Az írott sajtóban többen reklámoznak, mint a tévében

A Mediagnozis 2002-es listaáras adataihoz képest jelentősen más annak a reklámtortának az aránya, amelyet az MRSZ állított össze a tavalyi nettó reklámköltések alapján. A szövetség becslése szerint ebben az időszakban nem a televíziókban, hanem a sajtóban költöttek legtöbbet a hirdetők.

A listaáron mért reklámköltési adatok Skriba Judit, az MRSZ alelnöke szerint azért maradnak el a monitorozás során rögzített eredményektől, mert például a televíziós kampányok többségéért a tényleges nézettség alapján fizetnek a hirdetők, ugyanakkor a monitorozás itt is tarifaáron, listaáron történik. Ezenkívül folyamatosan növekedik a médiumok közötti barter-együttműködés, a keresztpromóció, amely mögött nincs tényleges pénzmozgás.

Az MRSZ becslése és a Mediagnozis mérési adatai között legnagyobb eltérés a televízió reklámköltések esetében. Míg a Mediagnozis listaáras adatai szerint a televíziós reklámköltés tavaly 65 százalék volt, addig az MRSZ kutatása 41 százalék nettó költést állapított meg ezen a felületen. Ennek megfelelően az MRSZ szerint tavaly közel 51 milliárd forintot költöttek el, ami lényegesen kevesebb a Mediagnozis által számított 204 milliárdhoz képest.

A másik meglepő eredmény, hogy a nettó költési adatokban a nyomtatott sajtó részaránya nagyobb, mint a televízióé: itt a Mediagnózis 25 százalékos listaáras adata áll szemben a 42 százalékos nettó költéssel. A szövetség becslése szerint 2002-ben 52,4 milliárd forintot szántak sajtóhirdetésekre, míg a Mediagnozis 78 milliárd forintot tett közzé.