Stanley Clarke és George Duke Budapesten

A populáris dzsessz-rock-funky egyik legjelesebb képviselője, az 1981-ben alakult Clarke - Duke Project július 13-án a Jövő Háza Teátrumban ad koncertet. A 15 éve létező Clarke-Duke Project közel ötven koncertes turnéjának egyik állomása lesz Budapest. Stanley Clarke 1951. június 30-án született Philadelphiában. Karrierje nagy részét a dzsessz világán kívül töltötte, rockzenekarokban zenélt, és popközeli lemezeket készített, komponált. Ugyanakkor bőgőn és basszusgitáron világszínvonalon játszik dzsesszt. Clarke hegedűn kezdett zenélni, majd a cselló és a nagybőgő kipróbálása után tért át a basszusgitárra. Elvégezte a Philadelphia Music Academyt, azután a hatvanas-hetvenes évek fordulóján divatos funkyzenével próbálkozott, majd Horace Silver zongorista együttesének tagjaként került közel a dzsesszhez.

Alig volt 20 éves, amikor New Yorkban bőgősként a szaxofonos Pharoah Sanders, Stan Getz és Dexter Gordon, a zongorista Gil Evans, valamint a dobos Mel Lewis és Art Blakey zenekarával játszott. Chick Corea Return To Forever elnevezésű dzsessz-rock együtteséhez 1972-ben csatlakozott. Játszott Joe Hendersonnal, Tagja volt a Thad Jones-Mel Lewis Orchestrának. A világ egyik legjobb basszusgitárosának tartják, többször volt első a Down Beat listáján. Stanley Clarke először 1985 őszén "Find Out!" című lemezbemutató turnéja során saját együttesével, 1995-ben pedig a Clarke - Di Meola - Ponty trió akusztikus „The Rite of Strings” turnéja keretében koncertezett Budapesten. Közreműködött Paul McCartney "Tug of War" című albumán, Carlos Santana, Aretha Franklin, az egykori Police-dobos Steve Copeland, Chaka Khan énekesnő és Quincy Jones lemezein, koncertezett Ron Wooddal, Keith Richardsszal és Jeff Beckkel.

Clarke 1975-ben barátkozott össze a billentyűs hangszereken játszó George Duke-kal, 1981-ben megalakították a Clarke - Duke Projectet. George Duke idén volt hatvanéves. Négyéves korában egy Duke Ellington-koncerten határozta el, hogy zongorista lesz. Középiskolásként zongorázott. 1966 és 1969 között jazztriójával szerepelt a helybeli Half Note klubban, a még ismeretlen Al Jarreauval. 1969-ben csatlakozott hozzájuk Jean-Luc Ponty francia hegedűs. Frank Zappa híres együttesének, a Mothers of Inventionnak 1969-ben lett a tagja, Cannonball Adderley altszaxofonossal 1972-ben koncertezett először Magyarországon. Duke 1973-1976 között ismét Frank Zappával zenélt, 1976-ban Billy Cobham dobossal turnézott és készített lemezt. Abban az évben kezdte szólókarrierjét „From Me to You”című albumával.

A hetvenes évek végétől producerként is nagy sikerrel dolgozik. A nyolcvanas években három albumot készített Stanley Clarke-kal (The Clarke/Duke Project, Vol.1 - 1981; The Clarke/Duke Project, Vol.2 - 1983; 3 - 1989). 1993-ban a Montreuxi Jazzfesztiválon mutatták be a szimfonikus zenekarra és jazztrióra írt nagy lélegzetű művét, a "Muir Wood Suite"-et. Két Grammy-díjat kapott és 21 jelölése volt a legrangosabb zenei elismerésre.