Tekla
6 °C
16 °C

A Microsoft az ősi magyarság legfőbb ellensége

2009. 03. 20. 11:52
| Módosítva: 2009. 03. 20. 13:20
Bilisics László átírja a magyar szépirodalmat rovásírásba. Önszorgalomból átmenteni a magyar verseket és regényeket az „ősi magyar” írásra, szimpatikusan őrült kihívás. Nem kisebb ellenfelekkel, mint a Microsofttal és a latin szavakkal kell megküzdeni. Segítsen neki, tanulja meg a rovásírást, és írjunk át mindent. Csak legyen, aki el is tudja olvasni.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban bukkantunk rá az Egri csillagok rovásírással elkészített változatára, és meglepődtünk. Majd rákerestünk a témák között a rovásírásra, és kiderült, harminc felett található azoknak a szépirodalmi műveknek a száma, amiket átírtak a 600 és 1850 között használt írásra. (Rovásírással írt cikkünket is olvassa el.)

A nemzeti romantika e vadhajtása miatt megkérdeztük az Országos Széchényi Könyvtárat, hogy miért készítik el ezeket a változatokat. Kiderült, hogy ezeket egy Pozsonyban élő, negyveéves férfi, az anyagbeszerzőként dolgozó Bilisics László készíti önszorgalomból. Minden úgy kezdődött, hogy sok felesleges tizenöt perce volt a munkája közben, de internetezni is csak hasznosan éri meg. Így akadt rá Friedrich Klára rovásíráskönyvére: „Kinyomtattam és megtanultam.”

Néhány átírt könyv:

Arany János: Arany János összes költeményei
Babits Mihály: A gólyakalifa
Székely balladák
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Katona József: Bánk bán
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
Krúdy Gyula: Álmoskönyv ; Tenyérjóslások könyve
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Mikszáth Kálmán: A fekete város
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Ottlik Géza: Iskola a határon
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány
Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Tamási Áron: Ábel a rengetegb

Mivel hiába tanulta meg Bilisics a tankönyvet, nem volt mit olvasnia, és kezdett értelmetlenné válni a projekt, kitalálta, átírja az Egri csillagokat. „Az első változatot fél évig írtam, 800 oldal volt, majd érdeklődésből elküldtem a Magyar Elektronikus Könyvtárnak” – meséli Bilisics, akinek ezt az első kísérletét visszadobták, mert nem jobbról balra írt szöveg volt, pedig a hagyományok és a kutatások szerint alapvetően így írtak.

A rovásíró itt találta szembe magát az első, először súlyosnak látszó hibával: a Microsoft Wordben nem tudta átállítani, hogy átálljon jobbról balra olvashatóra. Az Office telepítésekor lehet beállítani ilyesmiket, később csak nagyon-nagyon bonyolultan. A rovásírásos nyelvemlékek között ritka a balról jobbra írás, ezért egy évig dolgozta át a programot, hogy meg tudja csinálni, közben letöltött a netről egy rovásíró programot, amivel az egész még könnyebb lett. Eddig harmincöt könyvet írt át (ld. keretes).

A rovásíráshoz szükséges betűkészletet bárki talál az interneten, így mi is, de nem része egyetlen hivatalos betűkészletnek sem a szövegszerkesztőkben, pedig ezt már 1998-ban előterjesztették. Jelenleg a latin betűs klaviatúrán vannak megfeleltetve az abc betűinek a rovásírásjelek. A rovásírásban az a legjobb, hogy nyelvünkkel együtt fejlődött. Ez mindaddig így is volt, amíg a 10-11. században át nem tértünk a latin betűs írásra, amivel tizenhárom újabb hangot nyertünk (Ty, Gy, Ny, Ly, Sz, Zs, Cs, J, K, Á, É, Ö, Ü), amiknek a 19. század közepére meglett valamilyen átírása, olvasható Friedrich Kláránál. A dz, dzs, q, x, y, w karakterek hiányoztak, így azokat az utolsó másfél évtizedben fejlesztették ki. Új alakokat nem kapunk, hiszen bármilyen jellel is találkozzunk, az csak a most használat nyelvi jelnek egy másféle leírása: ha kitalálom, hogy mostantól minden t helyett q-t írok, az is működni fog.

rovas
Egri csillagok

Ha kiválasztja Bilisics az átírásra kész könyvet, betördeli, és kicseréli az írásjeleket, majd a kódolás után visszajavítja, vagyis nem egyszerűen csak másolás-beillesztésről beszélünk. A betűkészlet kiosztása nem egyezik meg a magyar klaviatúrán található kiosztással. Hasonlóan sok baj van a latin szavakkal.

„Petőfi összes költeményét is átírtam négy hónap alatt, és ott külön nehézséget okoztak a strófaszerkezetek.” Bilisics gyorsan szembesült a ténnyel, nem lehet mindent átírni. A jogvédett szövegeket biztosan nem. Jókai Mór, Ottlik Géza, Gárdonyi Géza, Petőfi Sándor, Arany János sok alkotása már megvan, de őrületesen sok munka van még, hogy minden elkészüljön. Bilisics a MEK-es közlésektől azt várta, hogy néhányan talán segíteni fognak neki, hogy ne egyedül kelljen a nyakába vennie a magyar irodalmat, de eddig nem jelentkeztek rovásíró bajnokok vagy kezdők. Viszont hétszázan megnézték az első kísérletet az első hónapban.

Van kedvenc légitársasága?

Értékelje repülős utazását, írja meg véleményét! Értékes díjakat sorsolunk!

Utazzon Szép-kártyával!

Használja ki a jó időt! Belföldi kiruccanások kedvező áron.