További Életmód cikkek
A délelőtt 11-re beharangozott repülős/Forma-1-es fúziócirkuszra több ezren gyűltek össze a Roosevelt és a Clark Ádám tér által közrezárt területen. A tömeg nagy része a pesti oldalon tartózkodott, sokan figyeltek a rakpartról, illetve a környező épületek erkélyeiről, de a Várban is voltak elegen.
Az összkép szempontjából valószínüleg utóbbi két csoport járt a legjobban, azon belül is inkább az előrehozott ebédidejüket a balkonon bámészkodva töltők, hiszen az utca szintjén helyezkedő egyszerű emberek túlnyomó többségének választania kellett a repülőshow és F1-es száguldás között, legalábbis a tuti helyezkedés szempontjából, mert a kettőt egyszerre látni szinte lehetetlen volt. Bár az is igaz, hogy a fő attrakció (Besenyei Péter épp akkor repül át a Lánchíd alatt, mikor Palik László annak közepén tartózkodik egy Forma-1-es járműben) csupán három másodpercig tartott, az azt megelőző félóra pedig egy zajos felszopása volt az egésznek.
Hétköznapi felfordulás, infantilis apuka
A lezárt útszakaszok egyébként nem okoztak nagyobb káoszt, mint egy átlagos fővárosi péntek délután vagy az év első két hópelyhének lehullása. A rakparton budapesti szempontból szolid dugó, és a villamosok is zavartalanul közlekedtek, bár a szokásosnál kicsit többet csilingeltek, mert a túlerőben lévő járókelők jellemző módon olyan bambán viselkedtek a főúton és a kereszteződésekben, mintha csak a strandon lennének. De akadt olyan is, aki a cirkusz miatt késett el a munkahelyéről.
Tizenegy után nem sokkal a Roosevelt téren körbekerített pályán pár percenként már elhaladt egy-egy motoros, de ezt is leginkább az első sorban állók láthatták, a többiek csak a zaj irányába nyújtogatták görcsbeállt nyakukat abban reménykedve, hogy a motorosok tesznek még egy kört. Majd jött pár kiskamion is. Egy apuka rá is szólt a hőségre panaszkodó kisfiára, hogy "Nézd, kamion!". Egyébként több gyerek nehezen viselte a tömeget ebben a melegben, főleg, hogy nem mindenkit vett fel apukája a nyakába, hogy lásson is valamit.
A hangszórókból ekkor még légkondicionáló-hirdetések, valamint hírek szóltak, többek között a legfrissebb értesülések a minneapolisi hídomlás áldozatairól. Ezt követte aztán a budai oldalról, az alagút tetejéről tudósító tréfás hangvételű közvetítés Boross Lajos és István Dani közreműködésével, valamint Besenyei Péter próbarepülése, még Bochkor Gábor nélkül, és az első három Forma-1-es autó körbe-körbe laposan, majd a hídon át és vissza és megint körbe-körbe száguldozó, inkább hangos, mint látványos mutatványa.
"Úristen, ezt nem hiszem el"
Az egyik pilóta a 97-ben visszavonult, osztrák Gerhard Berger volt, aki bár egyszer sem volt világbajnok, de kétszer ért el harmadik helyezést összesítettben. Berger egyébként egy 1980-as évjáratú McLarent vezetett, majd egy technikai meghibásodást követően kénytelen volt félreállni.
Ezt követően Palik László pattant be egy Mercedes anyósülésére, és hajtott át Pestről Budára egy brit pilótával. "Úristen, ezt nem hiszem el" - ugrálta párás szemmel zihálva egy harmincas szőke hölgy, aki első ránézésre csak pár percre látogatott ki suttyomban az egyik közeli irodából. A Gresham Palota éttermének szakácsai is jól szórakoztak az ablakban.
A csúcspont
Háromnegyed 12-kor már javában mutatványozott Besenyei Péter és a hátsó ülésről tudósító Bochkor "Hát ez valami eszméletlen! Csodálatos élmény!" Gábor. Valóban látványos volt, a földről tudósítók egyike meg is jegyezte még korábban, hogy Besenyei "szinte három dimenzióban..., sőt már-már négy dimenzóban manőverezik".
11 óra 47 perckor szállt be a budai oldalon Palik a Forma-1-es versenyautóba, izzottak a hangfalak, lepottyant egy gombóc fagyi, majd a második körben sikerült akkor áthaladnia a híd közepén, amikor a repülőnek alatta. A három másodpercig tartó kollektív öröm után pedig szép lassan újra megteltek a környező metrók, irodák, napközik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
