Virgil
0 °C
4 °C

Kapaszkodó a lázálmos nemi erőszakokhoz

2009.03.24. 07:42
| Módosítva: 2009.03.24. 19:03
Alföldi Róbert visszatért kedvenc terepéhez, Shakespeare-hez, pontosabban annak egy erős, német átértelmezéséhez, Botho Strauss A parkjához. A Szentivánéji álom egy mesés, szerelmes álom, míg A park erőszakos lázálom, amiben egy öregedő, meztelen tündérkirálynő keresi bika fejű párját. A szerelem vesztett, de nem bánja senki.

A Szentivánéji álomból megszökött a meztelen, bőrdzsekis tündérkirály és királynő, Oberon és Titánia, akiknek szerelmi harca bajba sodorja az embereket. A félőrült prostituáltként megjelenő Titánia Nagy Mari alakításában lecsupaszított testtel, nagy vörös szeméremszőrzettel keresi az örök szerelmet minden férfiban, miközben Oberonja (László Zsolt) motoros csizmában baszik rá, és tesz egy kísérletet arra, hogy bizonyítsa, az emberek elérik szerelmi vágyaikat, ha kapnak egy esélyt. Ezt a Jack Nicholsonná átalakuló Rába Roland Cyprianként teszi őrülten és meggyőzően a kis amulettjei segítségével, persze mindent összezavar, úgyhogy jön az érzelmek Hirosimája. Shakespeare-nél Oberon Puck segítségével virágnedvet hint az emberek szemére, itt ugyanazt apró műalkotásokkal érik el, amiktől a szereplőkben lévő vágyak felerősödnek. A művészet csak elfedi a valóságot, eszközzé válik a nagy szerelmi csatározásokban, ahogy a cirkuszból kiábránduló Schell Juditnak is elege lesz a művészetekből, a fellépésből.

Képek az előadásról

A főúri esküvőre 1594-96 körül írt Szentivánéji álom egy vad és szenvedélyes éjszaka, amikor minden megtörténhet, illetve minden akadállyal és bajjal szembesülnek hőseink. Az álmokkal színezett éjszakában az emberek találkoznak a szellemekkel, hogy felkészüljenek Hermina és Demetrius esküvőjére, miközben Oberon tündérkirály és felesége, Titánia várják a nagy szerelmi megoldást. Strauss ezt a híres történetet helyezi a mába (jó, a mába Alföldi, Strauss meg 83-ba), hogy meglássuk, mennyire hiszünk a szerelemben, és ezért mennyi mindent beáldozunk. "A szerelem veszített" - mondja a darab végén depresszióba zuhanó Oberon, miután semmit sem sikerül elérnie.

Klikk a képre!

A kapaszkodókat keresni kell a a Nemzetközi Színházi Találkozó és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében bemutatásra kerülő új Nemzeti Színház-darabhoz, mert a vizualitásában és történetében rejlő erőszakosága megszűnteti a kapcsolódási pontokat.

Három, egymástól nagyon különböző stiláris eszközökkel dolgozó, folyamatosan kavarodó mezőben játszódik A park. A tündérkirályok bozótosa mellett a két ügynök (Hollósi Frigyes és Hevér Gábor) mellett a mindennapokba helyezett, átlagemberekkel felépített szerelmi négyesük válik a viszonyítási ponttá, a kapaszkodóvá. Murányi Tündével, Schell Judittal, Rátóti Zoltánnal és Stohl Andrással, akik a lehető legkevesebb díszlet között játsszák el a maguk kavargó érzelmi drámáját. A szentivánéji lázálmot sikerült akutalizálni Schell Judit és Rátóti Zoltán párosa tényleg Magyarországon él, bár legyenek a darabban német neveik: jobbos és a liberális politikai gondolatok nem férnek el kettőjük szerelmében.

Alföldi vizualitásban gondolkodó rendező, aki eléri, hogy egyes jelenetek, Nagy Mari meztelen testén kívül, rendesen beégjenek, mint az első felvonás végén a bikaszarvakkal átszakított hold, vagy a bikaseggű, megerőszakolt Titánia véres képe, vagy a négy meztelen öreg, akik körbe-körbe sétálva járják el saját lassú haláltáncukat. A kétszintes díszlet közti átjárás is működik: alul egy fekete bőrdíványos belső, felette hatalmas park sápadt holdfénnyel.

Fotók: Nagy Attila

Azt hiszem, ezt a darabot nem lehet szeretni, pedig rendesen elkészített előadás. Shakespeare egy látványos, tündérekkel teli, karneváli orgiát készített, Strauss a shakespeare-i változat megerőszakolt változatát adja. Alföldi meg túlságosan képekben gondolkodó rendező ahhoz, hogy kihagyja a benne rejlő lehetőségeket.