Süsü valójában szerb, neve amerikai

2009.03.27. 14:27 Módosítva: 2009.03.27. 14:32
Süsü, a sárkány akkor került látókörünkbe, amikor szakértők felfedezték a Bergendy féle nyitódalhoz kísértetiesen hasonló korábban írt számot. A sokk, hogy az Én vagyok a híres egyfejű talán csak koppintás, arra ösztönzött minket, hogy felderítsük, hogyan készült el a világkarriert befutott sorozat. Az egyfejűhöz távolról még Kodálynak is köze van.

A Süsü, a sárkány nemcsak egy bábfilm, hanem a nemzeti kultúra pilléreinek egyike. Hatása nagyobb, mint a Kockás fülü nyúlé, és történelmi determináltsága nem teszi generációs üggyé, mint Mekk Eleket vagy Hakapeszi Makit. Jól megírt karakterei erősebb kohézióteremtő erővel bírnak, mint az amúgy találó, de főleg az ízeltlábú-rajongók közt népszerű Vizipók, csodapóké.

Szerepét tekintve a Magyar népmesékkel rokonítható, amit jelez, hogy mindkettő zenéje a magyar kultúrkincs részévé vált, annyira, hogy a közelmúltban csengőhangként is szép karriert futottak be.

Süsü a sárkány
Süsü a sárkány

Süsü, az amerikai szerb

A Süsü zenéjéről legutóbbi cikkünkben kiderítettük, hogy valószínűleg annyi köze van a magyar zenei élethez, mint Kodály Zoltánnak a memphisi dzsesszhez. A sokkoló végkifejlet után nem hagyott nyugodni minket, hogy a híres egyfejű vajon velünk együtt érkezett-e Vereckén át, vagy csak később vette fel szépen csengő, magyar nevét.

Megkerestük Süsü íróját, Csukás Istvánt, és a sorozat egykori dramaturgját, Takács Verát, akiktől megtudtuk, hogy az egyfejű kezdetben ugyan szerb volt, és nevét egy amerikaitól kölcsönözte, de magyarként hódította meg a világot.

„Fehér Ferenc barátom hívott fel, hogy egy szerb mesedarabot fordít, és nem tudok-e valami jó nevet” – emlékezett vissza az első, hetvenes évekbeli találkozásra Csukás István.

„Mivel akkoriban ment egy amerikai rajzfilm a tévében, a Süsü keselyűk, azt javasoltam, legyen a neve Süsü” – számolt be az író a hirtelen jött ötletről. Felvillantva egyúttal azt is, hogy a név megtalálásában szerepe volt a gulyáskommunizmus engedékenységének, amely a keleti blokk alkotásai mellett képernyőre engedett imperialista meséket is.

300pxdastardly muttley cast

Csukásnak a névadás még csak baráti segítség volt. A szerb meséből magyar rádiójáték született, amit az író – elmondása szerint – sohasem hallott. Süsüvel néhány évvel később került kapcsolatba, amikor megkereste őt Takács Vera, hogy írjon forgatókönyvet a sárkány történetéből a televíziónak.

Süsü, a keselyű

„Egy vasárnap hallgattam a rádiót, és felfigyeltem erre a mesejátékra” – elevenítette fel első, 1973-as élményét a későbbi dramaturg.

„Butácska kis történet volt, de a sárkányt már ekkor Bodrogi Gyula alakította. Rém aranyos volt, ahogy előadta, hogy a sárkány minduntalan elájul, amikor megpillantja a királylányt. Ekkor gondoltam rá, hogy Miroszlav Nasztosijevics történetéből bábfilmet kellene forgatni” – mesélte Takács Vera.

A dramaturg két íróval is kísérletezett, de egyik szinopszist sem találta elég jónak. Ekkor jutott eszébe Csukás, aki „még nem volt olyan híres, de már megjelent első nagy sikere, a Mirr Murr”. Csukás István addig a tévé gyerekosztályán volt szerkesztő, de szeretett volna írói munkát kapni, és ehhez jókor érkezett a dramaturg felkérése.

„Csukás stílusa illett a témához” – mondta Takács Vera. A dramaturg és a Zsebtévével befutott rendező, Szabó Attila előre érezték a sikert meg azt is, hogy a történetben több van, mint egy rövid mesejáték. Mivel azt is tudták, hogy a hosszabb lélegzetvételű darabhoz nem kapnának támogatást, trükköztek.

