Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Fábry: Itt rendkívüli módon észnél kell lenni

1999.06.30. 16:00
Kapcsolódó cikkek (1)
No Leányfalu, no művész otthona. A Magyar Rádió neoprimitív stílusban épült büféjében sikerült letartóztatnunk egy órára a kissé hajszoltnak tűnő showmant, hogy az orra alá dörgöljük a Törzsasztal kérdéseit.

Próbáltunk ragaszkodni az eredeti kérdésekhez, és itt-ott ugyan összevontunk, ésszerűsítettünk, de igyekeztünk nem hagyományos interjúvá csiszolni a beszélgetést. Az ilyenkor kívánatos távolságtartó önözést megspóroltuk, Fábryval egyébként is nehéz magázódni-önöződni.

- Juci kérdése: hogyha maradtál volna az MTV-nél, akkor szerinted Szenes Andrea megtartott volna? Megpróbálta volna befolyásolni a műsort? Hasonló motívum van más kérdésben is, miszerint úgy érzi az illető, hogy amióta az RTL-re költözött a műsor, azóta felszabadultabb és politikailag keményebb.

- Azt gondolom, hogy Szenes Andrea megtartott volna, sőt olyasmiket hallottam vissza, hogy többször is azt mondta, szerette volna a műsort visszahozni az MTV-be. Tehát ez egy érdekes dolog, hogy attól, hogy én nem csípek valakit, a műsort még szeretheti. Bár valószínűleg ezek után már ő se nagyon csíp. Hogy az első műsor az RTL-en szabadszájúbb lett, az véletlen, én aszerint állítom össze a műsort, hogy mi történik, nem én lettem élesebb - a helyzet lett élesebb. Például az hat héttel ezelőtt még masszív humornak számított, hogy Szenes Andrea lesz a tévé alelnöke, erre emlékezzünk vissza! Én úgy gondoltam, hogy erről mégis kéne beszélni.

- Befolyásolás? Akár az MTV-nél akár az RTL-nél?

- Az MTV1-en sem igen szóltak bele a műsorba. Egy konkrét beleszólás volt, Bánki Iván a maga korlátoltságával kivetette azt a viccet, hogy mi ez (elmutogatja a viccet): - Krisztus előtt kétszázzal. Ami hát.. például voltam a városmajori katolikus fiataloknál egy ilyen beszélgetésen, és halálra röhögték magukat, és egyáltalán nem tartották blaszfémnek, csak mindig jön a hivatal, megküldik az egyházi műsorok főszekesztőségének, és akkor lehet az íróasztalt legitimálni. A tizenöt adásból, amit készítettünk a MTV1-en ez az egy alkalom volt, hogy valamit kivettek.

- Magician még emlékszik, amikor szinposzisokkal házaltál a Szabadság téren. Kérdés: nincs-e lelkiismeret-furdalásod amiatt, hogy elhagytad a közszolgálati tévét? A kérdező szerint nyilván lenni kellene.

- Semmifajta lelkiismeret-furdalásom nincsen, mer' aki etikusabban vált csatornát, azt leszopom bármelyik nyilvános főtéren világos nappal. Bementem a tévészékházba, megkerestem a Feledyt, megkerestem a Such Györgyöt, világosan elmondtam, hogy át kell mennünk. Szóval gyakorlatilag olyan helyzet állt elő, hogy vagy nem lesz következő adás vagy átmegyünk az RTL-hez. Én sem nagy örömmel léptem meg ezt, elsősorban azért, mert plusz kétszer hat perc reklámot be kellett vállalni, ugyanakkor annak örülök, hogy a nettó műsoridő az hetven perc. És sokkal jobb érzés, hogy nem kell takkra, percre csinálni. Az MTV1-en pont ötvennégy percünk volt, most nincs ilyen szigorú határ, néha lehet egy kicsit hosszabb, és ha a beszélgetések nem sikerülnek úgy, akkor lehet egy kicsit rövidíteni. Azt ugyan nem állítom, hogy ezek a beszélgetések olyan borzasztó mélyenszántóak lettek, de talán akkora vágások már nincsenek benne, hogy kiesel a székből. Amit az MTV1-en sajnos meg kelett tennünk az időkorlát miatt.

- Na, volna itt jó pár kérdés, amit kritikai éllel láttak el...

- Persze, persze. Milanói Scalában is lehet fütyülni.

