A bivalytokány és a komenisták

2004.08.12. 02:00
Divat lesz a konyhában a szürkemarha és a mangalica? Finom-e az, ami ősmagyar? Ki vívhat meg Orbán Viktorral? Gasztronómiai riporterünk elzarándokolt egy Üllői úti szállodába, a törzsökös háziállatok húsát népszerűsítő eseményre, ahol ízletes marhákat és egy igazi politikai összeesküvést talált.
Mi más, mint egy izmos felépítésű szürkemarha olajképe fogadta az Index tudósítóját a megkapó külsejű kérődző húsát népszerűsítő eseményen. A teremben az átlagnál nagyobb volt az izmos nyakú, bajszos állampolgárok aránya, de ebből nem vontam le semmiféle következtetést.

Megkapó külsejű kérődző
Az ősmagyarkodó-rovásírásos kultúrkör korábban politikai akciókkal próbálkozott, szomorú eredménnyel. Mostanában mintha belátták volna, hogy a gasztronómia sokkal szórakoztatóbb terület. És az ősmagyarok meglepő módon tényleg jók voltak gasztronómiában, illetve finom háziállatok kitenyésztésében.

Ha el tudjuk képzelni Usztics Mátyást egy fecskeanya szerepében, akkor az első fecske a Magor bolthálózat volt, ahol nemcsak tarsolylemezes meggyőződésű vásárlók keresik a mangalicazsírt, ami finom. Ház ezért vagyunk ma itt, hiszen lehet, hogy az őszi szezon divatétele a szürkemarha lesz. Vagy a bivaly.

Egy elhibázott életpálya

"A legöregebb szürke marha én vagyok" - mondta Bodó Imre professzor, a magyar szürkemarha atyja a pódiumon. Na nem szó szerint, mármint nem szó szerint ő az apja az erőteljes testfelépítésű, látványos szarvú és elegáns dukkózású kérődzők ezreinek, de szó szerint ezt mondta. Haszonállatügyi riporterünk meg tátott szájjal hallgatta, mert Bodó professzor remek előadó. Kár, hogy érettségi táján senki sem mondott nekem olyanokat, hogy rettenetesen heterogén szovjet marha, mert a felfokozott politikai hangulatban talán az inszeminálás felé fordulok az újságírás helyett. Így azonban jegyzetelve füleltem tovább: a hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel tarkított fajtatörténet, ami olyan, mint a népek története, igencsak lebilincselő.

A nagy fejű ősmagyar állat eredete például tisztázatlan, lehet, hogy Dél-Egyiptomból jött charterjáraton, de az sem kizárt, hogy kelet felől trappolt a Kárpát-medencébe, olcsó ukrán cukorral a hátán. A professzor férfiasan elismerte, hogy nem tudni, Árpáddal jött-e, sőt az is csak merész elmélet, hogy a kis marhák vadásza foglalkozásnév jelent bármit is szürke, nagyszarvú barátunkra nézve. A jogérzékükről ismert Zrínyiek Strasbourgig hajtották lábon a XIV.-XV. század sztárélelmiszerét, aztán a XVIII. századra kiment a divatból, hogy hamar rájöjjenek, milyen remek igásállat, de ekkor jött a gépesítés, és jöttek a komenisták.

Ősi magyar potencia

A lebilincselő Bodó professzor
Itt jött az előadás egyik érzelmi csúcspontja, a professzor, aki maga is az események résztvevője volt, ugyanis felidézte a hatvanas évek elejét, amikorra százötven szürke tehén maradt életben, és a vörösök kiadták a rettenetes jelszót: szürkével tilos fedeztetni. Haha! A bolsik hiába pattogtak, a kijelölt, rettenetesen heterogén szovjet marhák ugyanis nem bírták a forró nagyalföldi nyarat, így júliustól a pornósztárokat meghazudtoló erekcióval rendelkező magyar szürkék szexeltek. A bámulatos nemi teljesítmény meggyőzött néhány bátor tenyésztőt, akik néhány kis bikát meghagytak és bújtattak, amíg a rendszer repedésein el nem kezdett csorogni némi állami támogatás. Ma már legalább ötezer szürke tehén legelészik, bikákkal és borjakkal együtt kilencezren vannak, úgy kétszáz gazda kezében.

