Meghalt Faludy György

A magyar kortárs irodalom egyik legnagyobb alakjának haláláról először az Origo fórumában röppent fel a hír pénteken késő délután. Egy fórumozó a költő ápolónőjének délutáni telefonhívására hivatkozva közölte a halálhírt. Az Index megpróbált utánajárni, de megerősítést az MTI reggel negyed kilences rövid híréig nem kapott. A gyászhírt a költő fiatal felesége, Faludy-Kovács Fanny közölte a távirati irodával.

Kómába esett

Fanny asszony pénteken a Blikknek elmondta, kómába esett a költőfejedelem. "Gyurka többször elesett a lakásban, egyszerűen összecsuklott. Három hete kiderült, combnyaktörése van. Akkor Ferencz doktor megoperálta a János kórházban. A műtét nagyon jól sikerült, és jobban lett. Egy hete hazahoztam, de sokkos állapotba került. Összeomlott, és péntek reggel óta eszméletlen" - nyilatkozta Faludy felesége a bulvárlapnak.

"Ágyánál infúziós készülék áll, senkit sem engedek a közelébe az orvosokon kívül. A Pokol tornácán című könyvének bemutatója lenne hétfőn, de most ő lebeg a menny és pokol között" - mondta Fanny asszony, aki öt éve házasodott össze a költővel. "Eddigi életem legboldogabb időszakát éltem meg mellette. Őt csak imádni lehet. Rettegek az életéért, ezért kérem azokat, akik tisztelik munkásságát és személyét, ma éjjel gondoljanak ránk és küldjenek energiát, hogy megérhesse még szeptember 22-én 96. születésnapját" - üzente a feleség. Faludy azonban már a péntek éjszakát sem érte meg.

A most 30 éves Faludy-Kovács Fanny a költő harmadik felesége. Első feleségétől, Ács Valitól elvált, a második, Szegő Zsuzsa - Faludy egyetlen gyerekének, az 1955-ben született Andrásnak az anyja - 1963-ban elhunyt.

Budapest és az OKM saját halottjának tekinti

Demszky Gábor főpolgármester az Indexnek elmondta, Budapest önkormányzata saját halottjának tekinti Faludy Györgyöt, aki a főváros díszpolgára volt. Mint mondta, "nagy költőt veszítettünk el, egy nagy humanistát, akinek emlékét Budapest örökre megőrzi". "Faludynak díszsírhelyet biztosítunk a Fiumei úti sírkertben" - nyilatkozta a főpolgármester.

"Faludy György halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar társadalmat, a magyar és a nemzetközi irodalmi életet. A költőt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti" - közölte a tárca szombaton az MTI-vel.

Faludy halálhírére a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ is közleményben nyilvánított részvétet. A politikusok és pályatársak visszaemlékezéseit itt olvashatja >>

Villonnal kezdődött

Faludy 95. születésnapján, galéria

A költő fővárosi polgári családban született 1910. szeptember 22-én. Tanulmányait a fasori evangélikus gimnáziumban végezte, ott is érettségizett. Ezután a bécsi, a berlini és a grazi egyetemen tanult. 1934-től jelentek meg Villon átköltései a budapesti liberális napilap, a Magyar Hírlap hasábjain.

A Villon balladái a költő saját költségén, magánkiadásban jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni, persze már nem önköltségen - olvasható a sulinet.hu oldalán. Ezt a feladatot ezúttal az Officina Kiadó vállalta magára. A szamizdat kiadásokat is beleértve máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot.

Pokolbéli víg napjai

Fotó: Huszti István

Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot. Itthon maradt húgát a Dunába lőtték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett.

1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az Őszi harmat után című verseskötete. De mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntetőtáborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg 1983-ban, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt.

1956-ban újra Nyugatra menekült, s Londonban telepedett le. Ott 1957-től az Irodalmi Újságot szerkesztette. Londoni tartózkodása alatt 1960-61-ben angolul írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit.

Kétszáz szonett

Feleségével, Faludy-Kovács Fannyval
Fotó: Huszti István

1963-1967 között Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az Egyesült Államokban különböző egyetemeken tartott előadásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. 1980-ban New York-ban jelentek meg összegyűjtött versei. Időközben Magyarországon a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit.

1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után végre legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könnyű szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent.

1991-ben megkapta a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét, 2002-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. 1994-ben a Kossuth Díjat is megkapta.

Egyik utolsó verseskötete, a Vitorlán Kekovába 1998-ban jelent meg. Bár életszeretete töretlen utolsó éveiben is töretlen volt, az emberiség jövőjéről pesszimistán vélekedett. Úgy látta, hogy az emberiség elpusztítja önmagát; sok versében bírálta a fogyasztói társadalom mérhetetlen dőzsölését, a környezetszennyezést, felháborította, hogy az embereket még saját gyermekeik biztonságos jövője sem érdekli. A "jövő század lesz a végső" - mondta fanyar humorral.

Legújabb kötete, a Pokolbeli víg napjaim és a Pokolbeli napjaim után folytatását, a Pokol tornácának bemutatóját már nem érhette meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!