Elrabolt műkincsekből nyílt kiállítás

(Al)világot járt műkincseink címmel nyílt szerdán Budapesten kiállítás, amely az elmúlt tizenöt év műkincsrablásait eleveníti fel.

Magyarországon évente 700-800 műkincslopás történik, amelyek egymilliárd forintnyi kárt okoznak. Harminc-negyven bűnesetet derítenek fel évente - ezekről a sikertörténetekről szól a tárlat, amelyen a bemutatott mintegy száz műtárgyat abban az állapotban láthatja a közönség, ahogyan alvilági kalandjuk után, sérülten előkerültek.

A kiállítást Lampert Mónika belügyminiszter nyitotta meg, aki szerint a fegyverkereskedelem és drogcsempészet után a műtárgylopásnak is dobogós hely jut a bűnözési "toplistán".

Mint mondta, különösen védtelenek a bűnözőkel szemben a templomok, a hivatalok, valamint a magángyűjtemények. Lampert Mónika a kiállítás jelentőségét abban látja, hogy nem önmagában láttatja a megkerült műtárgyakat, hanem a megelőzéssel is foglalkozik, bemutatva, hogy hogyan lehet csökkenteni a veszélyeket.

A látogatók megszemlélhetik az 1590-es kiadású Vizsolyi Bibliát, amelyet 2002 februárjában loptak el a Vizsolyban a helyi református templomból. A tárlaton bemutatják a Kiscelli Múzeum és a szentendrei Czóbel Múzeum ellopott, majd megkerült képeit, valamint magángyűjtemények több értékes festményeit, egyebek közt id. Markó Károly, Egry József, Márffy Ödön műveit.

A kiállításon kiemelt szerep jut a kilencvenes évek nemzetközi visszhangot kiváltott műkincslopásainak, így a budapesti Zsidó Múzeum 1993-as kifosztásának, amikor egy komplett tárlat anyaga - 250 festmény - vált kámforrá.

A kiállítás, amelynek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal székháza ad otthont (I. Táncsics Mihály u. 1.), május 28-ig mindennap 9 és 17 óra között látogatható.