Meghalt Carl Rakosi amerikai költő

Az Egyesült Államok jelentős XX. századi költői közül Carl Rakosi érte meg a legmagasabb kort, száz évesen érte a halál San Frasciscó-i otthonában június 25-én.

Rakosi közel húsz kötetet jelentetett meg élete során. A Chicagói Egyetemen kezdett verselni az 1920-as évek elején. 1931-ben a Poetry című lapban megjelent versével az úgynevezett objektivisták laza költői csoportjához csatlakozott. Kibontakozását segítette az őt felkaroló Ezra Pound brit költő.

Carl Rakosi 1903. november 6-án született Berlinben. Szülei egy év múlva elváltak, az anya a gyerekkel visszatért Bajára, az apa Amerikába vándorolt. 1910-ben apja, aki órásmesterként teremtett magának egzisztenciát, kiviteti az Egyesült Államokba a fiút, aki többé nem látja viszont anyját. Később megtudta, hogy Auschwitzban halt meg.

A marxista nézeteket valló Rakosi 1941-től a hatvanas évek közepéig letette a tollat, szociális munkásként, majd pszichológusként dolgozott, Callmann Rawley néven, mivel úgy vélte, hogy a költészet nem alkalmas eszköz a társadalom megváltoztatására.

Nyugalomba vonulása után azonban ismét a poézisnek szentelte magát. Egyike lett azoknak a költőknek, akiket a nagy beat generáció olvasott és csodált a valóság kendőzetlen ábrázolásáért - idézte a San Francisco Chronicle Lawrence Ferlinghetti költőt.

Halála előtt néhány héttel még új verseket küldött a New York Review of Booksnak és életereje csak az utoló pillanatban hagyta el. A költő 1999 szeptemberében egy online-interjúban elmondta, hogy lényegében európai kulturális szellemiséget kapott szüleitől, és azt mindvégig megőrizte.

Apja és anyja nagyon szerette Magyarországot és ez benne is megragadt, innen az érdeklődése az ország iránt. Apja huszárként szolgált, és emlékszik, amint Baja macskaköves utcáin végiglovagoltak. Carl Rakosi járt Budapesten, meglátogatta Weöres Sándort, és felolvasást tartott verseiből a Pen Klubban.