- Dokumentátor kérdezi, hogyan viszonyulsz ahhoz, hogy a kereskedelmi csatornák a tévéshow-ikban folyton egymás sztárjait szerepeltetik keresztbe?

- Az Erős Antónia már sokkal előbb le volt kötve, két hónappal korábban, le is akartam cserélni, hogy ne úgy nézzen ki, hogy átmegyünk az RTL-be, és akkor hívunk valakit az RTL-ből... Ami más csatornák moderátorainak vagy műsorvezetőinek szerepeltetését illeti: elsősorban gondolom Friderikusz érdekes, mert én is elmentem a Friderikuszhoz, Friderikusz is eljött hozzám, elmentem az Ernyedt Bélához, az Ernyedt Béla is eljött hozzám, én is elmentem a Vágó Istvánhoz, nem tudván, milyen műsorban fogok szerepelni, aztán ő is eljött, tehát ez annak a demonstrációja volt részemről, különösen a Friderikusz esetében, hogy több dudás is megfér egy csárdában, illetve virágozzék minden virág, tehát ez egy ilyen békítő-terapikus dolog. Ezt most már csökkenteni szeretném, teljesen jogosan ért kritika ezzel kapcsolatban.

- Igen, a Friderikusz-kapcsolatot is firtatták, tehát milyen lett a viszonyotok azután, hogy te a Friderikusz gagcsapatból kinőve önállósodtál?

- Sándorral abszolút jóban vagyok, a kapcsolatunk abszolút korrekt. És nem örülök, hogy éppen nincs képernyőn. Mert nem örülök annak, hogy a Kepes sincs, nem örülök, hogy Frei sincs, nem örülök, hogy a Koóstoló is az utolsókat rúgja. Én egy erős mezőnyben akarok nézőszámot produkálni...

- Garage attól félt, hogy a humorod elszürkül, elbulvárosodik a kereskedelmi tévében.

- Én magam is féltem, itt rendkívüli módon észnél kell lenni, és ezekkel az emberekkel megértetni, hogy rövid időn belül a televíziózásban váltásnak kell bekövetkeznie, hogy ebből a fajta nézhetetlen, igénytelen takonyfolyamból, ami minden csatornán folyik televíziózás címén, az embereknek elegük lesz. Hát ne felejtsük el, hogy amikor a három fő csatorna hasonlítgatja a nézettségét, akkor csak a tévénézők feléről beszél. Hogy a másik fele mit csinál, azt abszolúte nem tudjuk. Tehát azok nem néznek tévét, videóznak, dolgoznak, homokzsákoznak, palántáznak, nyaralnak, más lavórcsatornákat néznek - nem tudjuk. Azt mondom, hogy az én közönségem nem az, ami a Rex felügyelőjé, azok csak nézzék tovább a Rex felügyelőt, hanem én azt gondoltam, hogy igenis egy igényesebb nézőréteget megcélozni és nézőket magamhoz vonzani ebből az ismeretlen tényezőből, amelyik eddig elkerülte a három nagy csatornát.

- Több kérdező is aggódik a színvonalért, úgy véli, hogy kezded alább adni, egyre alább.

- Úgy gondolom, hogy nem adtam alább. Száradnak a lelkemen dolgok. Hívtam meg olyan vendégeket, akikkel utólag nem értettem egyet, de lényeges minőségi kompromisszumok nem terhelik a lelkemet. Miközben tudomásul kell venni, hogy este nyolckor az RTL-nézőnek nem lehet ugyanazt mondani, mint éjjel a Merlin Színházban a közönségnek. Tehát az alapdilemma, hogy sokakhoz kell szólni, anélkül, hogy feladjam magamat. Ez a dolog egyik fő csapdája persze.

- Csick úgy érzi, egyre inkább elgermanizálódik a műsorod, egyre sűrűbb reklámblokkok, satöbbi...

- Igen. Viszont kaptunk érte több műsoridőt. Ez egy kereskedelmi machináció, bele kell a dologba kalkulálni, ez ilyen műfaj. Miért germanizálódna? Elkommercionalizálódik. Nem értem, hogy mit akar ezzel a germanizálódással. Hogy én használok germanizmusokat, az néha van. Meg használok német kifejezéseket, ezt lehet esetleg kritika tárgyává tenni. ...észnél kell lenni, ezt tudom, minden ilyen típusú kérdésre válaszolni. De azt hangsúlyoznom kell, hogy az RTL részéről eddig semmifajta próbálkozás nem volt abban az irányban, hogy engem bármi olyanra rávegyenek, ami tőlem idegen. Az RTL-nek nincs meg például a végső vágási joga például, ezt is kihúztuk a szerződésből.

