filmszemle

Címlapon

A rovat hírei

A rovat cikkei

Az egyszerűség bonyolítása

Hajdú Szabolcs: Macerás ügyek

2001. 02. 06., 16:02 | Frissítve: 2001. február 06., kedd 17:15

A történet egyszerű, majdhogynem banális. Önmagában akár tetszetős is lehetne, hisz fiatalokról szól, szerelemről és barátságról. Születhetett volna ebből egy lírai, szépen elmesélt, igaz film is. Hajdú Szabolcs műve sajnos nem ilyen lett. Egymástól független művészi próbálkozások darabjait látjuk a vásznon.

Egy lírai betét
Hajdú Szabolcsot két korábbi kisjátékfilmje alapján ígéretes és tehetséges fiatal filmesként tarthattuk számon. Ezért is vártam nagy izgalommal első hosszú filmjét. A Macerás ügyek csalódást okozott. A rendező olyan művészi eszközökkel próbálja megfogalmazni személyes élményen alapuló történetét, amelyek nem a tartalom kibontását segítik elő. Az egyes jelenetekben bevetett efféle fogások önmagukban is erőltetetteknek tűnnek, sokszor érthetetlenek, pontatlanok. Máskor pedig az ügyetlen színészi játék teszi tönkre a dolgot. Ezek pedig nemcsak a történetet zilálják szét, hanem a jellemeket is. Lehetetlen a szereplők problémáinak megértése, hiszen nincs összetartó koncepció a filmben, ami keretet adhatna a konfliktusok kibontakozásának.

Amit látunk, művészi próbálkozások egymástól független sorozata. Vizuális ötletekkel és lírai betétekkel teletűzdelt szegényes jelenetsor. Olyan benyomások sokasága, amelynek a rendező fejében akkor kellett volna meglennie, mielőtt hozzálátott a forgatókönyv írásához. Gatyába kellett volna rázni az egészet, elkerülni, hogy a sztori belevesszen az egyszerűség bonyolításába.

Fontos lehetne
A lényeget néha teljesen elkerüli a film. Itt van például a jelenet a színpadi előadás előtt. Nincs súlya ennek a készülődésnek, sőt az egész színpadi társulat is lényegtelenné válik. Pedig egyébként fontos része lehetne ez is történetnek, ha jobban bele lenne ágyazva a filmbe. Nincsenek meg a helyes hangsúlyok. Minden szétesik. És innentől nincs miről beszélni.

Kapcsolódó anyagok
hirdetés