Judit
-2 °C
8 °C

Sárga, lassú és a miénk volt

2004.11.26. 15:30
Elbúcsúztatták Miskolcon az utolsó bengáli (hivatalos néven FVV csuklós) villamost. Ez persze csak a villamosbuzikat érdekli. De egyrészt ők elég sokan vannak, másrészt érdekes az esemény időzítése.

Azt lehetne gondolni, hogy egy város akkor tud megválni öreg járműveitől, ha újakat kap helyettük. Márpedig bengáli villamosaitól - a nosztalgiameneteket nem számítva - most végleg megváló Miskolcra már hónapokkal ezelőtt megérkeztek az utolsó "új" villamosok Bécsből.

A titokról a Miskolci Városi Közlekedési Rt. (MVK) meghívója lebbenti föl a fátylat: "November 25-én kerül átadásra a Jánosi Ferenc utcában épült új áramátalakító állomás. [...] Ez azt is jelenti, hogy ezáltal válik lehetővé a korszerűtlen - de a város életéhez, a város képéhez 42 éven keresztül hozzátartozó - FVV villamosok forgalomból történő kivonása." Magyarán eddig azért nem lehetett kidobálni az öreg és "korszerűtlen" bengálikat, mert korszerűbb utódjaik (a Tátrák és a Bécsből vett használt piros járművek) annyival több áramot fogyasztanak, hogy a régi áramátalakító nem bír velük.

Saját gyártmány

#alt#
Tekintse meg képeinket!
Nos, a bengálik tényleg korszerűtlenek. Sőt már születésükkor is annak számítottak. "Lassúak, nehézkesek voltak, nehéz volt fékezni és elindulni velük, belterük is zajosabb volt az átlagosnál. Írja a Villamos.Budapest.hu portál. (A kisebb teljesítmény miatt fogyasztanak kevesebbet.) Állítólag a bengáli név is az ázsiai színvonalra utal. A típus rajongói szerint ellenben a villamos szemből olyan szép, mint egy bengáli tigris, illetve olyan a hangja (Itt töltse le.), mint egy doromboló nagymacskáé.

A valódi etimológia alighanem örök titok marad. Budapesten annyira nem vált be ez a típus, hogy hamarosan megszabadultak az 1961-től a Fővárosi Villamos Vasút Füzesi Árpád főműhelyében, tehát kvázi házilag készülő villamosoktól. (Vö: a körúton járó 4-esek és 6-osok azért ICS-k, azaz ipari csuklósok, mert az ipar, konkrétan a Ganz gyártotta őket.) A hatvanas-hetvenes évek fordulójától a bengálik már Debrecenben készültek egészen 1978-ig.

Bolondok és szilik

Akárhogy is, egy mai villamosbarát már csak szeretettel gondolhat a tigrisekre, és köteles párás szemmel végigdöcögni a miskolci főutcán az utolsó bengálival. Vissza meg a másikkal, merthogy az MVK lelkes dolgozói két utolsó szerelvényt csinosítottak ki a búcsúra. Szükség is volt rájuk, mindkét villamos zsúfolásig megtelt a jeles eseményre a 115 forintot nem sajnáló fanokkal.

Természeti törvény, hogy a bolondok száma egyre nő, tessék csak körülnézni az Index közlekedési fórumain, hányan töltik azzal az idejüket, hogy megbeszéljék, ma melyik pályaszámú szilit (V43-as kutyaközönséges MÁV-mozdonyt) hol látták, merre kellene alagutat fúrni a 4-es metró helyett a Kelenföldi pályaudvartól a vonatnak és hogy hányfajta homokszóróval készültek az UV villamosok. Persze a közlekedés sokszínű hobbi, a gépészeti szerkentyűkben elmélyedni, az országban, világban utazgatni és a térképek fölé görnyedve hálózatokat tervezni szeretők egyaránt kielégülhetnek általa.

De hogy miért vannak egyre többen a hasonló közlekedési eseményeken, különvillamosozásokon és -vonatozásokon? Erre most jöttem rá, ahogy elnéztem a miskolci csúcsforgalom közepén a megállókban az ünnepi bengákról lemaradó utasok képét. Aki az ilyen élmények után nem gépromboló vagy al-Kaida-alvóügynök lesz, nyílván elhatározza, hogy legközelebb már ő is a bennfenteskedő VIP-utasok között vigyorog majd.