Natália
-3 °C
7 °C

Nagymagyarország kontra Mitteleuropa

2004.12.22. 10:50
Műfajteremtő vállalkozásba kezdett a Cartographia Kft.: Kárpát-medence címmel a Trianon előtti Magyarország területének mai autótérképét adta ki. Tesztünkben az atlaszt az osztrák Freytag & Brendt Közép-Európa autóatlaszával hasonlítjuk össze.

Ha a népszavazáson nem is voltak elegen, vásárlóerőként mégis számottevő csoportot alkotnak azok, akik szilárd vonzalmat éreznek a megcsonkítás előtti haza ideája iránt. Alighanem ez lebegett az – egyébként bankárfiúk tulajdonolta Capital Rt. kezében lévő – Cartographia Kft. szakembereinek szeme előtt, amikor kipattant a fejükből, hogy elkészítik a Trianon előtti Magyarország autótérképét. De ne egy történelmi térképre gondoljunk, amelyen régi szekérutak kerülgetik a Száva menti mocsarakat és a Széki-havasok ormait! Nem, itt a jelenkor útjait látjuk, csonka k-európai gyorsutakat, épülő sztrádákat, mai településeket.

Jávornokirtványtól Székelytamásfalváig

#alt#
Tekintse meg képeinket!
Az atlasz alkotói nem tagadják, hogy a Trianon-bizniszben nyomulnak: „Ez a termék egyfajta emlékeztető is a történelmi Magyarország területéről, és talán segít megőrizni a régi magyar elnevezéseket” – vall szándékaikról a térkép bevezetőjében Szalamonidesz Sándor projektvezető. Hiába is tagadna persze, gyakorlatias szempontokkal nehéz megmagyarázni, hogy mit keresnek egy mai autóatlaszban az 1886-os Magyarország térképét („A Szent korona országai”) és az egykori vármegyék címereit bemutató lapok. A címlapkép sem ábrázolhat mást természetesen, mint a Vereckei-hágót.

Sietve tesszük hozzá, hogy a magunk részéről nem találunk kivetnivalót a nosztalgikus vagy akár az irredenta igények ilyen kiszolgálásában. Meglehetősen ártalmatlan hobbi azoké, akiknek szellemi orgazmust okoz, ha Szénásgödör, Újterebes, Felsőkánya, Tiszaborkút, Ördöngösfüzes, Ózalánkemén, Ligetvár, Szécsiszentlászló nevét találják egy magyar térképen, nem pedig (csak) azt, hogy Heugraben, Trybsz, Sarisské Jastrabie, Kvaszi, Fizesu Gherlii, Stari Slankemen, Draskovec, Motvarjevci. (Bár a magunk részéről az Igló–Spisska Nova Ves szépségversenyben az utóbbi, szlovák változatot díjaznánk.)

Horvát–Szlavónország nélkül

Az alkotók azonban mintha csak háromnegyedig vitték volna végig koncepciójukat. Az első háború előtti utolsó időkben valóban alkotmányos különállást élvező Horvátország területe nem szerepel az atlaszban, amelynek elnevezése így nem a történelmi Magyarországra, hanem – kissé szemérmesen – a Kárpát-medencére utal. Pedig – ha most egy pillanatra ismét a gyakorlati használat követelményeit tekintjük – bizonyára sokan használták volna az Adriára menet az atlaszt.

Nagy-Magyarország határait is csak félszívvel merték jelölni: vonal helyett csupán színezéssel. (Újabb idézet a Bevezetőből: „A történelmi Magyarországon kívül eső részeket halvány szürke fátyollal fejezzük ki.„) Ez azonban a domborzati színezéstől függően hol látszik, hol nem. A Lengyelországhoz, illetve Szlovéniához csatolt területek viszonylag jól követhetőek, Kárpátalján csak sejthető a határ, a Kárpátok most belromán gerincein néhol már nem is sejthető.