Ezek után a közönség átvonult a másik terembe, ahol végig lehetett kóstolni néhányféle szürkemarha-, mangalica- és bivalyszalámit, illetve egy ígéretes melegételsort, merthogy az eseményt szervező cég a táltosokon kívül szinte az összes ősi magyar haszonállatfajtát feldolgozza.

Kóstolás közben meghökkentő eseménysor vette kezdetét.

Először az ököruszálylevesből vettem. (Az uszály ebben az összefüggésben farkot jelent). Leültem az egyik asztalhoz, ahol egy öttagú társaság tesztelte a bivalytokányt, és jegyzetelni kezdtem, közben - akaratomon kívül - hallottam, amiről beszélgettek.

Jegyzet: Könnyed zöldséges íz, laza fűszerezéssel és spéci aromával. Nyilván ez a bivalyíz.
Férfihang balról: Csodálatos ez a szalámi. És ez a kemencében sült zsíros pogácsa! Orbán legyőzésére a szociknak egy nőre, egy igazi kurv - elnézést a hölgyek kedvéért nem mondom így - egy igazi csibészre lenne szükség. A Szili Katika nagyon tehetséges, de nem elég csibész.

Nahát, vajon kikkel kóstolok? - gondoltam, és pattantam a második fogásért.

Jegyzet: Bivalytokány illatos gombával. Hígabb, könnyű tokányszaft, a zsírtalan húsnak finom vadstichje van.
Női hang balról: Ugye jó ötlet volt kitenni a kisgazda jelvényt?

Nahát! - mondtam magamban és marhamámorban ellebegtem a harmadik tesztelt ételért.

Jegyzet: Mangalicagrill lapon sütve. Ezerízű. Zokoghat minden multinacionális fűrészporsertés. Vastag a hús, mégis jól átsült, puha és lédús. De mégsem csöpög a zsírtól.
Férfihang balról: Ha az ítélőtábla elutasítja, elfoglaljuk a székházat.

Marha, szalámi, faragás
Biztos voltam benne, hogy ez a való életben nem létezik, de mégis: egy kisgazda összeesküvő csoport mellett ültem, akik olyanokat mondtak, hogy kizárás és megfellebbezte, meg hogy ja, az a fiú, a Bács-Kiskun megyei kábítószer-kereskedő? Sőt, egy ígéretes politikusról azt is állították, hogy a jelszava Isten, haza, Allah. Egy hölgy gyorsan módosított, hogy Allah, haza, család. Extatikus hangulatban pattantam a következő marhaételért.

Jegyzet: Szürkemarhahátszín kecskesajttal töltve. Ha tennének bele tofut, tengeri uborkát vagy lapp vörösáfonya-szemeket, egészen nouvelle ciusine-es lenne az összhatás. De így sem áll messze tőle. Hiába vékony és száraz a feltekert hátszín, mégis zamatos. Ez messze a legfinomabb eddig.
Férfihang: Én azt vallom, hogy ha megütsz valakit, az ne keljen fel többet. Vagy ne üsd meg egyáltalán, majd kiüti saját magát.

Ekkor távoztam. Rövid megállóval a szalámis bőségtál előtt. Az ősmagyarok az Etelköz zsidói lehettek, mert a szalámik és kolbászok marhahúsból készültek, amilyet Schwarz bácsinál a szomszéd kóser hússzékben. Na jó, némelyiket mangalicaszalonnával lazították. Az ízük általában üde és lelkesítő, mert kevesebb bennük a paprika és több az alternatív fűszer.

Reméljük, hogy a mangalica és a szürkemarha tényleg trendi lesz, és a jó étvágyú összeesküvők elfoglalják a kisgazdapártot, különben jön az unalmas kétpártrendszer, mi meg rághatjuk bánatosan az ököruszályt.