Az MTV dramaturgiai tanácsánál egy rövidebb, félórás bábfilm ötletét fogadtatták el, bár már tudták, hogy ennél hosszabb és összetettebb alkotást akarnak. A forgatás többször is túllépte a költségvetési keretet, és az alkotóknak folyamatosan küzdeniük kellett, hogy befejezhessék a sokszereplős, az akkori viszonyok közt bonyolult technikával készülő filmet.

Süsü, akinek több apja van

Az első Süsü-epizódot 1977 karácsonyán, 18.40-kor vetítették az egyesen. Stáblistájában még rövid lábjegyzet jelezte, hogy a történet más ötlete alapján készült. A következő nyolc rész azonban már egyedül Csukást tüntette fel szerzőként. Az író szerint ez így méltányos, mert a magyar változat csak az alaphelyzetben követi a szerb mesét.

A Süsü ott is egyfejű, de Miroszlav Nasztosijevicsnél például a végén kutyává változik a sárkány.

Takács Vera emlékei szerint a tévé az ötletet és a címet is megvette, Csukás azonban nem tagadta: probléma adódott abból is, hogy a későbbi részekben egyedül ő van kiírva mint szerző, és a címből is.

„Pedig végül is én csak visszavettem azt a nevet, amit még én adtam Fehér Ferencnek a rádiójátékhoz” – mondta. Igaz, persze, hogy az adományozott nevet ő is csak kölcsönvette a Süsü keselyűs rajzfilmből.

Süsüke
Süsüke

Csukás mindemellett azon a véleményen van, hogy az idő eldöntötte: a Süsü nevet ők érdemelték ki. „Volt rajzfilm és rádiójáték is, de ha ma azt mondom Süsü, senki sem azokra gondol. A mienk lett az igazi Süsü.”

A Bergendy-nyitódal plagizáltságát feszegető kérdésünkre Csukás széttárta a kezét. Nem emlékezett pontosan, hogy melyik készült előbb, a vers vagy a zene. Annyi biztos, hogy mindkettő előfordulhatott, mert tudott zenére is írni. „Fiatalabb koromban Kodálynak is írtam szövegeket" - utalt arra, hogy távolról a híres zeneszerzőnek mégiscsak köze van Süsühöz.

Süsü, a Csücsü

Süsü azonban nem ettől lett hungarikum, hanem mert sok szempontból a kort tükrözi, mondták egybehangzóan az alkotók. A hetvenes évek hangulatát adta vissza Takács szerint, hogy a főszereplő más volt, mint a többiek. Ki akart lépni a saját közegéből, és egy másik világhoz akart csatlakozni. Ugyanakkor a sikerhez a korra jellemző módon csalnia kell, hiszen a királyfi és a sárkány összejátszik, hogy a herceg végül becserkészhesse a királylányt.

A fojtó légkör ellenére a hetvenes évek közepe – legalábbis a tévé szempontjából – legendás időszak volt, mondta Takács Vera. „Nagy Richárd vezetése alatt a nemzetközi kapcsolatok osztálya igen erős volt. Sokat jártak vásárokra, és így történhetett, hogy végül 26 országba adták el a kilencrészes sorozatot” – pontosította ezzel Bergendy nyilatkozatát, aki legutóbb még 37 országot említett lapunknak.

Süsü a baráti Kubában Csücsü néven futott például. A névújításnál is nagyobb sikert jelentett, hogy 1979-ben a svédek jelezték, beszállnának a sorozat folytatásába. A szőke, magas, takarékos és hétvégenként az eszméletlenségig vedelő skandináv sárkány történetéből azonban a hazai bürokrácia miatt nem lett semmi, de a kísérlet adott némi lendületet egy hazai folytatás elkészítéséhez.

Süsüke találkozik Tommal és Jerryvel

Csukás az ezredfordulón vágott bele Süsü gyermekének történetét feldolgozó mesébe, ami már nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az egykori dramaturg szerint részben azért, mert a Süsü-féle szereplő típusa közben mesei közhely lett. Hasonló figurát dolgoz fel például a Shrek is. A maga korában formabontó technika, hogy a hagyományos kesztyűbábos szereplőket nemcsak szemből, hanem filmes módon, őket körbejárva mutatják meg, mára túlhaladott lett. A számítógépes animáció mellett egy kesztyűbáb sem labdába, sem másba nem tud belerúgni.

Az író szerint szó sincs kudarcról, idővel a Süsüke is eléri azt a státuszt, amit az apja.

„Szeretem a Tom és Jerryt. Abból kétszáz rész készült. Ebben jók az amerikaiak, addig nyomják a gombot, amíg van benne. A Süsünek már az ötvenedik résznél kellene tartania.”