- Havária mondja: miért nem veszed észre, hogy kilóra megvett a showbusiness?

- Úgy gondolom, hogy nem vett meg kilóra a showbusiness. Nagyon divatos ezt mondani, de én úgy gondolom, hogy nem vett meg.

- Garage kérdése: az RTL-szerződés mit jelent a számodra? Elismerés? Anyagi siker? Szakmai csúcs? Muszáj-munka?

- Én az utolsó pillanatig a közszolgálati televíziónál akartam maradni, mert úgy gondoltam, hogy nekem egy közszolgálati televízió jobban megfelel. Azt sem rejtem véka alá, hogy az RTL, legalábbis amit szórakoztatás címén művel, hát azok eléggé gyönge műsorok. De az MTV1-nél nagyon drámai volt a helyzet. Ahogyan ment le az egész tévé, ahogy süllyedt, úgy húzta magával a műsort, csökkent a nézettség, holott nem gondolnám, hogy rosszabb műsort készítettem volna. Ugye nincs olyan rossz teniszpartner, akinek a szintjére ne lehetne süllyedni, tehát ahogyan ment le az egész tévé hajója, úgy ment le a műsor. Legalábbis én ezt így interpretálom.

- "Mindannyian Sándor György köpönyegéből bújtunk elő", írja kissé rosszmájúan Dokumentátor.

- Sándor Gyurit nagyon nagyra értékelem, nagyon szerettem a dolgait, amelyeket fiatalként láttam tőle. Biztosan hatott rám, még ha nem is gondolom, hogy direkt módon hatott volna, nem tekintem őt szellemi elődömnek vagy ilyesmi. Tehát... Sándor Gyuri meg a Karinthy köpenyegéből bújt ki, tehát vannak itt különböző egymásba nyíló köpenyek. Mondjuk talán joggal hasonlítanak össze bennünket olyan értelemben, hogy talán egy intellektuálisabb humort képviselünk. De teljesen más technikával dolgozunk. Ő mindig penge írott szöveget mondott, én pedig sosem használok leírt szöveget... most például a Vietnami balzsam CD-re fog kerülni - a mai napig nincs leírva belőle egy betű se. Hát Merlin-beli estjeimből sincs semmi leírva, a show-ban is csak slágvortok vannak a táblán. Tehát az övé egy pengére megírt, kiesztergált dolog, ahol részben a nyelvi humorral operál, amit ugye a Galláék csinálnak gyöngébben, részben ugye ilyen asszociációkra épülő intellektuális dolog, ami a maga idejében egészen nagyszerű volt.

- Hopp, Galla. Rémusz bácsit érdekli, hogy szereted-e L'art Pour l'art-t? Az utolsó show-ban voltak is, ugye.

- Ezeknek a vendégeskedéseknek a show-ban az a céljuk, hogy akit meghívunk, az helyes legyen, jó történeteket meséljen, én esetleg finoman megcsipkedem, de nem cél, hogy bárkivel kellemetlenkedjünk vagy rossz helyzetbe hozzunk, ez nem az a műfaj. A L'art pour l'art egy kifejezetten gyenge, kínos humoranyagot hozott, amit én előre nem tudtam, és ez sajnos az arcomon látszott. Hát sajnos a nevetés az istennek olyan adománya, amelyet kancsukával nem lehet létrehozni. És miután nem vagyok színész, nem tudok műnevetni. Kifejezetten kínosan éreztem magam azon a humorprodukción, amit ők odahoztak. Egyrészt az látszott az arcomon, hogy nem tudok rajta röhögni, másrészt, hogy hogy kerül a csizma az asztalra, és mi az, hogy egy általam tehetségesnek tartott formáció idehoz egy ilyen lábszagú dolgot? Egyébként én úgy gondolom, hogy a Gallától való elválást mind a mai napig nem dolgozták föl, mindenkinek rosszat tett. Én tudtam rajtuk röhögni, még akkor is, ha Boncz Gézát ezerszer többre értékelem. Hogy ha azt állítja a kedves kérdező, hogy engem bedarált a showbusiness, akkor mit mond a Galla-mappáról, bazmeg? Gyakorlatilag poénmentes műsor. Mert a Borossról és a Bochkorról nincs mit beszélni, ők egyenletesek gyakorlatilag, szigorúan egyenletesen szerepelnek a médiában, fogalmazzunk egy ilyen finom understatementtel. De a Gallának voltak nagyon jó pillanatai, tehát róla érdemes beszélni...

