Bence
12 °C
23 °C

Országok rongya! könyvtár a neved

2009. 03. 05. 10:32
| Módosítva: 2009. 03. 05. 13:40
Kétmillió könyv vár digitalizálásra, miközben a könyvtár szerepe teljesen megváltozott: nem archiválni, hanem megosztani kell a tudást. Németországban évente egymillió oldalt digitalizálnak, nálunk 300 ezret: a nagy archiváló gépezetből a legnagyobb online információbázis lehetne az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), ha lenne pénz és ötlet arra, hogy kihasználjuk a lehetőséget. A könyvkiadók nincsenek arra kötelezve, hogy digitális formában is leadják a köteles példányukat, így minden csak nehezebb lesz. Hova tart a magyar digitális kultúra?

„A könyvtár új funkciója a szolgáltatás. Új, modern könyvtár alakul a társadalmi elvárások következtében” – jelenti Káldos János, az különgyűjteményi igazgató, aki évekig felelt a digitalizálásért. Ezeknek az elvárásoknak azonban nem tud teljesen megfelelni jelenleg a könyvtár.

Képek a könyvtárból

„Az információs társadalomban megváltozott a könyvtár funkciója. Egyrészt egyre fontosabb az információszolgáltatás, az olvasók, információkeresők kiszolgálása a hálózaton. Másrészt az eredeti funkciók új környezetben is továbbélnek. Megőrizni az egyre nagyobb tömegű digitális kulturális örökséget, rendezni, rendszerezni, biztosítani a visszakereshetőséget – mondja Moldován István a Magyar Elektronikus Könyvtár vezetője. – Eközben az állam egyre jobban visszaszorul, kivonul a közszolgálatból. Az American Memory, az amerikai digitális könyvtár alapítványok támogatásával épült meg.” A könyvtárak a követelményeknek megfelelően igyekeznek változni, de az információs társadalommal nem könnyű lépést tartani állami költségvetésből, így „egyre nagyobb a szakadék a társadalmi elvárások és a tervek, realitások között”.

A jelenlegi rendszer, a Magyar Elektronikus Könyvtár sok lehetőséget ad az olvasónak: letöltheti a szöveget html-ben, xml-ben, pdf-ben vagy wordben, a különböző formátumokkal óvják a szövegeket, hiszen nem kapcsolódik egyetlen forráskódhoz vagy egyetlen olvasó szoftverhez. Az amerikai Guttenberg-projektben javascriptes alkalmazásokkal oldják meg az e-könyvek elérését, így mobilon is olvashatóvá válik a szöveg, bár a szövegek tíz százaléka a MEK-en is megtalálható mobilra fejlesztett LIT formátumban.

„Az Európai Unió egy folyamatot támogat. A projekt elején adtak támogatást, a továbbiak a nemzetekre hárulnak” – mondta Bánkeszi, és itt került bajba Magyarország, mert nálunk erre sokáig nem lesz pénz, támogatáshoz csak a Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül jutnak. Az OSZK nehéz helyzetben van, a központi költségvetésből csak az intézmény fenntartására és a fizetésekre van pénz, fejlesztésre, programokra nincsen. Idén már konferencia-részvételeket kellett lemondaniuk.

Miközben állítólag fejlesztésre nincsen pénz, a 150 terrabájtos szerverparkot a Magyar Digitális Képkönyvtár projekt forrásából vették, és ennek költségvetését a Reneszánsz Év költségvetése biztosította, emellett tavaly húaszmilliós digitalizálógépet vettek, ezt is a bérdigitalizálásból. A könyvtár ugyanis megrendelésre bedigitalizál könyvet, naptárt, képet, plakátot, viszont az egyre több pénzt hozó munka miatt a könyvtár kevesebb állami forintot kap. Az OSZK évi 137 milliós bevételük jelentős része digitalizálásból jön be.

Tizenöt év: a MEK-től a születésnapi ajándékokig

A Magyar Elektronikus Könyvtárat tizenöt éve kezdték el építeni, amikor 1999-ben szervezeti keretet kapott az OSZK-ban, az intézményben elfoglalt helyét mutatja, hogy új igazgatóságot hoztak létre Elektronikusdokumentum-központ néven. Elsősorban oktatási célú digitalizálásra van finanszírozás, és a nagy tömegű digitalizálás helyett a következő az irányelv: 1. a legértékesebb, múzeális nyomtatványokat, könyveket 2. az állományvédelmileg veszélyeztetett könyveket 3. a legkeresettebb anyagokat digitalizálják.

Az OSZK digitalizál

Az 1950-es években kezdték el a mikrofilmezést, hogy a régi nyomtatványokat és kiadványokat megóvják, de ez a technika korszerűtlenné vált, így tavaly leállították. Jelenleg tízmillió feletti képpel rendelkeznek. 2002-ben indult be a Széchényi könyvtár első nagy digitális programja, a Corvina-projekt. Ennek célja a harmincöt meglévő Corvinát megmenteni, de ez olyan sikeres vállalkozás lett, hogy a világon meglévő kétszáz corvinából kilencvenet sikerült digitálisan összegyűjteni, amiket az állam soha nem fog tudni visszavásárolni. Viszont így a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO.

