Emma
10 °C
19 °C

A Microsoft az ősi magyarság legfőbb ellensége

2009. 03. 20. 11:52
Bilisics László átírja a magyar szépirodalmat rovásírásba. Önszorgalomból átmenteni a magyar verseket és regényeket az „ősi magyar” írásra, szimpatikusan őrült kihívás. Nem kisebb ellenfelekkel, mint a Microsofttal és a latin szavakkal kell megküzdeni. Segítsen neki, tanulja meg a rovásírást, és írjunk át mindent. Csak legyen, aki el is tudja olvasni.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban bukkantunk rá az Egri csillagok rovásírással elkészített változatára, és meglepődtünk. Majd rákerestünk a témák között a rovásírásra, és kiderült, harminc felett található azoknak a szépirodalmi műveknek a száma, amiket átírtak a 600 és 1850 között használt írásra. (Rovásírással írt cikkünket is olvassa el.)

A nemzeti romantika e vadhajtása miatt megkérdeztük az Országos Széchényi Könyvtárat, hogy miért készítik el ezeket a változatokat. Kiderült, hogy ezeket egy Pozsonyban élő, negyveéves férfi, az anyagbeszerzőként dolgozó Bilisics László készíti önszorgalomból. Minden úgy kezdődött, hogy sok felesleges tizenöt perce volt a munkája közben, de internetezni is csak hasznosan éri meg. Így akadt rá Friedrich Klára rovásíráskönyvére: „Kinyomtattam és megtanultam.”

Néhány átírt könyv:

Arany János: Arany János összes költeményei
Babits Mihály: A gólyakalifa
Székely balladák
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Katona József: Bánk bán
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
Krúdy Gyula: Álmoskönyv ; Tenyérjóslások könyve
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Mikszáth Kálmán: A fekete város
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Ottlik Géza: Iskola a határon
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány
Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Tamási Áron: Ábel a rengetegb

Mivel hiába tanulta meg Bilisics a tankönyvet, nem volt mit olvasnia, és kezdett értelmetlenné válni a projekt, kitalálta, átírja az Egri csillagokat. „Az első változatot fél évig írtam, 800 oldal volt, majd érdeklődésből elküldtem a Magyar Elektronikus Könyvtárnak” – meséli Bilisics, akinek ezt az első kísérletét visszadobták, mert nem jobbról balra írt szöveg volt, pedig a hagyományok és a kutatások szerint alapvetően így írtak.

A rovásíró itt találta szembe magát az első, először súlyosnak látszó hibával: a Microsoft Wordben nem tudta átállítani, hogy átálljon jobbról balra olvashatóra. Az Office telepítésekor lehet beállítani ilyesmiket, később csak nagyon-nagyon bonyolultan. A rovásírásos nyelvemlékek között ritka a balról jobbra írás, ezért egy évig dolgozta át a programot, hogy meg tudja csinálni, közben letöltött a netről egy rovásíró programot, amivel az egész még könnyebb lett. Eddig harmincöt könyvet írt át (ld. keretes).

A rovásíráshoz szükséges betűkészletet bárki talál az interneten, így mi is, de nem része egyetlen hivatalos betűkészletnek sem a szövegszerkesztőkben, pedig ezt már 1998-ban előterjesztették. Jelenleg a latin betűs klaviatúrán vannak megfeleltetve az abc betűinek a rovásírásjelek. A rovásírásban az a legjobb, hogy nyelvünkkel együtt fejlődött. Ez mindaddig így is volt, amíg a 10-11. században át nem tértünk a latin betűs írásra, amivel tizenhárom újabb hangot nyertünk (Ty, Gy, Ny, Ly, Sz, Zs, Cs, J, K, Á, É, Ö, Ü), amiknek a 19. század közepére meglett valamilyen átírása, olvasható Friedrich Kláránál. A dz, dzs, q, x, y, w karakterek hiányoztak, így azokat az utolsó másfél évtizedben fejlesztették ki. Új alakokat nem kapunk, hiszen bármilyen jellel is találkozzunk, az csak a most használat nyelvi jelnek egy másféle leírása: ha kitalálom, hogy mostantól minden t helyett q-t írok, az is működni fog.

rovas
Egri csillagok

Ha kiválasztja Bilisics az átírásra kész könyvet, betördeli, és kicseréli az írásjeleket, majd a kódolás után visszajavítja, vagyis nem egyszerűen csak másolás-beillesztésről beszélünk. A betűkészlet kiosztása nem egyezik meg a magyar klaviatúrán található kiosztással. Hasonlóan sok baj van a latin szavakkal.

„Petőfi összes költeményét is átírtam négy hónap alatt, és ott külön nehézséget okoztak a strófaszerkezetek.” Bilisics gyorsan szembesült a ténnyel, nem lehet mindent átírni. A jogvédett szövegeket biztosan nem. Jókai Mór, Ottlik Géza, Gárdonyi Géza, Petőfi Sándor, Arany János sok alkotása már megvan, de őrületesen sok munka van még, hogy minden elkészüljön. Bilisics a MEK-es közlésektől azt várta, hogy néhányan talán segíteni fognak neki, hogy ne egyedül kelljen a nyakába vennie a magyar irodalmat, de eddig nem jelentkeztek rovásíró bajnokok vagy kezdők. Viszont hétszázan megnézték az első kísérletet az első hónapban.

Rémálom vagy nyaralás?

A nyaralás könnyen rémálommá változhat, ha nincs utasbiztosítása. Kösse meg online!

Szegeden nyaralok az idén!

Szegedi élménybeszámolóddal most egy családi nyaralást nyerhetsz!