- Többen is aggódtak a Hócipő-beli rovatod, a Dizájncenter sorsáért. Miért került át teljesen a show-ba, illetve miért ugyanaz van az újságban, mint amit a tévében is megcsinálsz?

- Ez filológiailag nem igaz. Az, hogy a Hócipőben lévő Dizájncenter fáradtságot mutat, azt én készséggel elismerem. Ennek az egyik oka, hogy ebből már régóta kéne egy könyvet csinálnom, ami mindig tolódik, és ha ezt a könyvet megcsináltam, akkor a Hócipőben a Dizájncentert abbahagyom. Ha van nekem ebben a szakmában találmányom, akkor a Dizájncenter az, ez az én V2-m, a csodafegyverem, teljesen természetes dolog, hogy én ezt benyomom a show-ba. Egyébként el kell mondjam, főleg az interneten érkező gratulációk kilencven százalékában azt szokták írni, hogy a Dizájncenter a király, tehát nagyon sokan ezért szeretik. Mint ahogy volt idő, hogy a Hócipőt a Dizájncenter miatt olvasták. Nem most, de volt ilyen.

- Szintén többször előkerült kérdés, gonoszkodó éllel: mennyi ideig bírod szó nélkül?

- Nem sokáig, nem sokáig. Illetve tudok erre egész pontosan válaszolni. Abban a pillanatban, ha valaki érdekesen beszél érdekeset, nagyon alázatos hallgatóvá tudok válni. Tehát amikor én beavatkozom a beszélgetésbe, az azért van, mert én úgy gondolom, hogy amit én mondok, az érdekesebb - isten ne vegye bűnömül -, tehát tulajdonképpen segítő szándék motivál, aminek az eklatáns példája, ha emlékszik a kedves néző vagy hallgató, Pitti Katalin, aki totál lefagyva ült ott, és a show végén egy nevető, felszabadult nő jött ki a dologból, megtudtunk róla is valamit, csak hát őt fel kellett turbózni a saját poénjaimmal, hogy oldódjon és végül ki tudja hozni magából azt, ami benn van, illetve hogy jól érezze magát.

- Még egy Dokumentátor-kérdés, de ez a motívum többeknél is előkerült: volt-e már olyan vendéged, akiről többet tudhattunk meg, mint rólad?

- Vannak olyan vélekedések, hogy ez egy olyan műfaj, amiben a vendég csak trambulin és ürügy arra, hogy a show-mester poénokat csattantson el. Például meg akartam hívni Bujtor Istvánt, és ő vissza üzent, hogy fasznak kell a Sanyinak vendég, jó ő egyedül is, nem megyek! És ezt megértettem, ugye. Na most én azért nem vallom teljes egészében a fenti vélekedést, nagyon sokszor elégedetlen vagyok a beszélgetésekkel, inkább próbálnék intelligensebb beszélgetéseket csinálni, bár néha belemegyek ebbe a plüssmacis..., tehát ezekbe a show-elemes, szerkesztők által kiagyalt faszságokba, amik tőlem idegenek, szerintem a dologot nem viszik előre, de állítólag a nézők egy része szereti. Nem egyedül dolgozom a műsoron, bizonyos kompromisszumokat kell kötni. Én szeretnék infomatívabb, meglepőbb beszélgetéseket. De sokszor aláfutunk, becumizuk olyat, hogy ezerszer elmondott történetek beszaladnak. Hiába kérem a szerkesztőket, hogy nézzék meg az alapinterjúkat, nézzék meg a Vámos-könyvet, nézzék meg a Szilágyi-könyvet, a Fridi interjúkötetét... Ezek a sztárok sokszor azt sem tudják, hogy hol mit mondtak el. Ezzel egyébként én is így vagyok. És mondhatom én a szerkesztőknek, hogy csak olyan történeteket szeretnék hallani, amik legalábbis a tévében az utóbbi öt évben nem hangoztak el... És aztán példának okáért a Vitrayról kiderült, hogy elmondta ő ezeket mindenütt, a Vitray pedig egy fegyelmezett, nem piás vérprofi, akinek kéne tudni, hogy hol mit mondott. De nem tudja.

