Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Hetvennyolc éves korában Rómában elhunyt Mauro Bolognini olasz filmrendező, a Szép Antonio rendezője.
Bolognini Toszkánában, Pistoia városában született 1923. június 2-án. Építészetet tanult Firenzében, mielőtt filmezni kezdett volna. Négy évtizedes pályafutása alatt 42 filmet készített, a legsikeresebbek irodalmi adaptációi voltak.
Egyik első nagy sikerét a Szép Antonióval aratta 1961-ben, Marcello Mastroiannival és Claudia Cardinaléval a főszerepben. A film a maga korában igen merésznek hatott, mert a szexuális impotenciát állította középpontjába egy olyan országban, ahol a férfiasság mindig is dicsőség dolgának számított. Dolgozott Pasolini, Parise, Moravia írásaiból, Vasco Pratolini Metellója pedig Cannes-i díjat jelentett a női főszereplőnek, Ottavia Piccolónak, az 1973-as, nálunk is vetített Libera, szerelmem túlságosan élesen idézte fel a 20-as évek olasz fasizmusát, és a terrorizmustól terhelt korszakban a forgalmazók jobbnak látták elsüllyeszteni. 1987-ben a Montreali Filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendező díját az Isten veled, Moszkvával.
Bolognini, akit látásmódja, a történelemhez való vonzódása miatt sokan hasonlítottak Luchino Viscontihoz, szívesen dolgozott a televíziónak is: feldolgozta Alexandre Dumas Kaméliás hölgyét és egy hatrészes sorozatban Stendhal Pármai kolostorát.