Mit jelent az állományvédelem?

A könyvtár elsődleges célja az állományvédelem: a romlékony dokumentumokat meg kell menteni. „Egy 16. századi könyv olyan jó minőségű, hogy semmi baja sincsen, de rengeteg készült savas papírra az 1930-as években, ezek húsz év múlva elporladnak” – mondja Káldos János. A köteles példányok miatt az adatgyűjteményt digitalizálni kell. Az 1711 óta keletkezett kétmilliós könyv- és nyomtatványállományt folyamatosan digitalizálják, de nem számoltuk még ide azt az ötmillió dokumentumot, térképeket és zenéket, amiket szintén meg kell menteni.

Klikk a képre!

A német könyvtárban egy évben egymillió oldalt digitalizálnak, nálunk havonta harmincezret (évente 360 ezret), a gépek kapacitása és az emberek ennél többet nem bírnak, nem tömegdigitalizálás folyik, hanem állományvédelem és kevés szolgáltatás. A 7 terrabájtos szerver két éve telt be, az elmúlt héten vettek egy 150 terrabájtosat, most szerelik össze.

Lehetőségek

A könyvtár meglévő online könyvgyűjteményéből online letölthető rendszert lehetne építeni, ha nem kötnék a szerzői jogok, illetve az internethasználat. Az OSZK ugyanis azon intézmények egyike, amelyik a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési program által léktrehozott Akadémia-hálózaton keresztül kap internetet, aminek egyik szabálya, hogy kereskedelmi tevékenységet nem folytathat rajta.

A MEK-nek napi negyven-ötvenezer látogatója van, a legjobban letöltött könyvek listáját A magyar helyesírás szabályai vezeti 35 711 olvasással, az Egri csillagok 13 ezerrel a legjobb magyar irodalom, Jane Austen Büszkeség és balítélete is majdnem 13 ezernél tart. Kereslet tehát van. Még inkább lenne az új könyvekere, amelyeket kötelezően digitalizálnia kell az OSZK-nak. „De digitálisan nem kötelesek beadni a könyveket” – állítja Bánkeszi Katalin. Ezzel szemben mi úgy tudjuk, igen.

A kiadók nem adnak semmit

„A magyar kiadók félnek attól, hogy elektromosan kerül valaki kezébe a könyvük” – mondja Moldován István. – A szövegeket alapvetően ritka és drága szoftverekkel lehet csak olvasni, ráadásul ezek a digitális adatok is romlandóak hosszú távon.A nyomtatott kiadványokat már jó ideje elektronikusan, speciális kiadványszerkesztő programokkal készítik. Ezeknek a szövegeit nem olvassák, ezek nyomtatásra készülnek. Ezek a fájlok nem kiadványok, ezért nem is lehet kötelezően bekérni a digitális munkaváltozatokat. Az osztályunkra, a MEK számára alkalmanként érkeznek ilyenek, ezeket sok munkával átalakítjuk, hogy elektronikusan is használhatóak, olvashatóak legyenek.”

A köteles példányok digitális beszerzésével többször próbálkoztak, és újabb kísérleteket is tesznek. A könyvtár funkciójának megváltozásával ez lehetne az évi kétmilliárdos költségvetéssel, ötszáz emberrel dolgozó hatalmas intézmény túlélési lehetősége. És feladata, mivel az elsődleges archiválási feladatok mellett a megváltozott, digitálissá váló kultúrában a szolgáltatás nagy hangsúlyt kap.

„Senkinek semmit nem adunk oda, csak nyomtatva” – állította az egyik legfontosabb magyar kiadó, ahogy több más kiadó sem szívesen adja ki a kezéből elektronikusan a könyvet, amíg nincs megoldva az anyag védelme. A magyar könyveket nem nagyon töltik le a torrentoldalakról, ahogy a külföldi megjelenéseknél ez gyakoribb már, és a letültés alapvetően az eladásokat sem befolyásolja, mivel a tapasztalatok szerint, ha valami a számítógépen olvasva tetszik, azt megveszik a boltban. Egy jól funkcionáló, szolgáltatásközpontú könyvtárnak pedig elsősorban ez lenne a feladata, és ha sikerülne egy megfelelő letöltési modellt kitalálniuk, az fontos bevétel lehetne a könyvtárnak.

Egy hasonló, jónak tűnő üzleti rendszer felépítésébe kezdett bele az európai Unió, amelyik remek megoldást talált ki a költséges digitalizálás megoldására. Ez az E-book on Demand (E-könyv, igény szerint), ami nyolc ország tizenhárom könyvtárában, köztük az OSZK-ban is működik: az általunk kiválasztott könyvet három nap alatt digitalizálják számunkra, viszont a végeredmény bekerül az állományba is. Ez a szolgáltatás és az állományvédelem egyik legötletesebb megoldása. A tervek szerint erre e-kereskedelmet építenének ki, ami 2013-ig kapott esélyt. A befolyt összegből a digitalizálást is finanszírozni lehetne, és még a jelenleg kevésbé működő e-könyv piacot is be lehetne indítani, ami jelenleg több problémával küzd.