- Mike: tudsz-e mindenfajta felkészülés nélkül három-négy órán át beszélni, szórakoztatni? - Te, én azt mondom, hogy aki a kocsmában beszél, az is felkészült, az életével készült fel. Tehát, hogy vannak történetei. Mert hogyha a felkészületlenséget szigorúan vesszük, akkor én mindig felkészületlenül lépek föl, színpadon mindig. Akkor a fejem olyan, mint egy CD-ROM, abból lehívom a történeteket. És hát én mást nem csinálok, mint ami minden kocsmában van, akad egy Duma Franci, minden osztályban, közösségben, a seregben vagy kollégiumban vannak ilyen arcok, én ugyanezt csinálom, csak nagyobb plénum előtt. Tévére azért jobban készülök.

- A nyaralás felől is érdeklődtek. hová mész?

- Most megyek, kérlek szépen, vízitúrázni a leányfalui Vadkacsa Klubbal. A Fekete-erdőtől csorgunk le a Dunán.

- Talán egyetlen politikai töltetű kérdés akadt. Nem is kérdés, inkább egy utalás: "Hogy is volt Szárszón: vesszenek a kommunisták!" Malata utalt.

- Úgy. Ez jött belőlem elő. Mert azért az példa nélkül álló dolog, és valószínűleg az egész világtörténelemben példa nélküli, hogy egyszer a kommunisták lopják az országot negyven évig, és aztán ugyanazok a kommunisták még egyszer ellopják az országot, ez történt 1994-98-ig, háttérben a Caolás Nagy Imrével és nem tudom micsodával. Hát azért ezek Gansperger-Simicska kisfiúk még nagyon kisfiúk ezekhez képest. Oda kellett ez az MSZP-s politikai rutin. És én ezt nem felejtem el, bazmeg, ez nekem nagyon sokba került. És én multiellenes is vagyok egyébként, sőt azt is ki merem mondani, amit talán még sosem mondtam, hogy én igenis szociális értelemben baloldali embernek tartom magam. Baloldalinak abban az értelemben, ahogy Szentkuthy Miklós is azt mondta nekem, hogy mindig a megalázottak és a megnyomorítottak oldalán kell állni. A szociális érzékenység és a balodaliság nem azonos a kommunizmussal vagy a szocializmussal, pláne nem azzal az iszonytató formájával, ami nálunk megvalósult.

- Megint kritikai élű kérdés, és ehhez a kritikához csatlakoznék én is. A showban előforduló zenei produkciókat vesszük célba. Tehát miért öregek zenélnek, és miért tűnnek föl ilyen jótékony drogkórusszerű borzalmak?

- Ezek nézettségi kérdések, volt nyilván egy-két olyan szereplő, aki... háát... Együtt válogatjuk ezeket a producerrel és a szerkesztővel, de nem tudtam például, hogy a Szaxi Maxi hamisan énekel, meg nem tudom, elsőre szimpatikusnak látszott ez a drogdolog, de amikor láttam, hogy a jótékony fellépésért már töltik ki a számlát, akkor furcsán néztünk. Menthetetlenül szar volt. A Jazz+Az is menthetetlenül szar volt, az Apostol határeset, de nagyon örülök a Charlie-nak, a Cserháti Zsuzsának, a Hot Jazz Bandnak, még a Cotton Club Singersnek is, hát a Roy és Ádámnál rezeg a léc egy picit.

- Gyakorlati kérdés végül, két olvasó részéről is: hogyan lehet ezt a háromnapos Fábry-borostát előállítani?

- Szakállnyíró segítségével.

(Ja, és a legfontosabb. Szóval Fábry doktor azt is kérte, hogy az interjúra érkező reakciókat gyűjtsük össze neki, és küldjük el. Így fogunk tenni, tehát lehet feedbackelni vadul a topikban. Köszönjük a kérdéseket mindenkinek.)

  • Házat keresel? Találd meg az Otthontérkép eladó ingatlanai között.
  • Keress Budapesten albérletet az Otthontérképes keresővel
  • Térképen a Budapesti eladó ingatlanok. Itt megtalálod Te is amit keresel.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!