Labanc konkurencia

Nincs tudomásunk arról, hogy a német nyelvterületen működő valamelyik komoly kiadó olyan autóatlasszal rukkolt volna elő, amely a Második avagy a Harmadik Birodalom területét ábrázolná. A Freytag & Brendt Közép-Európa-autóatlasza (a továbbiakban: KEA) sem ilyen, de azért kis rosszindulattal sok elfojtást beleérthetünk a Mitteleuropa szóba. Az osztrák kiadvány lényegesen nagyobb területet ölel föl, mint a magyar, a Németországgal és Ausztriával határos valamennyi állam szerepel benne, sőt (náluk bezzeg) Horvátország, valamint Bosznia és Hercegovina is.

A nagyobb ábrázolt terület dacára a KEA méretaránya (1:500 000) alig tér el Kárpát-medence 480 ezres autóatlaszáétól (KMA). Sőt, a sokkal vastagabb, fűzött KEA nem sokkal drágább a 144 oldalas, spirálos KMA-nál. Igaz, a 3000 forint körüli ár az utóbbinál a listaár, míg az előbbi akciósan kerül ennyibe Karácsony előtt, például a Térképkirálynál. A Cartographia az egész területet egységesen ábrázolja, kezeli. Ha az autós átlép egy másik (mai) ország területére, nem kell lapozgatnia, illetve csak úgy, mint országon belül. Freytagék ezzel szemben országonként jelenítik meg az atlasz anyagát. Mindkét megoldás mellett felhozhatók érvek, nekünk azonban a magyar metódus szebbnek és jobbnak is tűnik.

Kellem és Slendriánság

#alt#
Klikk a képre!
Az viszont már egyértelműen igénytelenség, hogy a Freytag friss kiadványa mégis egyben ábrázolja Csehországot és Szlovákiát illetve Szlovéniát, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát, bár természetesen jelzik, hogy ezek már külön országok. Ugyancsak felháborodtunk azon, hogy a KEA-ban Lengyelország térképlapjainak külleme ordítóan elüt az atlasz többi részétől. Egyértelműen látszik, hogy erről az államról nem volt ilyen léptékű térképük, ezért egy kevésbé részleteset nagyítottak föl. A nagyítás persze nem hoz létre új információkat, így Lengyelország lapjai sokkal elnagyoltabbak, a jelek, meg írások viszont csúnyán vaskosak.

Az osztrák atlasz előnye viszont, hogy szerepel benne a legtöbb ország megyéinek, közigazgatási egységeinek határa is. (Igaz, nem a legújabb adatok alapján. Rossz például a Győr–Veszprém határ.) Egy-egy autótérkép használhatóságának egyik legfontosabb összetevője, hogy sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a jelek, föliratok, színek alkalmazásában az információgazdagság és az áttekinthetőség között. Bár ennek megítélése sok tekintetben ízlés dolga, nálunk a KMA győzött. A legszebb cartographiás hagyományokat követő kiadvány készítői ízléses, de egymástól elkülönülő színeket alkalmaztak (az autópályák lilák). A felíratok a szokásosnál valamivel kisebbek, de jól láthatóak. A kiadvány rajzolata tűéles. Első látásra viszonylag precíznek tűnik. Jelzik például a 8-as főút autóúti szakaszait, nem úgy, mint a Freytag szakemberei.

A KEA kissé túlzsúfoltnak, túl élénk színűnek is látszik, ráadásul az egész kiadvány olyan, mintha egy picit fáradt színes fénymásolóval készült volna. Az osztrák atlasz ezzel együtt is jól használható kiadvány. A térképlapokon kívüli tartalomban mindkét kiadvány domborít. A KEA országonként csoportosított névmutatója például a postai irányítószámokat szintén hozza, de hasznos lehet a megengedett alkoholszintről tájékoztató táblázat is. Az osztrákok csatoltak még egy három és fél milliós áttekintő térképet Európáról és várostérképeket szinte az összes európai fővárosról. A KMA három helynévmutatót is közöl, az utolsóban a magyar, az elsőben a román, szlovák, szerb stb. név alapján sorolták be a tételeket. A középső pedig az ukrán neveket hozza a cirill ábécé szerint.