolokat.

A skandinávok akkor a legjobbak, amikor még egy indexes riporternél is gyerekesebben mernek viselkedni. Az összes matchboxunkat odaadtuk volna Michael Young és Katrín Pétursdóttir fát formázó mesefogasáért. A gyorsaság kulcsszó alatt álldogált az a megkapó, egy lemezből hajlított dolog, ami nem lehetett más, mint Barbamama szülőszéke. Egy alakváltónak tényleg nem tarthat sokáig a kitolási szakasz. Pár méterre tőle, már a pontosságról elnevezett szekcióban egy puha, undorító állagú, ujjal könnyen benyomható, vörösesbarna óriáscsiga, a házán mutatókkal és rengeteg számmal. A szellemes Csiga névre hallgató óra Olafur Thordarson munkája. Ha tizennyolc számmal kisebb lenne a lábunk, gondolkodás nélkül beleugrunk a dinoszauruszfej alakú kiscsizmákba és kiszaladunk az ajtón. Igen, a messze legmegrázóbb darabok izlandiak, de a jelek szerint a norvég tervezők sem tudnak mértéket tartani a légyölő galócával.

Atomkori otthonka

Szót kell ejtenünk a skandináv ruhatervezésről is. Sylvia Kristel virágfraktálos ruhája súlyos flashbackkel indítja a sort, amit a norvégok Cybercouture Hyper Mix fantázianévre hallgató döbbenetes kreációja folytat. Ezen a vadítóan testhezálló rucin foltokba szedték az atomkort, Oppenheimer lázálmától Vasarely lázálmáig. Zseniális. Van még néhány visszafogott darab, az előbbi kettőn kívül csak a nyakkendőkből hegesztett koktélruhát emelnénk ki, mert méltó válasz rohanó világunk eddig ismeretlen kihívásaira.

Háztartási futurizmus

De nem kizárólag a szándékosan bolondos tárgyaknál engedték el magukat a skandináv mesterek, megkapták a magukét a háztartási kisgépek is. A hátra szíjazható porszívó nyílván az úrhajók zugaiban rendetlenkedő kilenclábú paraziták elleni leghatékonyabb fegyver. Lehet, hogy ez sosem terjed el tömegesen, de az Electrolux mellette lapuló, ufó alakú, önműködő porszívója nálunk is kapható. Kevésbé tűnt tömegtermelésre alkalmasnak az a középen csinos, hagymaszerű kitüremkedést viselő sétabot, amelyikkel titokban virágmagot ültethetünk, ha jól megnyomjuk a végét.

A barokkos viháncolás mellett persze kellemes bemutatót kaptunk a legendás skandináv egyszerűségből is. Az elnyújtott vízcsepp alakú, kecses teafilterek vagy a szövött anyagú bevásárlószatyorból és egy izzóból buherált dögös - naná, hogy izlandi - lámpa voltak a kedvenceink. Az északi tervezők imádnak játszani az anyagokkal: az egyik lelkes teremőr néni vezetett minket oda két nagy, puha, földön fekvő fehér hagymához, amik hangszórónak bizonyultak. A trükkös Astrid Krogh két egyszerű szúnyoghálót fektetett egymásra, ennyi elég is volt, hogy perceken át mozgassuk a fejünket a folyton változó mintákat kirajzoló Ocean falikárpit előtt.

A rácsok összjátéka Etele riportert az űrbe repítette: "Semmi sem fejezi ki jobban a skandinávok már-már kóros vonzalmát az űrtechnológiához, mint a műanyag hálóból készült Optikai Csalódás Tapéta (Ocean Wallpaper). A recept nagyon egyszerű: két szúnyoghálót kis négyzetbe hajtogatunk, levasaljuk a széleket, majd kisimítva egymás mögé illesztjük a lapokat. Ezt látja az űrhajós a Titán metánvalóságában, ezt látjuk részegen a mikróba tekintve. Ugyanezzel a technikával készültek széktámlák is (Chair Cosmos), de szívesen látnánk függönyt, szoknyát és baldachinos ágyat is a feltörekvő dizájnergenerációktól." Aztán alig tudtunk szabadulni a Window dohányzóasztal közepébe épített neonsárga plexifelület vonzásából, hogy a hosszú szőrrel borított puff gyors megsimogatása után a ruhatárig kövessünk egy japán Björk-imitátort.

Honnan jött, merre tart a skandináv dizájn? - tettük fel a kérdést szinte percenként magunkban, és a látottak alapján apró válaszok árnyai tűntek fel a horizonton. Ezek az északi népek már azzal elégedettek lehetnének, hogy mindenkinek remek hangzású neve van, ám ők inkább kiállnak a szirtfokra, és míg fehér gyapjúsáljukkal játszik a pajkos tengeri szél, egyre csak kiváló minőségű anyagokból készült, letisztult, használható termékekről álmodnak. Fraktálpárnát minden háztartásba.

600 forintért e pillanatban sehol sem szórakozhatunk ilyen jól másfél órán keresztül. Ha nem hiszik, nézzék meg ezt.